MAGYAR ORVOSI KAMARA

HUNGARIAN MEDICAL CHAMBER

KSH kiadvány gazdaságról, társadalomról, egészségügyről

2019-07-11 14:30:10 FORRÁS: KSH - Weborvos

Ágazati hírek

2016-ban a kiadások 66 %-át a kormányzat, 30 %-át a háztartások, és 4%-át az önkéntes egészségpénztárak fedezték.

A Központi Statisztikai Hivatal 25 éve minden évben megjelenteti Magyarország című kiadványsorozatát, amellyel a statisztikai törvényben foglaltaknak megfelelően tájékoztatja az Országgyűlést, a kormányt, valamint a szélesebb nyilvánosságot a gazdasági és a társadalmi helyzetről, továbbá a környezet főbb jellemzőiről. A megújult formában megjelenő Magyarország, 2018 című kiadvány a sorozat legújabb kötete

A Magyarország, 2018 kiadvány kitekintést ad a nemzetközi környezetre, vizsgálja hazánk helyét, kapcsolatait a világ és az Európai Unió gazdaságával, valamint részletesen áttekinti – a makrogazdasági és az ágazati statisztikák felhasználásával − a magyar gazdaság teljesítményét. A kiadványból megismerhetjük, milyen tényezők befolyásolták a magyar gazdaság uniós átlagnál dinamikusabb növekedését, milyen kihívást jelent a javuló munkaerőpiaci környezetben jelentkező munkaerőhiány, és mi befolyásolta az építőipar teljesítményének uniós tagállamok között mért legnagyobb mértékű növekedését. A lakosság jövedelmi helyzetének javulása hogyan hatott pozitívan a kiskereskedelmi forgalom nagyságára és a turizmusra. A kiadványból megtudhatjuk, hogy csökkent a házasságon kívül születő gyermekek aránya és nőtt az örökbefogadások száma, de például azt is, hogy a boldogságérzetet befolyásolja-e, hogy él-e a családban gyermek. Az elemzés bemutatja, hogy melyek a felsőoktatásban a legnépszerűbb képzési területek, hogyan mérséklődött a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, valamint az információtechnológia fejlődése miként érzékelhető a mindennapokban (elektronikus ügyintézés, online vásárlások). A kötetet a természeti környezet állapotának és az infrastruktúra legfontosabb elemeinek bemutatása zárja.

Az elemzések elsősorban a 2018-ban lezajlott folyamatokra, az azok közötti összefüggések vizsgálatára összpontosítanak, azonban a bemutatott jelenségek mélyebb megismeréséhez esetenként hosszabb távra is visszatekintenek. Annak érdekében, hogy a kiadvány Magyarország társadalmáról és gazdaságáról minél átfogóbb képet nyújtson, a hazai és a nemzetközi statisztikai szolgálatok adatain túlmenően más szervezetek, valamint tudományos műhelyek kutatásainak eredményeit is felhasználták. 

KSH az egészségügyről

Az egészségesen várható élettartam hossza évek óta változatlan, olvasható a 185. oldalon kezdődő, egészségüggyel foglalkozó részben. 2017-ben a háziorvosok nyilvántartásai szerint 3 millió 155 ezer 19 éves és annál idősebb, és közel 11 ezer 19 évesnél fiatalabb pácienst kezeltek magas vérnyomással, vagyis tízből minden negyedik ember magas vérnyomással küzd.

A KSH elemzése megállapítja, hogy egyes kórházi osztályokon jelentős a gyógyító személyzet hiánya. A működéshez szükséges álláshelyek 4 %-a üres (az orvosi 3,8, a szakdolgozói 3,4 %-a). Az orvosi állások 38, a szakdolgozói állások 52 %-a a fekvőbeteg-ellátásban van, ahol az orvosi állások 6,2, a szakdolgozói állások 4,9 %-a betöltetlen. Az üres orvosi álláshelyek aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg (9,9 %) és Jász-Nagykun-Szolnok (7,1 %) megyében a legmagasabb, de további hat megyében és Budapesten (4,5 %) is átlag (3,8 %) feletti.

A háztartások 43 %-ának közepes szintű megterhelést jelentettek az orvosi vagy fogorvosi költségek, és 59 %-ának a felírt gyógyszerek finanszírozása. A lakosság 6,2%-a számolt be arról, hogy nem tudott igénybe venni olyan ellátást, amelyre szüksége lett volna, és 4,1%-a pénzhiány miatt nem tudta kiváltani az orvos által felírt gyógyszert. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 8,2 %-ával előfordult, hogy nem tudták kiváltani a gyermek számára felírt gyógyszert.

A testtömegindex alapján a népesség 40%-a volt normál testsúlyú, 36%-a túlsúlyos, 18%-a enyhén, 1,4%-a súlyosan elhízott, míg az átlagosnál soványabbak aránya nem érte el az 5%-ot.  

2016-ban a GDP 7,4%-át költötte az ország egészségügyre, ezzel az aránnyal 2016-ban az uniós rangsorban a 17. helyre léptünk az előző évi 18-ról. Az utóbbi két évben emelkedő arány 2010-hez képest azonban 0,16 százalékponttal romlott. A vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó kiadások alapján a 21. helyre sorolták hazánkat 2016-ban. Az OECD vizsgálatai szerint az egy főre jutó kiadások mértéke mind a várható élettartammal, mind az egészségesen eltöltött évek számával összefüggést mutat. 

2016-ban a kiadások 66 %-át a kormányzat, 30 %-át a háztartások, és 4%-át az önkéntes egészségpénztárak fedezték.

Megtekintések száma: 357

Hírek

Választások 2019

 

E-ügyintézés

Tagsági jogosultság ellenőrző

Közérdekű Adatok

MOK KOMPLEX

Kedvezmények

Tagdij

Területi szervezetek

Tagfelvétel

Kamarai tagok csoportos élet- és balesetbiztosítása

ESEMÉNYEK