Károsak lehetnek-e az NSAID-k (például ibuprofén) és az acetil-szalicilsav (ASA) COVID–19-ben?

2020-04-22 13:40:00 FORRÁS: Orvosok Lapja

Szerző: Dr. Dobson Szabolcs

Orvosoklapja - Konzílium

A rövid válasz: ez idáig erre nincs publikált bizonyíték. Franciaországból említettek eseteket, amikor fiatal betegek állapota romlott ibuprofén bevételét követően. A témát vélhetően két okból kapta fel a média.

A Lancet című orvosi szaklap 2020. 03. 11-i számában megjelent egy cikk, amely felvetette, hogy az ibuprofén is azon hatóanyagok közé tartozik, amelyek növelik az ACE2 enzim expresszióját a sejtfelszínen, amelyet a COVID–19 vírus (koronavírus) a sejtbe való bejutáshoz használ (1). Ez azonban jelenleg csak elméleti feltevés, amely mögött nem áll klinikai bizonyíték, és nagyon gyakori, hogy ilyenkor a klinikum nem igazolja vissza azt, ami logikusnak tűnik.
Olivier Véran francia egészségügyi miniszter egy Twitter-üzenetében azt írta a lakosságnak, hogy a gyulladáscsökkentő szerek (ibuprofén, kortizon stb.) súlyosbíthatják a fertőzést, és ha valaki lázas, szedjen paracetamolt (amelynek gyengébb gyulladáscsökkentő hatása van).
Már korábban is vizsgálták az NSAID-k és az ASA hatását az influenzamortalitásra. Egy 2016-ban megjelent elemzés nem talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy ezek súlyos H1N1 influenzában befolyásolták volna a halálozási kockázatot (2). (Csak zárójelben: vannak olyan közlemények, amelyek felvetik az 1918–1920-as influenzapandémia során az ASA káros hatását, de akkoriban hatalmas adagokat szedtek a mához képest.)
Szintén 2016-ban azt találták, hogy napi 4×1 g paracetamol öt napon át a placebóhoz képest nem csökkentette sem a tüneteket, sem a lázat, sem a betegség időtartamát, így ennek a hatóanyagnak az értéke influenzában továbbra sincs kellőképpen igazolva (3).
Ugyanakkor 2014-ben nagy feltűnést keltett egy kanadai matematikai modellvizsgálat, amely felvetette, hogy a lázcsillapítók használata elősegítheti az influenza terjedését és a nagyobb halálozási arányt azáltal, hogy a tüneteket időlegesen javítva a betegek emberek közé (például dolgozni) mennek, és így fertőznek meg másokat (4). Gyógyszerésztörténészként én is leírtam, hogy a felső légúti fertőzések elleni tüneti szerek miként jelentek meg és váltak civilizációs-marketing buborékká, egyebek között azért, mert szűkebb orvosi kérdésből használatuk hétköznapibb életminőségi kérdéssé vált (például hogy betegen is lehessen dolgozni menni) (5).
Véran fent említett üzenetének előzményei vannak: a francia gyógyszerhatóság (ANSM) már 2019 áprilisában publikált egy figyelmeztetést az NSAID-k (ibuprofén és ketoprofén) fertőző betegségben szenvedőknél történő alkalmazásával kapcsolatban (6, 7). Ebben csaknem húsz év adatai alapján (2000-től) 337, szerintük ibuprofénhez, illetve 49 ketoprofénhez köthető, főleg Streptococcus-eredetű fertőzéses (bőr- és lágyszöveti, hematológiai, neurológiai és pleuropulmonalis), a gyógyszerszedés kezdete után általában 2-3 nap múlva jelentkező komplikációt elemeztek, amelyek között voltak halálos kimenetelűek. Plusz, sok bárányhimlős is szedte az ibuprofént, bár az alkalmazási előírásban ezzel kapcsolatban már figyelmeztetés van. Ugyancsak említik az alkalmazási előírások azt, hogy fertőzésekhez társuló gyulladások (például nekrotizáló fasciitis kialakulásának) fellángolásáról számoltak be, amely egybeesett a nem szteroid gyulladásgátló készítmények szedésével. Mindez valószínűleg a nem szteroid gyulladásgátló készítmények hatásmechanizmusával van összefüggésben. Ha az ibuprofén alkalmazásakor fertőzés jelei mutatkoznak vagy rosszabbodnak, a betegnek késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulnia. Meg kell vizsgálni, hogy fennáll-e az antiinfektív/antibiotikus kezelés indikációja (8). Nem túlzottan meglepő tehát, hogy a francia egészségügyi miniszternek már volt egy alaphangolása a témára, és amikor jelentették neki, hogy állítólag ibuprofénnel összefüggő szövődmények jelentek meg pár fiatal betegnél, akkor ez triggerként hatott rá, és nem várta meg a saját hatóságának intézkedését, illetve nem azon keresztül kezelte a helyzetet.
Az originátor (Nurofen) ibuprofén forgalombahozatali engedély jogosultja, a Reckitt Benckiser nyilatkozatot adott ki arról, hogy hozzá nem jutottak el adatok az ibuprofén káros hatásáról COVID–19-ben, és nem is volt bevonva ilyen vizsgálatokba.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) március 18-án szintén nyilatkozatot tett közzé, amely az OGYÉI-honlapon magyarul is megjelent. E szerint jelenleg nincs tudományos bizonyíték arra, hogy összefüggés állna fenn az ibuprofén és a COVID–19 súlyosbodása között. Az EMA szorosan nyomon követi a helyzetet, és felülvizsgál minden új információt, amely a kérdés kapcsán a pandémiával összefüggésben tudomására jut (9).

Hivatkozások
1. https://www.thelancet.com/pdfs/journals/lanres/PIIS2213-2600(20)30116-8.pdf2.
2. https://www.jstage.jst.go.jp/article/yoken/69/3/69_JJID.2014.577/_pdf/-char/en
3. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4738455/pdf/RESP-21-370.pdf
4. https://royalsocietypublishing.org/doi/pdf/10.1098/rspb.2013.2570
5. http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2019/04/Generikus-%C3%A9s-WEU-
t%C3%B6rzsk%C3%B6nyvez%C3%A9si-rendszer-reformja-Pharmaonline-2018-07-24.pdf
6. https://ansm.sante.fr/S-informer/Points-d-information-Points-d-information/Anti-inflammatoires-
non-steroidiens-AINS-et-complications-infectieuses-graves-Point-d-Information
7. https://www.raps.org/news-and-articles/news-articles/2019/4/eu-regulatory-roundup-frances-ansm-
warns-about-n
8. https://www.ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis&action=show_details&item=31712
9.https://www.ogyei.gov.hu/az_europai_gyogyszerugynokseg_ema_tajekoztatoja_a_nem_szteroid_gy
ulladascsokkentok_hasznalatarol_koronavirus_fertozes_eseten___20200318

Megtekintések száma: 475

A legégetőbb szakmapolitikai kérdések és vitatémák rovata.

ESEMÉNYEK