MAGYAR ORVOSI KAMARA

HUNGARIAN MEDICAL CHAMBER

A rák gyógyszerét keresi Kondorosi Éva professzor

2019-01-13 05:45:08 FORRÁS: delmagyar.hu

Lapszemle

Felfedeztünk több olyan peptidet is, amelyeknek baktérium- és gombaölő tulajdonságuk van, sőt találtak ráksejtölő hatásúakat is.

A Nobel-díj előfutárának tartott Balzan-díjat vehette át november végén Kondorosi Éva, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora. Felfedezései, amelyekért az elismerést kapta, a növénytermesztésben, de akár a rákgyógyításban is forradalmi előrelépést hozhatnak. A kutatónő évtizedeken át jóval elismertebb volt nemzetközi szinten, mint hazájában: hamarabb lett az amerikai, mint a magyar tudományos akadémia tagja. A delmagyar.hu készített vele interjút.

– Az egyik legrangosabb tudományos elismerést vehette át november 23-án Rómában, amelyet 2018-ban a kémiai ökológia területén hirdettek meg. Számított rá, hogy megkaphatja munkásságáért azt a díjat, amelyből a természettudományok területén évente mindössze kettőt osztanak ki a világ legjobb kutatói között és eddig egyetlen magyarnak ítélték oda?

– Tulajdonképpen tudtam, hogy van esélyem rá, mert amit felfedeztünk, az egyedülálló volt, és áttörést hozott a tudományterületünkön. Szimbiotikus nitrogénkötéssel foglalkozunk, amely baktériumok és pillangós virágú növények között jön létre, és lehetővé teszi a levegőben lévő nitrogéngáz felhasználását a növény növekedéséhez. A lucerna-baktérium szimbiózis létrejöttében közel ezer molekulát azonosítottunk, amellyel a partnerek beszélgetnek egymással, felismerik egymást a talajban, beindítják egy új növényi szerv, a gyökérgümő fejlődését, és átalakítják a növényi sejteken belül a baktériumokat nitrogénkötő bakteroidokká. Különösen ez utóbbi folyamat, amelyet körülbelül 700 növényi peptid, kis fehérje irányít, teljesen egyedülálló felfedezés volt, amely azóta forradalmasította a szimbióziskutatást. Emiatt jelölt a díjra Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, de ezzel párhuzamosan jelölt a Francia Mezőgazdasági Akadémia is külön, majd csatlakozott a Német Tudományos Akadémia és az Akadémia Europea is.

– Mely területeken lehet hasznos a felfedezésük?

– A megfelelő növénytermesztéshez sok műtrágyát kell használni, mivel a talajban kevés a nitrogén. Ebből viszont csupán 45 százalékot vesznek fel a növények, a többi nitrogén a talajban marad, fertőzi a vizeinket és a levegőt, ami kutatások szerint Európa lakosságának életéből 6 hónapot vesz el. Szimbiotikus nitrogénkötés esetén viszont a növény a levegőben lévő nitrogént hasznosítja a baktériumok által, és így nincs szükség nitrogén műtrágyára. A kutatásaink egyik célja, hogy növeljük a szimbiotikus rendszerek hatékonyságát, de tudományterületünkön a jövőbeli terv az, hogy a szimbiotikus nitrogénkötést kiterjesszük a gazdaságilag fontos, nem pillangós virágú növényekre – például a búzára, rizsre és kukoricára is –, mivel így elkerülhető lenne a nagy mennyiségű műtrágyázás.

– A mezőgazdaságon kívül az orvostudomány is hasznosíthatja felfedezésüket.

– Igen, mert felfedeztünk több olyan peptidet is, amelyeknek baktérium- és gombaölő tulajdonságuk van. Ezek nem toxikusak az emberi szervezetre, de képesek megölni az antibiotikumokra nem reagáló baktériumokat is. Ezek rendkívül ígéretes új típusú antibiotikumjelöltek. Jelenleg teszteljük azt is, hogy van-e a peptideknek ráksejtölő hatásuk, és már most találtunk olyanokat, amelyek hatékonyan működtek.

Az interjú további része az interjúban.

Megtekintések száma: 69

Hírek

Választások 2019

E-ügyintézés

Tagsági jogosultság ellenőrző

Közérdekű Adatok

MOK KOMPLEX

Kedvezmények

Tagdij

Területi szervezetek

Tagfelvétel

Kamarai tagok csoportos élet- és balesetbiztosítása

ESEMÉNYEK