A Kamara átalakítása szükséges és elkerülhetetlen

A Kamara átalakítása szükséges és elkerülhetetlen 

Kiemelt üzenetek

• A MOK elvesztette a bevételek garanciáját.
• A versenypiaci környezethez kell alkalmazkodnunk.
• Rendkívül sokat költünk a hivatalrendszer fenntartására.
• A tagság és az elnökségek között nincs rendszeres, a szakmai tevékenységhez kötődő kapcsolat.
• A demokratikus felépítés és működés megőrzése mellett szerkezeti és működésbeli megújulásra van szükség:

• növelve a területi és országos hatékonyságot,
• egyszerre szolgálva a pénzügyi fenntarthatóságot és a szakmai működést.

• Az elbocsátások és az adminisztratív centralizáció elkerülhetetlen.
• Ezek nélkül a MOK-ra a tervezett átalakulás helyett kényszerű leépülés vár.

A parlament döntése április 2-tól gyökeresen megváltoztatta a Magyar Orvosi Kamara gazdasági helyzetét. A MOK működése pénzügyi szempontból eddig egyetlen monopóliumra alapult: ha valaki orvosi tevékenységet akart végezni, kamarai tagsági jogviszony létesítésével nyílt erre lehetősége, ami tagdíjfizetési kötelezettséggel járt. A MOK gyakorlatilag ebből az egyetlen, de teljesen kiszámítható bevételből finanszírozta a többi tevékenységét, például az infrastruktúra fenntartását, az etikai bizottságok működtetését, a kommunikációt, a tagi szolgáltatásokat és az érdekképviselet egyes formáit.  A MOK helyzete a gazdasági kitettség szempontjából most drámaian megváltozott: pillanatok alatt, a felkészülés esélye nélkül került a nyílt piacra, és mostantól a versenyszféra sajátosságai vonatkoznak rá. Ez olyan kihívásokat jelent, amivel a MOK az eddigi, teljesen eltérő modellre berendezkedett szervezeti felépítéssel és működési gyakorlattal nem fog tudni megbirkózni, és előbb gazdasági, majd szervezeti értelemben ellehetetlenülhet. Tekintsük át, mi jellemzi most a MOK-ot, és milyen változtatásokat kell azonnal végrehajtani, hogy a versenypiaci környezetben életben maradjon a szervezet.

Mi a MOK létének célja?

Ez a munkaanyag elsősorban a megváltozott működési és finanszírozási helyzetre, annak közvetlen hatásaira összpontosít. A MOK küldetése az orvosi hivatás és e hivatásrend tagjainak a képviselete. E küldetésének a Kamara akkor felelhet meg, ha az egészségügyi rendszer belső összefüggéseinek szem előtt tartásával, az orvosok és a többi egészségügyi dolgozó, valamint természetesen a betegek érdekeit szem előtt tartva gyakorol szakpolitikai véleményező szerepet. A Kamara ezeket a feladatokat eddig köztestületi jellegéből adódóan tudta ellátni. Különösen fontos volt az etikai kódex, mely a jogi szabályozáson túlmenő, koherens orvosi működésnek a záloga. A MOK hivatalosan még köztestület, akkor is, ha a klasszikus köztestületi funkciók egy részével most nem is rendelkezik. Ezt figyelembe véve kell szűkíteni, átalakítani a feladatokat. A szakmai érdekképviselet és a tagok mindennapi tevékenységét segítő feladatok vállalása, erősítése lehet az, ami a MOK létét indokolhatja.

Milyen kamarai szerkezettel és működéssel kerültünk az új körülmények közé? 

Első lépésként tekintsük át a 2022-es kamarai költségvetés hozzávetőleges megoszlását:

A rendszerváltás után, 1994-ben a területi és országos küldöttekkel, a választókerületi elnökök rendszerével egy olyan hálózat alakult ki, amely biztosította az országos lefedettséget, a Kamara kapillárisai mindenhova elértek. A rendszer alapja a személyes interakciók és információátadás volt, hiszen az internet ekkor még csak gyerekcipőben járt. Azóta is fontos értékünk az akkor kialakított és a jövőben megőrzendő demokratikus működés. Ennek garanciája a választási rendszer, az Országos Küldöttgyűlés és a területi szervezetek kontrollja. Ugyanígy, a szubszidiaritást nem leépíteni, hanem fejleszteni kell, a helyi ügyek képviseletére helyben kell formát találni. Ezen értékek megőrzéséhez változtatások szükségesek, mert a jelenlegi szerkezet fenntartása és működtetése rendkívül pénz- és erőforrásigényes, redundáns, minőségét illetően számos helyen diszfunkcionális és pazarló. A MOK merev szerkezete nem nevesített feladatokat ellátó személyekre, hanem tisztviselők zömében meghatározatlan munkakörére épül. Az Alapszabályból hiányzik a szervezési és működési szabályok számos szabályzó eleme.

