A Zuglóban háziorvosként dolgozó MOK titkár az interjúban a körzethatárok átrajzolásáról, a praxisok összevonásáról szólva jelezte: azt még nem tudni, hogy a "megnövekedett betegszám ellátásához biztosítanak-e többletmunkaerőt, finanszírozást és egyéb feltételeket. Ez majd csak a végrehajtási rendeletekből fog kiderülni."
Mint mondta, "a kistelepülésen dolgozó kollégák maguk jelezték, hogy nem látják értelmét annak, hogy 4-5 rendelőben heti 1-2 órában lássák el a betegeket, hiszen nem gazdaságos sem az eszköz- és gyógyszerkészletet fenntartása, a berendezések biztosítása, a rezsi kifizetése. Maximum három rendelőt látnak fenntarthatónak. Azonban már nemcsak vidéken, hanem a fővárosban is jócskán vannak betöltetlen parxisok, így a XIV. kerületben például 5 betöltetlen felnőtt és 4 házi gyermekorvosi körzet áll üresen. Szerinte megoldás lehet, hogy a betegeket falubuszok szállítsák el a bázisrendelőbe "és akár több település is fenntarthatna egy-egy járművet, sofőrt, ami még mindig olcsóbb, mint egy jól felszerelt rendelő költségeinek kigazdálkodása. " Erről meg kell kérdezni a kistérségekben dolgozó kollégákat.
Az alapellátók és az ágazat irányítása között az új alapellátási ügyeleti rend bevezetésével kapcsolatban kiemelte:
"A szerződésekben komoly hiátusok vannak, ügyvédi, jogtanácsosi segítséggel dolgoztuk ki azt a javaslatot, amelyet ezzel kapcsolatban az Országos Mentőszolgálatnak elküldtünk. Az alapellátási ügyelettel szorosan összefügg a hatásköri listák kérdése is – ami egyébként a praxisközösségek életképességében is alapvető szerepet játszik –, meg kell határozni pontosan, hogy melyek a háziorvosi kompetenciák. Csak olyan ellátás nyújtására kötelezhetnek bennünket, amelyhez megvannak a képességeink, képzettségünk. A saját tudásunk határait nem szabad átlépnünk, mert az a betegeinket veszélyezteti.
Problémát jelent az is, hogy vannak olyan ügyeleti pontok, ahol olyan kollégák vannak beosztva, akik évek óta nem foglalkoztak gyerekekkel. Míg egy felnőtt praxisban dolgozó háziorvosnak valóban van jogosítványa a gyerekek ellátására, addig gyakorlata azonban nincs hozzá, ami betegbiztonságot sért.
Felmerül a kérdés: mi szükség van háziorvosi ügyeletre délután 4-től este 10-ig, miközben a háziorvosi kompetenciakörbe tartozó ellátások ritkán sürgősek, ami azon kívül esik, azt pedig az erre felkészített egységekre kell bízni. Sokan kényelmi szolgáltatásnak tartjuk a háziorvosi ügyeleti ellátást. Úgy tűnik, az új ügyeleti rendszer kidolgozása inkább azt célozta, hogy valami módon pótolják a mentő- és oxyológiai kapacitáshiányt."
A kamarában végzendő munkájáról elmonta: "amikor a tisztújítást megelőzően behívott a csapatába Álmos Péter, a kamara azóta megválasztott elnöke, az alapellátás fajsúlyos képviseletére is kért egyúttal. Az ezzel kapcsolatos elnökségi döntések előkészítésben rám és a kamara háziorvosi munkacsoportjára hárul majd a munka dandárja, amelynek vezetésével kapcsolatban éppen a napokban zárul a választás, jó eséllyel a csoport vezetője leszek. A csapattagok képviselik az ország valamennyi megyéjét, így komoly, a mindennapi háziorvosi gyakorlatból merítő, kidolgozott anyagokat tudunk majd letenni a szakpolitika asztalára. Nagy öröm számomra, hogy az alapellátók érdekében együtt dolgozhatom majd a kamarában Skapinyecz Tibor fogorvosi alelnökkel, és a rezidenseket képviselő legfiatalabb elnökségi tagunkkal, Hegedüs Tamással. A választási vetélkedés lezárultával egy csapatként működünk együtt."