news/1296_0_200.jpg
Egészségügy: az orvoskamaránál betelt a pohár2017. június 14. (szerda) 08:01mok.hu összeállításLapszemle

Az orvoskamara szerint alapvető változásra van szükség, ezért fordul a szervezet a döntéshozókhoz.

Az egészségügy helyzetéről szóló nyilatkozatot készített a Magyar Orvosi Kamara, ebben arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar lakosság egészségi állapota évtizedek óta kritikus helyzetben van, egyúttal intézkedéseket sürget. Az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény szerint az elkészült dokumentum egyik legfontosabb megállapítása, hogy a Magyarországéhoz hasonló körülmények között működő országokban már régen nem mutatható ki semmiféle közvetlen összefüggés a GDP nagysága és az egészségügy finanszírozására fordított hányada között. Utóbbi mértéke kizárólag politikai döntésen alapul, ennek következtében tehát egy ország költségvetése morális dokumentum is – írja a 24.hu portálja.

A deklarációban – amelyet eljuttattak az állami, kormányzati, egyházi, érdekképviseleti vezetőkhöz – egyebek között az áll, hogy a magyar lakosság egészségi állapota évtizedek óta kritikus helyzetben van. Az egészségügyi ellátórendszer működése és biztonsága a hatalmas tőkeberuházások ellenére sem javul, dolgozói túlterheltsége, az elégtelen bérek miatti elvándorlása már a betegek és a lakosság által is érezhetően romlik.

A dokumentum az állapotromlás okaként nevezi meg, hogy súlyosan elégtelenek a biztonságos működéshez szükséges források, kiszámíthatatlan a működési források biztosítása és az a pénzhiány, amelyet már nem lehet az ország gazdasági helyzetére fogni. Az orvoskamara szerint alapvető változásra van szükség, ezért fordul a szervezet a döntéshozókhoz.

Újabb súlyos megállapítások az egészségügyről
A modern társadalomban az elsődleges társadalmi és népegészségügyi, megbetegedési és halálozási védőfaktort is a politikusok jelentik, az ezzel kapcsolatos erkölcsi felelősségük személyes, másra át nem ruházható, erkölcsileg pedig elévülhetetlen - összegez a magyar egészségügy értékelését célzó szakmai anyag, amelyet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) mutatott be kedden a sajtónak. Az elemzéssel a MOK paradigmaváltást szeretne elérni az ágazatban – olvasható a Napi.hu portálján.

Történelmi jelentőségű szakmai anyag készült a magyar egészségügyről, amelynek a megváltoztatása elodázhatatlan - kezdte az elemzés legfontosabb megállapításainak ismertetését a keddi sajtótájékoztatón Éger István MOK elnök. A kamara szakértői csoportja által jegyzett monográfia őszre könyv formát ölt, szakmai kvintesszenciáját a MOK Deklarációként a területi szervezetek tanácsa elé vitte, egyhangú elfogadását követően pedig a politika és a szakpolitika összes lehetséges szintjére eljuttatta és kérte a társadalmi támogatás a változás érdekében - mondta Éger István.

Az egészségügyben paradigmaváltást sürgető Deklaráció nyilvánosságra hozása - Éger szavai szerint - valamilyen csoda folytán egybeesett az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) által koordinált, minisztériumi munkacsoportok által összeállított és a napokban publikált első magyar egészségügyi teljesítményértékeléssel, amely konkrét, minőségi indikátorokkal alátámasztva súlyos megállapításokat fogalmaz meg a magyar egészségügyről és a lakosság egészségi állapotáról, életkilátásairól. A két összefoglaló anyag számos ponton összecseng, és kapcsolódik egymáshoz.

Egymásra rímel a MOK Deklarációja és a MÉRTÉK
Az egészség ügye és az egészségügy ügye alapvetően és elsődlegesen erkölcsi kérdés - emelte ki a tájékoztatón elhangzottakból a weborvos.hu.

