MAGYAR ORVOSI KAMARA

HUNGARIAN MEDICAL CHAMBER

Óriási pénzek a sportra, az egészségügy csak kullog

2020-01-14 15:15:07 FORRÁS: Weborvos

Szerző: Weborvos Automata

Lapszemle

Az elképesztően magas sport prioritás alsó hangon 680 milliárd forintot „vitt el” az ágazattól.

Leszakadó pályára sodródott a magyar egészségügy az elmúlt 15 évben, és nem csak Nyugat-Európához, de a visegrádi 3-akhoz (V3) képest is. A magyar kormányok egyértelműen felelősek a mai állapotokért, különösen az Orbán-kormány, amely minden eu-s államot meghaladó mértékben (mindegyik a saját GPD-hez viszonyítva) költött a sportra. Már 2010-ben kiemelkedő volt az arány, és ha csak azt tartják, akkor 680 milliárd forinttal több juthatott volna egészségügyre a tényleges arány adta különbözetből. Ez 37 százalék, s ha a sport átlagos uniós mértékű finanszírozási arányban részesülne, akkor 42 százalékkal több juthatott volna ezen idő alatt az egészségügyi ágazatnak. A folyamatosan érzékelt, de számok nyelvére ilyen konkrétan, ilyen formában nem lefordított, a sport javára csúszott aránytalanságról beszélt többek között prof. dr. Orosz Éva egyetemi tanár, egészségügyi szakértő, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociálpolitika doktori program vezetője az Egészségügy 5 Dimenzióban című mai konferencián.

Mindeközben 285 ezer, 75 évesnél fiatalabb ember halt meg amiatt, hogy az egészségügyi rendszer nem áll a helyzet magaslatán elégtelen finanszírozása miatt. Az elkerülhető, vagyis elsősorban az egészségügy fejlettségétől függő halálozás ilyen magas száma azt mutatja, hogy a kormány nem törődik a hosszú távú társadalmi érdekekkel, csupán a saját, rövid távú politikai céljai fontosak számára. Minderre rendkívül cinikus válasz a kórtermek, várók felújításának, kifestésének kormányzati igénye a professzor asszony szerint.

Több adattal is bizonyította tartóssá váló leszakadásunkat Orosz Éva. A magyar egy főre jutó egészségügyi közkiadás 1991-ben még 23 százalékkal magasabb volt a csehországinál. 2005-ben már csak a 78, aztán 2018-ban pedig az 58 százalékát érte el. Ha a szlovákokat nézzük, akkor ezt láthatjuk: a magyar közkiadás 2005-ben 15 százalékkal magasabb volt, mint a szlovák, 2018-ban pedig már csak a 78 százalékát érte el.

A súlyos megállapítások sorát a halálozási adatok összevetésével folytatta. Bár nálunk mérsékelt javulás mutatkozik, ennek ellenére nőtt a lemaradásunk a V3 országoktól – különösen az elkerülhető halálozásban. 2001-ben a 65 évesnél fiatalabb magyar népesség ischeamias szívbetegség miatti halálozási rátája 45 százalékkal volt magasabb a csehországinál; 2016-ban már 88 százalékkal. 2001-ben a 65 évesnél fiatalabb népesség vastagbél-és végbél daganatok miatti halálozási rátája közel azonos volt Csehországban és Magyarországon. 2016-ban a magyar érték szinte duplája volt (98 százalékkal nagyobb) a csehnek. 2001-ben a 65 évesnél fiatalabb magyar népesség tüdőrák miatti halálozási rátája 1,6-szerese volt a csehországinak, 2016-ban pedig már 2,7-szerese.

Ahogy a professzor asszony nem „simogatta a kormányt”, úgy a győri kórház főigazgatója is szokatlan bátorsággal vette számba a hiányosságokat.

Nem bűnözők, kikérik maguknak

Úgy tűnik, kezd elegük lenni a kórházi menedzsmenteknek, hogy lényegében bűnözőként emlegetik őket egyes kormányzati szereplők. Ez érződött a Magyar Kórházszövetség nevében is megszólaló dr. Tamás László János, a Petz Aladár Egyetemi Oktatókórház Győr főigazgatójának előadásában. Az egyik „kedvenc” a fedezet nélküli kötelezettségvállalás, amit unos-untalan alkalommal cáfolt már a szakma, mondván: az egészségügy nem vethető össze egy állami hivatallal, hiszen a betegellátás természetéből adódóan mindig bizonyos szinten kiszámíthatatlan. Ráadásul a gyógyítást alulfinanszírozza az állam – hivatkozott Orosz Éva előadására. Azt sem tartja elfogadhatónak, hogy a gyógyítás terhére juttassanak forrásokat a prevencióra, ami természetesen fontos, de a betegeket is meg kell gyógyítani. Nem látja, hogy történne bármi is a hozzáférés javítása érdekében, hogy ne kelljen a betegeknek hosszú heteket, sőt: hónapokat várniuk egy-egy vizsgálatra. De ugyanígy csend van a magán- és a közfinanszírozott egészségügy meghatározása körül.

