Az utóbbi időben többször hallhattunk olyan tragédiákról, amelyek során, fiatal egyetemista hallgatók vetettek véget életüknek. Tragikus haláluk számtalan kérdést felvet, az odáig vezető út, a környezet, az egymásra való odafigyelés tekintetében.

A teljesítési és megfelelési vágy miatt keletkező nyomás, az információáramlás exponenciális növekedése, és az alaptudás egyre inkább szélesedő követelményei miatt érzett mentális kapacitáshiány, és lelki fáradtság kimondva-kimondatlanul jelen van az orvostanhallgatók körében.Számos szociális érintkezési felület azt mutatja a hallgatóknak, hogy emberként akkor számítanak (sikeresnek!), ha az életük tökéletes és az adott normáknak megfelel, illetve, hogy ha az ember a céljait könnyen és gyorsan eléri, megvalósítja. Mindez oda vezethet, hogy míg a cél elérése a legfontosabb, a hozzá vezető út alatt nem érzik magukat boldognak és kiegyensúlyozottnak. A felmerülő magánéleti és tanulmányi nehézségek esetén úgy gondolhatják, hogy a probléma gyökerei önmaguk, és ezen problémák súlyával egyedül vannak, egyedül kell megküzdeniük.

Tanulmányaink során rengetegszer hallunk a kiégésről, a motiváció elvesztéséről, a depresszióról. Ezen alkalmak során konkrét statisztikai adatokat is tanultunk, amelyek kimutatták, hogy hosszú távon milyen veszélynek vannak kitéve az orvosok, orvosnők:
● Rezidensek egyharmada szenved depressziós tünetektől.
● Gyakorló orvosok 10-20% élete során pszichológushoz megy fő ok: depresszió,addikció,öngyilkosság.
● Orvosnők várható élettartama 10 évvel rövidebb, mint az átlagnépességé.
● Öngyilkosság 2-4x gyakoribb orvosnők körében, mint a hasonló korcsoportnál
● Végzetes öngyilkosságot elkövetett orvosok között a depresszió és az addikció volt a leggyakoribb társuló pszichiátriai zavar.

Az orvostudományi egyetemhez köztudott, hogy jó gyomor kell, azonban nem a boncterem és a formalin szag miatt, hanem a stressz tűréséhez. Érdekes, hogy az orvostanhallgatók között az alvás nélküli vizsgára menés, a vizsga vagy demonstráció előtti rosszullét teljesen elfogadott és normális, hiszen ez tesz minket erőssé: a kitartásunk. 2019-ben a WHO betegség listára vette a kiégés szindrómát, amely kialakulására már egyetem alatt sor kerülhet. Ezzel egyidőben a Magyar Orvostanhallgatók Szövetsége felállított egy országos hallgatói csoportot, melynek tagjai a medikusok mentális egészségével foglalkoznak. Tavaly készült felmérésünk 239 orvostanhallgató mentális egészségügyi állapotába engedett betekintést.
Ennek eredményei közül párat szeretnék kiemelni:
● A hallgatók 33%-a folyamatos stressz-tünetekkel él.
● Ez a stressz-faktor 18%-nak komoly gondot okoz a tanulmányai során.
● A megkérdezettek 56%-nál alakult ki valamilyen tünet, betegség a stressztől, ezek közül leggyakoribbak: hányinger, demotiváltság érzése, hasmenés, alvászavar, krónikus fáradtság, szorongás, fogyás, evészavar, depresszió.
● A kérdőív alapján a hallgatók 34%-a szedett valamilyen gyógyszert, melyek közül a leggyakoribbak a Xanax, Pantoprazol, béta blokkoló, NSAID, valerian.
● A hallgatók 10%-a szed folyamatosan gyógyszert az egyetemi évei során.
● 39% még nem kapott segítségét problémái megoldására és nem tudja kezelni a stressz okozta tüneteket, gondolatokat (megfelelő coping stratégiák hiánya)
● A megkérdezettek 26% alkohol és 0.4% drogfogyasztással vezeti le a keletkezett feszültséget.

Mit tehetünk a hallgatók és a jövő orvosainak mentális egészségének megőrzéséért?
A szükséges tudás mennyiségén nem tudunk változtatni, de azon igen, hogy a hallgatók megtanulják felismerni a stressz okait és alkalmazni a megfelelő megküzdési stratégiákat. Törekednünk kell arra, hogy tudatosan figyeljenek a mentális állapotukra, illetve, hogy kérjenek tanácsot és segítséget megfelelő időben. A szövetségünk tagegyesületei különböző prevenciós lehetőségek kidolgozását kezdték el. Országosan mind a négy orvostudományi egyetemen megrendezésre került októberben egy mentális egészség nap, melynek célja a hallgatók lelki egészségükre való figyelemfelhívás volt. A hallgatók különböző valid kiégés szint mérő tesztek által kaptak képet az aktuális stressz állapotukról. A program sikeressége nyomán fejlesztünk egy stressz szint mérő és stressz kezelő mobil-alkalmazást, ami még idén létre fog jönni.

Az orvostanhallgatók mentális egészségének megőrzése világ számára egy fontos cél lett, ezt jó mutatja az is ,hogy meghívást kaptunk és örömmel vettünk részt a Szlovéniában megrendezésre kerülő Balkán Mental Health Konferencián, ahol a jelenlévő országok bemutatták a saját hallgatóik helyzetét, a felmerülő problémáikat és addigi megoldásaikat. Büszkén jelenthetem ki, hogy, míg a többi országban egyelőre csak problémák azonosítása történik, addig Magyar Orvostanhallgatók Szövetsége már konkrét megoldásokat ad és valósít meg mind a négy egyetemen. Ezzel mi lehetünk azok, akik példát mutatnak a többi országnak. A téma aktualitását is jól mutatja,hogy a hallgatóknak szervezett idei Országos Egészségnevelői Tréning(OET) fő témája is a mentális egészségfejlesztés lesz, melyen a hétköznapokba beépíthető stresszkezelési technikákat is
elsajátíthatnak a résztvevők.

Mindemellett elengedhetetlen az is, hogy az egyetemi karok vezetői, az egyetemi hallgatói érdekképviseletekkel közösen egy olyan cselekvési tervet dolgozzanak ki, amely ezen problémákat hivatalosan is megfogalmazza, a prevenció-intervenció folyamatának intézményi hátterét professzionálisabban kidolgozza, és a hallgatói-dolgozói köztudatba beépítse. Bízunk benne, hogy az orvosaink,tanáraink hasonlóan fontosnak tartják ezt az ügyet és támogatnak bennünket, hogy a jövőben kiegyensúlyozott kollégákat és megbízható utánpótlást biztosítsunk a magyar egészségügynek.