A Deklarációban megfogalmazódó követelések szerint egyértelműen, világosan kell rögzíteni az Alkotmányban a magyar emberek egyenlő hozzáférhetőségét a kor színvonalának megfelelő és hatékony egészségügyi ellátáshoz. Vissza kell állítani és alkotmányos védelemben kell részesíteni a társadalmi kockázatkezelést végző egységes egészségbiztosítási intézményt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt.

Szintén alkotmányos védelemben kell részesíteni az ellátáshoz szükséges kötelező finanszírozás minimális szintjét, amit éves viszonylatban a GDP 6,5 százalékában tartanak megfelelőnek, s legalább 2 százalékos növekedésre, azaz éves szinten 700 milliárd forint többletfinanszírozásra van szükség az egészségügyben. Az összeg egyik részét az egészségügyi rendszer működésére kell fordítani (modern eszközök, eljárások, anyagok, orvosi szempontból elfogadható várakozási idő); másik részét az egészségügyben dolgozók jövedelmi és egzisztenciális helyzetének tartós és megnyugtató rendezésére kell költeni, s megszüntetni a hálapénzfüggő rendszerbe történő kényszerítést.

Alkotmányban rögzítenék azt is, hogy az elkövetkező maximum öt év alatt milyen kötelező ütemezésben kell elérnie a magyar egészségügynek az OECD országok egészségügyének átlagos működési finanszírozását.

Mint Éger István leszögezte: a társadalmi egészségbiztosítás és az egészségügy az elsődleges prioritású társadalmi javak közé kell tartozzon, s semmi nem indokolja, hogy gazdasági fejlettségi szintünkön ne jusson elegendő forrás az egészségügy tisztességes finanszírozására.

Felvetődött ezúttal is a wilkinsoni elv, miszerint az igazságtalanul működő társadalomban minden társadalmi csoport egészségi állapota rosszabb, élete rövidebb, tehát a gazdagabbak sem élveznek kivételt. Emberközpontú politikát szorgalmaz a Deklaráció, miszerint „nem azért élünk, hogy a gazdaságnak jó legyen, hanem azért van a gazdaság, hogy a társadalom jólétét szolgálja".

Arra is figyelmeztet, hogy az egészségügyi ellátás szétszakadása megindult, vagyis a szakmailag kiüresített, lepusztult rendszer mellett megjelent a gazdagok ellátása – a folyamatot meg kell állítani, amíg nem késő, és nem eredményezi a társadalom végletes szétszakadását.

Kérdésekre válaszolva Éger István elmondta, a Deklaráció nyilvánossá tételével nem várnak, nem is várhatnak csodát. Úgy vélte, a gondolatoknak diffundálódniuk kell a politikusok, döntéshozók körében, hiszen a politika és a politikusok jelentik ma az elsődleges egészségvédő faktort vagy éppen a megbetegedési és halálozási kockázatot, sőt: az adott költségvetés alapvetően nem is gazdasági, hanem morális kérdés a kormányzó politikai erő prioritásai szempontjából - írta a lap.

Orvosi kamara: egészségügy másként
Változást sürget az egészségügyről való közgondolkodásban a Magyar Orvosi Kamara. A köztestület kedden deklarációt hozott nyilvánosságra, hogy párbeszédre ösztönözze a döntéshozókat, a választókat. Állítják: az ágazat sorsa, a közellátás az elmúlt évtized „bevett” módszereivel – politikai és költségvetési alkukkal – nem rendezhető. Sehonnan sehová vezettek az elmúlt negyedszázadban a reformok, a „botrányokkal kísért matatások az egészségügyi intézmények könyékén.” Mint írják: jól látható következményei vannak az eredménytelenségnek, ilyen az elkerülhető halálozások magas aránya, az ellátásbeli egyenlőtlenségek. Ám – mint azt hangsúlyozzák – a közpolitika erkölcsi, morális kötelessége az egészség ügyét rendbe tenni. Ehhez útmutatást is ad a köztestület – olvasható a Népszava – online oldalán.

