A következő ciklusra további béremelésekkel kivezethetővé válhat a hálapénz és büntethetővé elfogadása.
Az egészségpolitikában is mindenki ráfordult a választási kampányra, legalábbis ezt lehetett érzékelni az Egészségügy 5 Dimenzióban című mai szakmai konferencia első etapjában. „Idő hiányában" nem volt lehetőség kérdezni az előadóktól, és több unalomig ismert téma került ismét terítékre. Bátor hangvételű, kritikus referátum hangzott el Orosz Éva professzor asszonytól, aki élesen ellenpontozta az ágazat kormányzati kommunikációját. Szintén a bátrak táborát gyarapította Éger István, a MOK elnöke, aki úgy vélte, a következő ciklusra további béremelésekkel kivezethető lesz a hálapénz, és büntethetővé válik elfogadása - tudósított a weborvos.hu. A legizgalmasabb előadás Nyitrai Miklós professzoré volt (Pécsi Tudományegyetem intézetigazgatója) a 3D nyomtatásról, amely – mint mondta –: „fejlett technológia, de csak egy eszköz, amihez kell az innováció, az intuíció", tehát az emberi tudás is.
Minőségi változtatásra van szüksége a maradványelven finanszírozott alapellátásnak Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ) alapító tagja szerint. Nemcsak pénz, új finanszírozási elemek, hanem más szemlélet, új szabályozók is kellenek a háziorvoslásban ahhoz, hogy el tudjon mozdulni a minőség irányába – állítása szerint ezt a szakma is várja. Szorgalmazta a folyamatos eszköztámogatást, amelybe a gépkocsinak és az informatikának is bele kell tartoznia.
A betegelőjegyzési program is lehet kulturált, derült ki Tóth Tibor előadásából. A Debreceni Kenézy Gyula Kórház járóbeteg-ellátást irányító orvos-igazgatója elmondta, hogy speciális programjukkal a betegellátás folyamatának minden pontja leképezhető és rögzíthető, minden átlátható és kiszámítható módon zajlik. A rendszer arra is képes, hogy sms-ben értesítse a beteget az esedékes előjegyzési időpont előtt (ezzel igyekeznek csökkenteni azok számát, akik nem mennek el a rendelésre). A betegelőjegyzési programmal jelentősen csökkentették a rendelőben történő várakozást, a 225 szakrendelést végző intézményben a betegirányítás és -tájékoztatás nagymértékben javult. A dolgozók nem mindig kedvelik, hiszen azt is nézik, hogy a rendelés első vagy éppen utolsó félórájában volt-e betegellátás.
Ki mondja meg a betegeknek, hogy mi a sürgősségi ellátás, ha maguk az ellátók sem tudják pontosan, vetette fel Kanizsai Péter, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Osztályának és Sürgősségi Orvostani Tanszéki Csoportjának vezetője. Mint mondta, Murphy törvénye szerint a betegek egyszerre érkeznek, ezért kell a triázs, amely lényegében kiválogatja, ki tud várni és ki nem. Az egységes tudás lehetősége rendelkezésre áll, ám a triázs elveit nem egyformán alkalmazzák az intézmények. Gondot jelentenek a bedugult osztályok, a háziorvosok fásultsága (majd a sürgősségin elintézik) és a nagyon rossz kommunikáció: mindenki sértett, rosszkedvű. Úgy vélte, a megoldáshoz mindenképpen fontos lenne valós adatok gyűjtése, azok gyors és részrehajlás nélküli elemzése, valós konklúziók levonása, s ezt követően logikus és gyors döntéseket hozni. Természetesen a betegek oktatása, a társdalom egészségtudatosságának ösztönzése sem maradhat el álláspontja szerint.
Viszonylag szépnek látszik, hogy 2016 és 2018 között 70 százalékos béremelésben részesültek az orvosok, fogalmazott Éger István előadásában, rögtön hozzátéve: mihez képest látszik ez szépnek. A hazai bérintézkedések ugyanis devalváló hatással vannak az eddigi eredményekre. Példaként hozta fel, hogy egy szakmunkás minimálbére 180 ezer forint, egy kezdő orvosé pedig 255 ezer forint. Bár mérséklődött a külföldi munkavállalás, de nem szignifikánsan, ugyanakkor a belső migrációt senki nem méri, holott egyre erősödik a magánellátás, amely elviszi az orvosokat. A medikusok közül szinte minden második külföldön akar dolgozni, sőt, van, aki már a szakvizsgáját is ott szeretné megszerezni.
Beszélt arról, hogy a magánellátás erősödése növeli az egyenlőtlenségeket, kettészakadás fenyeget a betegek körében, hiszen nem mindenki tud fizetni a gyógyításért.
Nagyon heterogének a munkakörülmények az egyes ellátóknál, hiányzik a rendezettség, a rendszerszerűség a betegellátásban, van, ahol már vizit is alig van, mindenki azt csinálja, amit jónak lát. Folyamatos ugyanakkor a törvénytelen igénybevétel az orvosok körében, nem csoda, hogy a nőket és a fiatal orvosokat fenyegeti leginkább a kiégés veszélye.
A sztrájktárgyalásokról elmondta, hogy folytatódnak, és mindenképpen gyorsítani szeretnék a folyamatot.