Új tanulmány az alkoholfogyasztás egészségügyi kockázatairól

Ez továbbra sem jelent egészségügyi ajánlást. Az alkoholfogyasztás egyéni káros hatása számos tényezőtől függhet, mint pl. az általános egészségi állapottól, betegségektől, gyógyszerszedéstől, genetikai tényezőktől. A nagyivás egyértelműen káros, de a mérsékelt alkoholfogyasztásról viták vannak. Kis mennyiségű alkohol csökkentheti egyes betegségek kockázatát, de növelheti másokét, ami arra utal, hogy az általános kockázat részben a háttérbetegségek előfordulásától függ, amelyek földrajzi régiónként, életkoronként, nemenként és évenként változnak.

A legtöbb alkoholfogyasztási irányelv az általános népesség számára az alkoholfogyasztás elkerülésére vonatkozó ajánlásokat kombinálja az alacsonyabb kockázatú alkoholfogyasztási küszöb meghatározásával, amelyek általában napi 8 g és 42 g alkohol/nap között változnak nőknél, míg napi 10 g és 52 g alkoholfogyasztás között férfiaknál. Általánosságban elmondható, hogy a küszöbértékek egy standard itallal (azaz 10 gramm alkohol, ami kb. 100 ml bor) magasabbak a férfiaknál, mint a nőknél, és néhány alacsonyabb kockázatú küszöbértéket heti fogyasztási egységekben határoznak meg, továbbá az alkoholfogyasztás teljes mellőzését javasolják a hét több napján.

A Lancet című orvosi szaklap július 16-i számában megjelent egy új tanulmány (szisztematikus szakirodalmi áttekintés) a kismennyiségű alkohol fogyasztásának 22 betegségre gyakorolt hatásáról.

Az alkoholfogyasztás relatív kockázati görbéi régiónként és életkoronként változtak.

Az elemzés kiterjedt az oxigénhiányos eredetű szélütésre, az agyvérzésre, az oxigénhiányos eredetű és a magas vérnyomással összefüggő szívbetegségre, a pitvarfibrillációra és a pitvarlebegésre, az ajak- és a szájüregi rákra, az orrgaratrákra, egyéb garatrákokra, a nyelőcsőrákra, a gégerákra, a vastag- és végbélrákra, a mellrákra, a májrákra, a 2 cukorbetegségre, a májzsugorra és egyéb krónikus májbetegségekre, a hasnyálmirigy-gyulladásra, az epilepsziára, a tuberkulózisra, az alsó légúti fertőzésekre, a közlekedési sérülésekre, a nem szándékos sérülésekre, valamint az önkárosításra és a másokkal szembeni erőszakra.

2020-ban a 15–39 éves egyéneknél az elméleti minimális kockázati fogyasztási szint (amely fölött már várható egészségügyi kockázat) 0 és 0,603 standard italadag között változott naponta, az úgynevezett absztinens ekvivalencia (vagyis az az alkoholfogyasztási szint, amelynél a betegség kockázata a nemivókéval, azaz az absztinensekével azonos) napi 0,002 és 1,75 standard italadag között változott.

A 40 éves és idősebb személyek körében a relatív kockázati görbe minden földrajzi régióban J alakú volt. A 2020-as elméleti minimális kockázati fogyasztási szint 0,114 és 1,87 közötti napi standard italadag között változott, míg az absztinens ekvivalencia 0,193 és 6,94 standard ital között mozgott.

A 2020-ban ártalmas mennyiségű alkoholt fogyasztó egyének 59,1%-a 15–39 éves és 76, 9%-a férfi.

Vagyis, e tanulmány szerint a 40 év alattiak alkoholfogyasztása egészségügyi haszon nélkül kizárólag káros, míg 40 év felett a mérsékelt alkoholfogyasztásnak lehetnek kedvező hatásai, legfőképpen a szív- és érrendszeri megelőzés, illetve a cukorbetegség területén.

A tanulmány azonban nem vizsgálta a szesztípusok közötti különbséget, amely lényeges, továbbá azt sem, hogy a szeszt éhgyomorra vagy táplálékkal fogyasztották.

Hivatkozás: GBD 2020 Alcohol Collaborators: Population-level risks of alcohol consumption by amount, geography, age, sex, and year: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2020. Lancet 2022; 400: 185–235; Published:July 16, 2022DOI:https://doi.org/10.1016/S0140-6736(22)00847-9