Egyebek mellett követelik, hogy az emberek egészségügyi ellátáshoz való jogát rögzítse az Alkotmány. Továbbá ragaszkodnak az egységes társadalombiztosítási rendszerhez, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalának visszaállításához, alkotmányos védelméhez. A dokumentum szerint a GDP 6,5 százalékára kell emelni az egészségügy közfinanszírozását, s ehhez azonnal plusz 700 milliárdos többletre lenne szükség. E többlet felét az orvosi kamara béremelésre, a másik részét az intézmények működtetésére fordítaná. Az orvosi kamara a deklarációját elküldte a politikai pártoknak, az állami vezetőknek is.

Vészhelyzet a magyar egészségügyben
Az Orvosi Kamara szerint a politika indokolatlanul keveset költ az ágazatra. A köztestület úgy fogalmaz az egészségügy helyzetéről készített nyilatkozatában, hogy a pénzhiányt már nem lehet az ország gazdasági helyzetére fogni. Hasonló megállapításokra jutott egy állami jelentés is. Mosonmagyaróvár Győr-Moson-Sopron megye harmadik legnagyobb városa. 2014-ben annyi magyar életét lehetett volna megmenteni, mint ahányan a települést lakják, harminckét ezret – írja a hirtv.hu portálja.

Először készült átfogó egészségügyi teljesítményértékelés Magyarországon. Megelőzéssel, életmódváltással, továbbá az anyagi és társadalmi helyzet befolyásolásával minden negyedik ember életét meg lehetett volna menteni. „Ez egy olyan értékelés, amelyet soha senki nem mert megcsinálni, azt hogy Ön ezt megkérdezi tőlem, jól mutatja, hogy miért féltek tőle korábban” - vélte Ónodi-Szűcs Zoltán. Az egészségügyi államtitkár hozzátette: a tanulmány jó alap a szembenézéshez.

„A szűrőbusz lényege, hogy elvisszük helybe a szűrést, hiszen az anyag arról is szól, hogy teljesen más eséllyel indul neki az egészségügyi ellátásnak az, aki nagyvárosban él és egészen más, aki kis faluban esetleg, ahol még háziorvos sincs, szóval igenis ezekben az ügyekben már történtek intézkedések, de hangsúlyozom: semmi olyan feszültség, ügy vagy probléma ma nincs, ami ne állt volna elő húsz vagy harminc éve is. Az anyag arról szól, hogy ezeket megjavítsuk” - mondta az Emmi államtitkára.

A Magyar Orvosi Kamara is elfogadja a jelentést, egy deklarációban összegezték a gondokat. A szervezet elnöke szerint az egészség nem gazdasági, hanem erkölcsi kérdés. „Napjaink modern társadalmában a politika és a politikusok jelentik az elsődleges társadalmi és népegészségügyi egészségvédő faktort vagy megbetegedés és halálozási kockázatot, függően attól, hogy miképpen tekintenek az egészségügyre” - mondta Éger István. Magyarországon a születéskor várható élettartam férfiak esetében 72 év, a nőknél 79, ám az Európai Unió fejlettebb országaiban ez 5-6 évvel lehet több.

700 milliárd forintnyi pluszpénzre lenne szükség
A sajtótájékoztatón Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a bérkérdést feszegette; mint mondta, fontos az ápolásügy fejlesztése, hogy ne deviancia legyen, ha valaki itthon ápolóként akar dolgozni. Az egészségügyben közalkalmazottként dolgozni ugyanis manapság már ennek számít – tudósított az mno.hu. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a többi között arról beszélt, miután elolvasták a szakmai anyagot, amit az orvosi kamara szakértői bázisa készített, arra jutottak: a leglényegesebb, hogy akár orvos, szakdolgozó vagy gyógyszerész valaki, a szakmai lelkiismeretének megfelelően tudjon dolgozni. Ennek feltétele például a stabil szabályozás, a megfelelő finanszírozás és az elegendő szakember.

 

Vissza

KEGFRISSEBB HÍREINK

Új 1,5T MR Baján2017. december 10.
További hírek...