MAGYAR ORVOSI KAMARA

HUNGARIAN MEDICAL CHAMBER

Percekre vagyunk az egészségügy összeomlásától

2018-03-13 08:27:03 FORRÁS: zoom.hu

Lapszemle

Minél többen be kellene, hogy lépjenek a szakszervezetbe. Hadsereg nélkül nem tudunk háborúba menni.

Tüntetésre, aztán országos sztrájkra készül a Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége. A két elnök, Soós Adrianna és Kusper Zsolt eltökéltek, meggyőződésük, hogy ha megvalósulna az azonnali béremelés, rengetegen jönnének vissza külföldről és a Tescóból. A zoom.hu készített interjút velük.

Mikor sztrájkolnak, és ennek milyen formáját választják?
Kusper Zsolt: Erről még nem árulhatunk el részleteket, mert az saját pozíciónkat gyengítené a munkáltatóval szemben. Ha most felfedjük ezeket, akkor fel tudnának készülni minden eseményre. Ami biztos, hogy csak legális sztrájk folytatható, olyan, amiben megállapodás született a vezetőséggel. Célunk, hogy az intézményekben sztrájkbizottságok alakuljanak, akik megállapodnak az adott intézmény vezetőségével a részletekről. Azt azonban mindenképp szem előtt kell tartanunk, hogy az emberi élet a legfontosabb. Az nem fordulhat elő, hogy valakit a sztrájk miatt a bajtársaim ne lássanak el. A tüntetés dátuma már ismert, március 24-e, ha ez sem vezet eredményre, akkor jöhet a sztrájk.

Soós Adrianna: A tüntetésen sok résztvevőre számítunk, de nem csak egészségügyi dolgozókra, várjuk a betegeket és mindenkit, aki látja a rendszer problémáit. Óriási az érdeklődés, még akkor is, ha sokan félnek visszajelezni a Facebookon, mert attól tartanak, elveszítik az állásukat. A 15 pontos felhívásunkkal mindenkihez szólunk. A korábbi követelésekhez képest ez az első csomag, ami mindenkit érint, aki az egészségügyben dolgozik, a mosodástól kezdve a fogorvosig. Két bértáblát dolgoztunk ki, senki sem marad ki.

A kormány az kommunikálja, hogy megtörtént ez előrehozott béremelés, nem is értik az Önök problémáit.
SA: Hiába ígérte a kormány, az alapellátásban dolgozók, a védőnők, a gazdasági, műszaki területűek kimaradtak a béremelésből. Kevesen tudják, hogy évtizedek óta nem rendezték az egészségügyben a műszakiak fizetését sem. Õk a mai napig legfeljebb iskolai végzettségtől függően minimálbért vagy szakmai bérminimumot kapnak, akár pályakezdők, akár 30 éve már a szakmában dolgoznak. Ez méltánytalan. (...)

Hisznek abban, hogy meghallja a kormány az önök szavát? Ott van a Cser Ágnes vezette Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, amelyet a kormány reprezentatívnak tart, meg is állapodtak.
KZS:
Cser Ágnesék azt mondják, még sztrájktárgyalásokat folytatnak. Azonban már bejelentették, hogy elérték a béremelést, tehát ettől kezdve nem értelmezhető a szerepük, vagyis az egészségügyben nincs sztrájkhelyzet. Pedig nem csak ők léteznek. Attól, hogy ők a reprezentatívak – bár már ez is kétséges – , más szakszervezetnek is joga lenne megszólalni. Minket is megillet a konzultációs jog, ott kellene ülnünk a tárgyalásokon, és meg kellene, hogy hallgassanak bennünket, de úgy tűnik, az általunk képviselt közel 1700 bajtárs véleményére senki sem kíváncsi. Nincs aláírási jogunk, de a véleményünket figyelembe kellene venni. Mi nem ismerjük el Cser Ágnesék létjogosultságát, nem fogadjuk el őket az ágazatot képviselő szakszervezetként.