Kötelező például területi alelnököket és titkárokat választani, de a feladatukról nem igazán találunk említést. Ugyanez igaz az országos elnökség legtöbb pozíciójára. A MOK részben a szerkezetéből adódóan nem tud a hirtelen kihívásokra gyorsan reagálni, mert az ügyintézőként meghatározott elnökség mozgástere és eszközkészlete csekély. A szervezetben a fékek és ellensúlyok nagyon jelentősek (és ez jó), de alacsonyan fejlett a „motor”, a Kamarát lendületben tartó operatív szervezet ereje, értve ez alatt a területi szervezetek helyi tevékenységét és a MOK vezetésének mozgásterét. A vezetés nem jogosult pl. a vármegyei szervezeteknek feladatot delegálni, azok elvégzését számonkérni. Nincs kommunikációs egység (lásd a közelmúlt ilyen jellegű problémáit), és nincs információátadási kötelezettség sem. Az ügyintéző szerv nem képes megállítani a különutas, akár az OKGY-határozatokkal szembemenő gyakorlatokat, érdemi ellenőrzésre nincs lehetősége.

Összefoglalva elmondható, hogy a kamarai szerkezet jelenlegi működése nem teszi lehetővé, hogy az új helyzethez adaptálódjunk.

A költségvetés tetemes része e szerkezet fenntartására, számos elemében felesleges működésre megy el: 22 területi szervezet fizet jogászt, könyvelőt, titkárnőt, tart fenn székházat, ahova a legtöbb orvos élete folyamán csak néhány alkalommal látogat el. A tagi szolgáltatásokra ennek az összegnek az ötödét fordítja a MOK, és ezek jellemzően nem általánosan elérhetőek, nem a tagság igényeihez igazodnak.

Az eddig érkező fix, kiszámítható bevétel a fenti problémákat elfedte, nem tette szükségessé a költséghatékony működést. Maga a kötelező tagsági monopólium lett az, ami megmerevítette a szervezetet. Nem kellett új kihívásokra felelni, a tagok igényeit gyakorlatilag csak tetszőleges mértékben kellett igénybe venni, hiszen akkor is fizetnie kellett minden kollégának, ha nem volt elégedett a Kamarával. 

Ez megszűnt, a kollégáink 2023. április 2-a után már a MOK tevékenysége alapján mérlegelik tagságuk megtartását.

Milyen kamarai alapműködést és szerkezetet javaslunk?

Első lépésként meg kell kérdezni a tagságot, mit vár az új, immár önkéntes szervezettől. Ugyanilyen fontos, hogy meg kell bízni egy, a non-for-profit civil szervezetek felépítésében és menedzselésében járatos szakembert a MOK átvilágítására, szakszerű javaslatok megfogalmazására. Mi az átalakítás két pillérének a szakmai kötődést és a pénzügyi fenntarthatóságot jelöltük meg.

Minden döntésnél szem előtt kell tartani, hogy a MOK-ot a jövőnek tervezzük.

Pénzügyek

A MOK-nak – a demokratikus szervezeti struktúra megtartása mellett – pénzügyileg egy új modellben kell gondolkodnia, amely közelít a versenyszférában gazdálkodó szervezetekhez. Emiatt inkább egy nem kormányzati szervezethez (NGO) hasonló működési struktúra tűnik elképzelhetőnek. Pénzügyi szempontból a bevételi és a kiadási oldalon is változásokat javaslunk. 

Bevételek

1. Olyan szervezetre van szükség, amelynek szolgáltatására anyagilag áldozni akarnak majd a kollégák (az orvosi pályát frissen elkezdők is!), mert az számukra előnyt jelent. A jövőben is lesznek áremelkedések, nőnek a bérek, várhatóak inflációs hatások, ami a kamarai költségvetés szám szerinti növekedését igényli, és csak versenyképes ajánlat esetén lehet a tagdíjat növelni. A megújuló MOK csak a meglévő tagok megtartásával és a jelenleg kívül maradtak, továbbá az egyetemekről frissen kikerülők és hazatelepülők folyamatos toborzásával tarthatja az újonnan kialakított szerkezetet működőképes állapotban. A szervezet fenntarthatóságát elsősorban az fogja megalapozni, hogy mekkora a tagság, mekkora a tagok számának időbeli állandósága vagy hullámzása (pl. az egyik évben harmincnégyezer, a másikban csak húszezer), és mindez mennyire tervezhető előre. Kedvező esetben a jelenlegi tagságot meg tudjuk tartani, majd növelhetjük is az új orvosgeneráció beléptetésével. Ez az eset azonban csak egy a sok különböző lehetséges szcenárió közül.
2. A bevétel szempontjából fontos még a rendszeres tartalékolás, az alacsony kockázatú, hosszú távú befektetések formájában, ami a MOK stabilitását szolgálja.
3. A MOK-nak mint non-for-profit társadalmi szervezetnek lehetősége van külső támogatások igénybevételére. Ki kell dolgozni a támogatási formák átlátható rendszerét (lásd Canadian Medical Association, British Medical Association strike fund).