Könnyedén mondják, hogy struktúraváltás nélkül nincs fejlesztés, többlet forrás, ám a struktúra bonyolult rendszer, nem lehet durván, felülről beleavatkozni, mert felborul az intézmények stabilitása. A szakmai (NEAK) iránymutatásánál sokkal erősebbnek hat a számvevők, a pénzügyi tárca vagy éppen a kormányfő elvárása. Elvárják, hogy spóroljanak az intézmények, s abban a tévhitben élnek, hogy az tud költséget megtakarítani, amelyik szabályosan működik. Nagyon direktben hangzik el, hogy idén már nem lehet adóssága a kórházaknak. Nem is lenne, ha az előirányzatok megfelelnének a valóságos igényeknek, mert egyelőre „köszönőviszonyban sincsenek egymással” – tette hozzá. Az elvárás ugyanakkor nagyon nagy: az ellátás legyen biztonságos, magas szintű, időben elérhető… És ha a kórházi menedzsment a szakmai szempontokat első helyen figyelembe véve igyekszik ennek eleget tenni, akkor adósság keletkezhet. Sok - számtalanszor ismertetett - okból, de például abból is, hogy súlyosan érinti az intézményeket a kényszerű külföldi beszerzések miatt (itthon nem minden kapható) az árfolyam-ingadozás.

Bár a győri kórháznak három éve nincs adóssága, azért a költségcsökkentésnek veszélyei is vannak, hívta fel a figyelmet. Az általa irányított intézmény például nem fizet plusz juttatást munkatársainak. Egyelőre megteheti, mert Győr vonzó, a győri kórház jó munkahelynek számít, de ez a hiányosság egyszer vissza is üthet. A bevételeiket a konszolidációkból, pályázatokból, várólista programokból stb. igyekeztek növelni, tette hozzá. Pozitívumként értékelte a bértámogatás beépítését a finanszírozásba, az eddigi HBCS-korrekciókat és a díjtételek módosítását, lásd például traumatológia. De jelezte: komoly vitákat fog gerjeszteni („nagy botrányok lesznek”) a traumatológiai osztályok finanszírozásának emelése, ugyanis a betegek ellátásának egyharmada más osztályokon zajlik, így azok az egységek a plusz forrásoktól.

„Láttuk a kormányhatározatot, reméljük, meg is valósul", tette hozzá azzal, hogy egyelőre semmilyen forrás nincs a büdzsében az IT, MI finanszírozására, pedig „itt kopognak” az információtechnológiai újítások, a mesterséges intelligencia használatának lehetőségei.

50 milliárd a fővárosnak - ki látta?

Közel sem látta olyan sikeresnek a praxisközösségek működését dr. Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ elnöke, mint kollégája, dr. Mester Lajos címzetes docens, a Dél-alföldi Praxisközösségi Iroda szakmai vezetője. Selmeczi szerint a praxisközösségi modell csak egy átmeneti megoldás a háziorvosi hiányra, és csak a helyettesített pozíciót konzerválja, finanszírozhatósága már a pályázati szakaszban is gondot jelent.

Mindössze a betegek 10-11 százalékát küldik tovább az háziorvosi ügyeletek a sbo-kra, állította Rédey József, aki országos tapasztalatokkal rendelkezik az ügyeletek működésével kapcsolatban egy, ügyeleteket szervező magáncég vezetőjeként. A finanszírozás nem változott 2010 óta, elavultak a jogszabályok, a működési modell, jelezte a gondokat.

Vajon végig viszik-e a karácsony előtt napvilágot látott kormányhatározatban foglaltakat, vagy megtorpan az egész, latolgatta, dr. Polák László főigazgató-főorvos, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnök-helyettese, aki szerint a 15,7 milliárd forintos, területüknek szánt forrás pozitív változásokat fog hozni.

Azért, hogy sikeres legyen egy kis kórház, vállalat szerűen kell működtetni, szögezte le dr. Vermes Tamás, a zirci kórház főigazgatója, aki arról beszélt, mi mindent kellett tennie a menedzsmentnek a cél eléréséhez.

Hogy miből lesz és lesz-e 50 milliárd forint többletforrás a fővárosi egészségügyre (amelyről a Fővárosi Közgyűlés döntött tavaly novemberben), még a jövő kérdése, mint ahogy az is, ki hogyan értelmezi és számolja ki ezt az 50 milliárd forintot, derült ki dr. Mayer Ákos, az ÁEEK Járóbeteg-szakellátási igazgatójának, az Egészséges Budapest Programiroda munkatársának előadásából. Arra mindenképpen figyelni kell véleménye szerint, hogy az igények felmérése, a tervezés és a tartalék képzése nem maradjon el.

Megtekintések száma: 91

Hírek

Választások 2019

 

E-ügyintézés

Tagsági jogosultság ellenőrző

Közérdekű Adatok

MOK KOMPLEX

Kedvezmények

Tagdij

Területi szervezetek

Tagfelvétel

Kamarai tagok csoportos élet- és balesetbiztosítása

ESEMÉNYEK