Személyes felelősségünk a járvány elleni védekezésben

“Túl vagyunk a nehezén, feloldották a szigorú zárlatot, élhetjük tovább az életünket, mint azelőtt”. Sokan így gondolkodnak, hiszen "elkerült minket a járvány”, legalábbis a nagyon súlyos része, és viszonylag kevesen vannak, akik találkoztak már COVID-fertőzöttel. 

Pedig ez nem így van, a vírus itt volt, itt van, és még egy jó darabig része lesz a mindennapjainknak. Azok, akik követték a járványügyi modelleket, találkoztak már a “Pöröly és tánc” kifejezéssel, ez itt most a “tánc” időszaka, amit magyarul úgy is szoktunk mondani, hogy “húzd meg, ereszd meg”. Ahogyan lazítunk a szabályokon, kedvezünk a fertőzés terjedésének, így a fertőzöttek száma a környező országokban nő, amire válaszul ismét intézkedéseket hozunk, mint például a külföldi utazásokra vonatkozó korlátozások. Mindenkinek megkönnyebbülés volt, hogy könnyíteni lehetett a szabályokon, de a környező országok adatai azt mutatják, hogy a veszély nem múlt el, sőt: erősödik. Komoly korlátozásokra még nincs szükség, de odafigyelésre, az óvintézkedések személyes betartására igen. 

Ez az időszak a személyes felelősség időszaka, amikor elsősorban nem azért teszünk járványvédelmi intézkedéseket, mert a hatóságok ránk erőltetik, hanem azért, mert így látjuk jónak, helyesnek. 

Szeretnénk megkérni kollégáinkat, hogy minden lehetséges fórumon tájékoztassák a következő járványvédelmi tudnivalókról a lakosságot!

Maszkhasználat

Aki orvosi papírmaszkot vagy szövetmaszkot használ, az védi a többi embert a beszéd és esetleges köhögés vagy tüsszentés során kiszabaduló nyálcseppektől, és az azokon utazó kórokozóktól. Ezekkel a maszkokkal nem önmagunkat védjük, hanem embertársainkat. 

Miért tegyük, ha nem vagyunk betegek? 

Azért, mert a COVID fertőzés tünetmentesen, vagy nagyon enyhe tünetekkel is járhat. A legújabb kutatások szerint a COVID nemcsak cseppfertőzéssel terjed, hanem a levegőn keresztül is képes lehet fertőzni. A nyárvégi és őszi allergiaszezonban pedig az allergia felső légúti tünetei könnyen “maszkolják” a COVID tüneteit, azaz elfedhetik azt, márpedig a pollenallergia népbetegség itthon, minden ötödik ember szenved tőle.

A járványügyi kivizsgálások tapasztalatai alapján a zárt terek kedveznek a vírus terjedésének, sokkal inkább ki vagyunk téve a fertőződésnek, mint a szabadban végzett tevékenységek során. Ezért a felelős viselkedés az, ha zárt terekben tartjuk a távolságot a többi embertől, valamint maszkot hordunk. Kiemelten fontos ez olyan helyeken, mint a boltok, tömegközlekedési eszközök, ahol sok ember megfordul, vagy az egészségügyi ellátóhelyek, ahol eleve beteg emberek gyűlnek össze: sem nekik, sem nekünk nem hiányzik egy koronavírus-fertőzés.

Maradj otthon

Aki súlyosabb fertőzéses tüneteket észlel magán, az maradjon otthon, ne menjen dolgozni,  társaságba, iskolába, nyaralni. A láz, a légszomj, a szaglás és ízérzés elvesztése, a köhögés mind figyelmeztető jelek, főleg abban az esetben, ha ezek közül többet is megfigyel magán az ember. Mindannyian könnyen találunk indokot arra, hogy miért muszáj mégis valamit megtenni, de most, a COVID időszakában inkább ne tegyük, maradjunk otthon, és beszéljünk a háziorvosunkkal a további teendőkről.

Kézmosás

A járvány felhívta a figyelmet ismét erre a rendkívül alapvető higiéniai tevékenységre, a helyes kézmosás jelentőségére. Semmelweis Ignác munkássága óta mindannyian tudjuk, hogy mindennapjainkban ez az egyik legfontosabb higiénés rendszabály. Nem véletlen, hogy már az óvodában is kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermekek megtanulják a helyes kézmosást, csak sajnos felnőtt korunkra sokszor megfeledkezünk róla. 

Utazás, nyaralás

Mindenki megérdemli a pihenést, de a jelen helyzetben bizony komolyabban kell vennünk az utazással járó kockázatokat. Amennyiben külföldre megyünk, egyrészt szembesülni fogunk az adott ország saját járványügyi szabályaival, másrészt pedig a hazai szabályok is napról-napra változhatnak (az aktuális besorolás itt található). Mérlegelnünk kell, hogy valódi pihenést jelent-e az, ha végig azon törjük a fejünket, hogy mit lehet tenni és mit nem az adott országban, karantén vár-e minket a hazautazás után, és mit kezdünk majd akkor, ha muszáj lenne dolgozni menni, de nem fogunk, mert nem szabad. Lehet, hogy csak 2-3 napig, de az is lehet, hogy két hétig. Megéri-e a két PCR teszt árát vagy még két hét szabadságot hozzáadni egy külföldi nyaraláshoz, vagy inkább mégsem oda megyünk? Megéri-e a sós víz mindezt? Lehet, hogy itthon egyszerűbb és biztonságosabb lenne?

Nem a külföldi nyaralás lehetőségét veszi el a COVID tőlünk, hanem a gondtalan külföldi nyaralás lehetőségét, hiszen mérlegelni kell az utasbiztosításon túl (az is van már COVID-dal kiegészítve) azt is, megéri-e visszatérés bizonytalansága nekünk azt, hogy mindenképpen 2020-ban menjünk oda, és ne halasszuk el a külföldi utat egy évvel.

Bízunk mindannyian abban, hogy rendelkezésre fog állni majd vakcina, amivel hatékonyabban védhetjük az időseket és a betegeket, addig a legjobb, amit tehetünk a járvány megfékezése érdekében az, ha a fenti szabályokat betartjuk, felelős és átgondolt döntéseket hozunk. 

Fontos, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk, ne hagyjuk félrevezetni magunkat az interneten mindenfelé megtalálható álhírek által. Bízzunk a tudományosan igazolt tényekben, és tartsuk távol magunkat azon véleményektől, amelyek nyilvánvalóan szembemennek az általánosan elfogadott tényekkel és a “józan paraszti ésszel”. Hamarabb higgyünk annak, aki azt mondja, hogy “elképzelhető”, “valószínű”, “a jelenlegi adatok alapján az látszik”, mint annak, aki “megmondja a frankót”, hangosan és érzelmi alapon érvel a többségi tudományos konszenzus ellen, “háttérhatalmak” és “érdekcsoportok” felelősségét felvetve.

Mindebben nekünk orvosoknak kiemelt felelősségünk van. Egyrészt példát kell mutatnunk a szabálykövető magatartásban, másrészt nem engedhető meg, hogy orvosi diplomával megkérdőjelezze egy orvos a vírus okozta veszélyt, és a kockázat lekicsinylésével felelőtlen viselkedésre ösztönözzön.