Kiadások

1. Pénzügyi átvilágítás után fel kell számolni a felesleges párhuzamosságokat. A MOK esetében feltehetően radikális leépítésekre van szükség. Az infrastruktúrát úgy kell átalakítani, hogy a jövő igényeire válaszoljon, mert nem rövid távra tervezünk, hanem évtizedekre. Meg kell vizsgálnunk, hogy milyen elemekre van feltétlenül szükség, és ezt a tagsági igényekhez kell szabni (nem a szervezetben éppen dolgozók igényeihez). Szinte bizonyosan nincs szükség ennyi párhuzamosan foglalkoztatott könyvelőre, informatikusra, és érdemes centralizálni a jogi szolgáltatásokat is. Ennek első megközelítésben javasolt formája a regionális adminisztráció létrehozása. Az elbocsátások sajnos elkerülhetetlenek.
2. Növelni kell ugyanakkor a tagi szolgáltatásokra szánt kiadásokat, amelyek kötődnek a szakmai képviselet erősítéséhez.

Szakmai képviselet

1. A szakmai képviseleti pillért az alapozza meg, hogy a területi és az országos szervezeteknél is a kollégák mindennapi tevékenységéhez kapcsolódó, arra reagáló szerkezeti átalakulás felé mozdulunk el. Megválasztásunkkor meghirdetett szándék, hogy ne pozíciók, hanem feladatok szerint szervezzük meg a MOK felépítését. Vármegyei szervezeti szinten a titkárok és alelnökök legyenek egyúttal munkahelyi, intézményi képviselők (X. Y. kórház képviselője, alapellátási megbízott, szakorvosjelölti felelős stb.), így a Kamara közvetlenül megjelenne a munkahelyeken. Ugyanígy, az országos elnökségben pl. szakellátási, fogorvosi, bérügyi, finanszírozási stb. tagozatvezetőkre van szükség.
2. A területi szervezet tehát marad, az épület – pénzügyi fenntarthatóságtól függően – marad, a kapcsolat a MOK területi szervezetének vezetése és a tagok között közvetlenebb lesz, az adminisztratív ügyek azonban a területek kétharmadában a nagytérségekbe kerülnek át. Az elektronikus ügyintézés fejlesztésével ez nem lesz kényelmetlen, hiszen az orvosok eleve nem igazán látogatják a területi szervezetek irodáit. 
3. Az országos és területi küldöttek vehetik át a teljesen diszfunkcionális választókerületi elnöki rendszer intézményét. A küldöttek számát érdemes csökkenteni, a demokratikus működést és reprezentációt ugyanis feleennyi küldött is bőven biztosítja. Az elmúlt választáson számos helyen eleve nem volt már küldöttjelölt, kisebb létszámmal könnyebb és olcsóbb alkalmas helyszínt találni a gyűlésekre is. 
4. Fontos, hogy a MOK olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyek a mindennapokban is segítik a tagok szakmai munkáját. Javasoljuk egy applikáció létrehozását, amelyben helyet kaphatnak digitális egészségügyi eszközök (pl. gyógyszer-interakció ellenőrző, ellenőrző listák, egészségügyi napi hírek, a kedvezményrendszer kuponjai, az egészségügyi vonatkozású jogszabályok magyarázata, szakmai fórum stb.).
5. Ez elérhető lesz az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatóknak, mert szándékunk szerint ingyenes tagjelölti viszonyt létesíthetnek a leendő kollégák is.
6. Végezetül, az egészségpolitika jelenlegi történései között kifejezett igény a jelenleg is létező jogi tanácsadáson túlmutató, a MOK által biztosított ügyvédi képviselet. A költségek kontrollja miatt egyfajta tokenrendszerben lehet gondolkodni, amit a tag gyűjthet, és pl. munkaügyi per esetében felhasználhat.

Ezekkel együtt érhető el az a cél, hogy a MOK működőképes, valódi szolgáltatásokat nyújtó, szakmai köztestület legyen. Közösség, ahova presztízsértékű tartozni.

A MOK évtizedek óta egészségügyi reformot követel. Most a saját reformját kell végrehajtania, ennek elmaradását illetően elég az egészségügy halogatott átalakításának következményeire tekintenünk.

A munkaanyag elkészítéséhez hozzájárult Petykó Zsuzsanna Ida, Fehér László, Weltner János és Bajmócy Zoltán. Köszönöm értékes véleményüket!


Álmos Péter alelnök, MOK