Ha ezer milliárddal többet költene az állam az egészségügyre, úgy 150 ezer potenciális munkavállalót nyerne a gazdaság.

A 25-50 év közötti korosztály még ugyanolyan arányban dolgozik Magyarországon, mint például Csehországban vagy Svédországban, de ötven felett már az átlagosnál nagyobb mértékében tűnnek el a magyar munkavállalók a munkaerőpiacról. Ennek oka az egészségük megromlása, illetve az egészségügy állapota – derült ki a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által szervezett XXI. Pénzügyi Csúcstalálkozón a nepszava.hu szerint. A rendezvényen, ahová főként a vállalati vezetők köréből érkezett a hallgatóság, az előadók és a közönség is arra kereste a választ, hogyan lehetne hatékonyabbá, és fenntarthatóvá tenni a magyar egészségügyet.

Magyarországon a munkaerőhiány már a gazdasági növekedés korlátja – állította Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, aki szerint 50 év felett a magyarok egészségi állapota egyre rosszabb. Hozzátette: ha mindenki, aki elérte az öregségi korhatárt nyugdíjba menne, 200 ezer ember esne ki öt éven belül a munkaerőpiacról. A születéskor várható élettartamban is a sor végén kullogunk. Az Eurostat adatai szerint egy svéd 65 éves még legalább 15 évnyi betegség nélküli életre számíthat, addig a magyar legfeljebb feleennyire. Éppen ezért a népesség egészségi állapotának javítása alapvető érdek, az ország versenyképességének a feltétele.

„Ha nem tudjuk növelni a születések számát, akkor a megelőzhető halálozást kell csökkenteni” – vélekedett Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója, az igazgatóság elnöke előadásában. Szerinte nem az a dráma, ha egy családban nem születik több mint egy vagy két gyerek, hanem az, hogy évente 30 ezer olyan ember meghal, akiknek a halála elkerülhető lenne. Hozzátette: katasztrofálisak az egyes, különösen a daganatos betegségekben a gyógyítási eredményeink.

Mint mondta, az egészségügy a gazdaság egyik legköltségesebb szegmense, ám a gazdasági növekedés többletéből nem jutott arányosan e területnek. A GDP arányos ráfordítás korábban sem volt több nyolc százaléknál, ám ez mostanra hat százalék körülire esett. A közfinanszírozás arányával az európai országok között az utolsó helyen állunk, magas a "zsebből fizetett" szolgáltatásvásárlás aránya, és amire költünk az is gyenge hatékonyságú.