Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről

2020-12-30 11:15:00 FORRÁS: Orvosok Lapja

Szerző: dr. Kincses Gyula elnök

Orvosoklapja - Aktuális

A cikk írásának hétvégéjén – egy kivételével – megjelentek az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeletei. Gyorselemzés után összefoglaljuk a főbb megállapításokat. A kormányrendeletek nem mindig vannak összhangban a törvénnyel és egymással, így értelmezési különbségek még felmerülhetnek.

Kik kerülnek át az új jogviszony alá és hogyan?

A törvény alá azok az egészségügyi dolgozók fognak kötelezően tartozni, akik ma állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál alkalmazottként dolgoznak, és vállalják az új jogviszonyba való átlépést. Ebből következik, hogy a vállalkozókra és a magáncégek alkalmazottaira ez a törvény nem vonatkozik.

A törvény úgy rendelkezik, hogy a törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató közreműködőt, valamint önkéntes segítőt vehet igénybe, a Kormány rendeletében meghatározott személyes közreműködő kivételével. A kormányrendelet szerint az országos kórház-főigazgató ellátási érdekből engedélyezheti a személyes közreműködő igénybevételét.

Az, hogy a közalkalmazotti munkaviszony hogyan alakul át az új jogviszonnyá, a kormányrendelet helyenként ellentmondásos megfogalmazásai miatt nehezebben értelmezhető. Bár a jogviszony a kormányrendelet szerint „a jogszabály erejénél fogva” alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, ez mégsem jelenti azt, hogy szerződés aláírása nélküli, automatikus átsorolás várható. Kormányrendelet szerint a jogviszony átalakulásáról és a munkaszerződés tervezett tartalmáról az érintettet írásban tájékoztatni kell, és az  egészségügyi szolgálati munkaszerződést 2021. február 28-ig kell megkötni. Tehát kell szerződés, és ebből következően kell a munkavállaló beleegyezése az új jogviszony létrejöttéhez.

Kiemelendő, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a fentiekben meghatározott munkavállalói kör a munkaviszonyát nem szüntetheti meg „rendes” felmondással. Értelmezésünk szerint ez a rendelet hatálybalépését követően alkalmazandó, azaz már életbe lépett a felmondási tilalom.

Fontos, hogy aki ma közalkalmazottként dolgozik az egészségügyben – függetlenül attól, hogy aláírja-e munkaszerződést vagy nem –, 2021. január 1-től már a MOK bértáblájának megfelelő bért fogja kapni. Ezzel egyidejűleg a MOK és az orvosok egyik legrégebbi követelése, a hálapénz tilalma is hatályba lép.

A kirendelés lehetősége

A megszavazott törvény elfogadhatatlan feltételeket támasztott az 1+1 év, mentesítéseket nem tartalmazó kirendelhetőséggel. A szakma erőteljes tiltakozásának támogatásával az egyeztetéseken a MOK-nak ezt sikerült tizenkét hónapos időszak alatt 44 napra csökkentenie
A jogszabály a javaslatunknak megfelelő felmentési szabályokat tartalmaz. Ennek megfelelően nem rendelhető ki:
  • várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
  • ha a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint nagycsaládos,
  • gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,
  • hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,
  • ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
  • a szakvizsgájának letételét megelőző fél éven belül,
  • ha öregségi nyugdíjra jogosult, és nem járul hozzá a kirendeléséhez.
Ugyanakkor rossz hír, hogy míg a rendelettervezet 50% többletbért ígért a kirendelés időtartamára, addig a megjelent rendelet a díjazás mértékének meghatározási jogát az országos kórház-főigazgatóhoz rendeli.

Itt is le kell írnunk, hogy a fenti kirendelési szabályok kizárólag „békeidőben” érvényesek, különleges jogrend esetén a tavasz óta ismert szabályok élnek tovább.

Összeférhetetlenség

A másodállások tekintetében a MOK javaslatai sajnos nem kerültek befogadásra. Elsősorban azt javasoltuk, hogy egy meghatározott munkaidőhatárig a másodállások csak bejelentéskötelesek legyenek. Az egyeztetésen kompromisszumos javaslatként azt ajánlottuk, hogy ennek a hatálybalépése tolódjon ki 2023. január 1-ig, és ez idő alatt fel kell mérni a valós helyzetet, és ennek alapján kell az ellátási érdekekkel összehangolt konszenzusos szabályozást hozni. Ez nem történt meg. Az egyetlen érdemi változás az, hogy a saját intézmény felett álló egészségügyi szervezet vezetője fogja engedélyezni a másodállásokat.

A MOK kiállt amellett, hogy a köz- és magánellátás összeférhetetlenségének szabályait hálapénzellenesen és egységesen kell megállapítani, és a szülészet kivételezése nem indokolt. A megjelent kormányrendelet ezt a kérdést később a megjelenő rendelet hatáskörébe utalta. Így januártól a törvény rendelkezései lépnek érvénybe, azaz minden szakterületre vonatkozik majd az, hogy az orvos közfinanszírozott ellátásban nem kezelheti (sürgősségi esetet kivéve) azt a beteget, akit magánellátásban is kezelt.

Bér és jövedelem

A törvény fontos érdeme, hogy jelentős, a MOK bértáblájának megfelelő béremelést tartalmaz. Ugyanakkor:
  1. A jelenlegi bértábla nem ismeri el a tudást, az oktatási és kutatási tevékenységet. A MOK eredeti bértáblája külön fizetési osztályt javasolt a tudományos fokozattal rendelkezőknek.
  2. Amíg a korábbi rendelettervezet számos ponton (pl. a kötelezően elrendelt ügyelet, készenlét, rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, önként vállalt többletmunkavégzés, helyettesítés, kirendelés) meghatározta a többletmunkáért járó díjazást, a megjelent rendelet ezekhez díjazást nem rendelt, hanem annak összegét az országos kórház-főigazgató állapítja majd meg.
  3. A korábbi rendelettervezet részletesen rendelkezett a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokról, de a végleges rendelet ezt a fenntartó és a tulajdonos hatáskörébe utalja.
Egyéb, a törvényben nem rendezhető kérdések

A törvény és végrehajtási rendeletei a vállalkozókra a nem vonatkoznak. Ez a féloldalasság – különösen az alapellátás tekintetében – feszültségeket szül. A MOK követelésének hatására is a Kormány külön rendeletben 72 milliárd Ft forrásnövekedést biztosít 2021-re a háziorvosi rendszerben dolgozók számára, de ez nem jelent garanciát a törvény mellékletében lévő bér egységes elérésére. Pintér Sándor is csupán „érzékelhető jövedelemnövekedésről” beszélt tájékoztató levelében. Ugyanakkor a rendelet elfogadhatatlan módon nem biztosít forrást a fogászati alapellátás jövedelemnövekedéséhez. Emiatt a két miniszterhez fordultunk. Eredménytelenség esetén a fogorvos kollégákkal egyeztetett nyomásgyakorlási eszközökkel élhetünk helyzetük rendezése céljából.

A rendszer működőképessége miatt további fontos probléma, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy a kórházak, rendelőintézetek közreműködő szolgáltatót vegyenek igénybe. Ugyanakkor a közreműködők és alvállalkozói nem jogosultak dolgozóik után a kormányrendelet melléklete szerinti bérkompenzációra, azaz nem tudjuk, hogy a közellátást nyújtó cégek dolgozói megkapják-e a bértáblának megfelelő bért.
Megtekintések száma: 4221

A legégetőbb szakmapolitikai kérdések és vitatémák rovata.

ESEMÉNYEK