SA: A kormány csak velük és a kamarákkal tárgyal, akiknek viszont nincs törvény szerint jogosultságuk a munkavállalói érdekvédelemre. Feladatuk a szakmai érdekképviselet volna. Már meg is kötötték a megállapodását, így nagyon harcos fellépésre nincs lehetőségük, akkor sem, ha ma már ők is látják, hogy amit aláírtak, az kevés és súlyos aránytalanságokkal terhelt. A sztrájktörvény kizárja, hogy ha egy szakszervezet egy kollektív szerződés keretében megállapodik valamiben, azzal szemben sztrájkot szervezzen. Ez a korlát ránk nem vonatkozik. Ezért is írtunk levelet a kormányfőnek.

Miért nem hallgat meg a kormány minél több érintettet az ágazatból?
KZS: Nekik jó ez az állapot. Meggyőződésünk, hogy szándékosan tartják ilyen szinten az ágazatot. Minél rosszabb az állami, annál többen mennek át a magánszférába. Az egészségügy egy hatalmas biznisz: annyi pénz van benne, amennyit ön biztosan nem tud elképzelni. Világosan látszanak a háttérfolyamatok, egyre több magánszolgáltató tűnik fel a színpadon. A mentőszolgálat még érintetlen, ahhoz még nem nyúltak. De itt is látszanak a folyamatok: lecserélik a járműparkot, az állomásokat újítják, innentől csak egy mozdulat, hogy az egészet kiadják koncesszióba. (...)

Önök mit mondanak a pályakezdőknek, miért maradjanak itt?
SA: Azzal próbáljuk biztatni őket, hogy még egy kicsit tartsanak ki, mert előbb-utóbb muszáj javulnia a helyzetnek. Az állandó megmozdulások, a tüntetések, a sztrájkok eredményre kell, hogy vezessenek. Romániában nemrég háromszorosára emelték az orvosok fizetését. Az országban 2016 óta folyamatosak a megmozdulások, ez számunkra is jó példát mutat. Addig biztosan nem állunk meg, amíg nem érünk el eredményt. Valamennyi pártot összehívtuk egy egyeztetésre, mindenkitől megvan az ígéret, hogy az egészségügy lenne az első terület, amivel kezdenének. A legtöbben például azonnal emelnék 50 százalékkal a fizetéseket az ágazatban. Csak a Fidesz nem jött el az egyeztetésre. Az elvándorlási folyamat egyébként nem ma kezdődött. Meggyőződésünk, hogy ha megvalósulna az azonnali béremelés, rengetegen jönnének vissza külföldről és a Tescóból is. Biztosan több fiatal menne az egészségügybe, ha jobb lehetőségeik lennének. Akkor is közelebb kerülnénk a megoldáshoz, ha megemelnék az egészségügyi járulékokat. Hiszünk abban, hogy a 15 pontos követelésünk orvosolná a problémákat. Ebből egyébként kimaradt, hogy tenni akarunk a félelem ellen, ami a félfeudális intézményekben uralkodik. Ez ellen is küzdeni kell. A fiatalok bátrabbak, az idősebbek viszont kevésbé tudnak szakmát váltani, ezért ők is készek kiállni a magukért a legutóbbi felmérésünk szerint.
KZS: Én azt mondom nekik, hogy elindultunk a változáshoz vezető úton, már nincs megállás. A helyzetünk azonban nehéz. Nincs jogosítványunk, a munka törvénykönyve ellehetetlenít bennünket. Mindössze felvilágosítást kérhetünk, nem kötelezhetjük a munkáltatókat semmire. Ez 2012 óta így van, pedig volt egy nagyon erős jogosítványunk: a szakszervezet megvétózhatta a munkáltató döntését, de ezt a jogot egyszerűen elvették tőlünk. A döntést annak idején függőben kellett tartani, ha nem sikerült megegyezni, akkor bíróságra lehetett menni, ott döntöttek arról, hogyan tovább. Ahhoz hogy változást tudjunk elérni, minél többen be kellene, hogy lépjenek a szakszervezetbe, az embereket megfélemlítik. Hadsereg nélkül azonban nem tudunk háborúba menni.

Megtekintések száma: 74

Hírek

Kamarai tagok csoportos élet- és balesetbiztosítása

E-ügyintézés

Tagsági jogosultság ellenőrző

Közérdekű Adatok

MOK KOMPLEX

Kedvezmények

Tagdij

Területi szervezetek

Tagfelvétel

ESEMÉNYEK