2021-12-20 14:51:00 FORRÁS: Orvosok Lapja
Szerző: Spányik András, Simon Dávid, Rigó Adrien, Demetrovics Zsolt
Orvosok lapja - AktuálisA Covid–19-járvány jelentős változásokat és többletterhelést jelent az egészségügyi dolgozók mindennapjai során. Ezek a változások jelentős mentális terheléssel is járnak.
Már korábban a közel-keleti légúti koronavírus (MERS) kapcsán is kimutatható volt, hogy a Covid–19-járvány frontvonalában dolgozók magasabb poszttraumás stressz kockázatnak voltak kitéve (Lee et al., 2018). A jelenlegi járvány kirobbanása óta számos cikk számolt be az egészségügyi dolgozókat érő terhelés mentális következményeiről. Egy 32 cikk eredményeit összefoglaló metaanalízis 24,9%-ra becsülte a szorongás és 24,8%-ra a depresszió előfordulását az egészségügyi dolgozók körében a járvány alatt.
A hazai egészségügyben a Covid–19-járványt megelőzően több felmérés is készült az egészségügyi dolgozók mentális helyzetéről. Ezek a tanulmányok – más nemzetközi tanulmányokkal egybehangzóan – az egészségügyi dolgozók jelentős mentális terhelését jelezték (Mészáros, 2013).
Cikkünkben egy hazai kutatásról számolunk be, melynek során a Covid–19-járvány mentális hatásait vizsgáltuk egészségügyi dolgozók körében. A vizsgálat elsődleges célja a járvány frontvonalában dolgozó egészségügyi dolgozók mentális megterhelésének felmérése volt, tovább képet kívántunk kapni az ennek hátterében álló tényezőkről, különös tekintettel a befolyásolható aspektusokra.
Követéses vizsgálatunk első adatfelvételére 2021. január 14 és március 15. között került sor, a következőkben ennek néhány kezdeti eredményét mutatjuk be. A kutatásban a Magyarországon dolgozó orvosok és szakdolgozók vettek részt, a kutatási felhívás terjesztésében az Orvosi Kamara és a Szakdolgozói Kamara is segédkeztek. Az első adatfelvétel során 2260 érvényes válasz érkezett, a válaszadók 33,8%-a volt orvos, 66,2%-a egészségügyi szakdolgozó vagy egészségügyi dolgozó. A válaszadók 38,1%-a dolgozott a Covid–19-ellátás frontvonalában, és 16,7% került áthelyezésre a járvány kapcsán.
A kutatás során a mentális állapotot négy standardizált pszichológiai skálával vizsgáltuk, amelyek a lelki egészség négy egymással kapcsolatban álló dimenzióját mérik. A stressz általános mértékét észlelt stressz skálával (Cohen, 1988) mértük. A munkához és a betegek szenvedéséhez kapcsolódó stressz mértékét a szakmai élet minősége skála 10-50 pont terjedelmű másodlagos traumatizáció alskálájával (Stamm, 2010) vizsgáltuk. A tartós stressz gyakori következménye a kiégés. A kiégés egyik dimenzióját, az érzelmi kimerülést a Maslach-kiégésskála 0-48 pont terjedelmű érzelmi kimerülés alskálájával (Maslach et al, 1996) mértük. A kiégés egyes kutatások szerint előzménye, más kutatások szerint résztünete a depressziónak. A depressziót 0-27 terjedelmű Beck-depresszióskálával vizsgáltuk (Beck & Beck, 1972).
Elemzésünkben két tényező, a Covid–19-kitettség, illetve a járvány hatására bekövetkező egészségügyi szervezeti változások hatását vizsgáltuk az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók körben. Covid–19-kitettség szempontjából a járványellátás frontvonalában dolgozók mentális helyzetét vetettük össze a nem ilyen ellátási helyeken dolgozókéval. A szervezeti változások hatása szempontjából a járvány miatt áthelyezett egészségügyi dolgozók mentális állapotát vetettük össze azokkal, akik eredeti munkahelyükön dolgoztak tovább.
Az észlelt stressz skála alapján kimutathatóan magasabb stressz érte mind a Covid–19 frontvonalában dolgozó, mind az áthelyezett orvosokat, mint azokat az orvosokat, akiket ilyen szempontból nem érintett a járvány. Az egészségügyi szakdolgozók esetén csak az áthelyezés hatása növelte jelentősen a stresszt, a járvány frontvonalában végzett munka esetén ilyen hatást nem tudtunk kimutatni, ugyanakkor meg kell említeni, hogy az egészségügyi szakdolgozók esetén mért stressz frontvonali munka és áthelyezés nélkül is magasabb volt, mint a hasonló helyzetű orvosok esetén.
A másodlagos traumatizáció a stresszhez nagyon hasonló képet mutat. A frontvonalban végzett munka és az áthelyezés is jelentős emelkedést okozott a skálapontszámokban az orvosok esetén, azonban a szakdolgozóknál csak az áthelyezés járt együtt a másodlagos traumatizáció jelentős növekedésével.
A kiégésre markánsabb hatást gyakorolt mindkét vizsgált tényező. Az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók esetén is jelentősen emelkedett skálapontszámokat találtunk a Covid-frontvonalban dolgozóknál és az átvezényelteknél is.
A depresszióskála eredményei a kiégéshez hasonló mintázatot mutattak. Itt szintén jelentősnek mondható az eltérés a frontvonalban dolgozók és az átvezényeltek esetén is azokkal összevetve, akik az egészségügy más területein dolgoznak. Az eltérések mind az orvosok, mind az egészségügyi szakdolgozók esetén jelentősek voltak. A skálapontszámok alapján az átvezényelt orvosok 52,1%-a enyhe, 2,1%-a középsúlyos depresszió tüneteit mutatja, míg az átvezényelt egészségügyi szakdolgozók esetében ezek az arányok 34,7 és 5,8%. A frontvonalban dolgozó orvosok 37,9%-a enyhe, 5,4%-a középsúlyos depresszió jeleit mutatja, míg a szakdolgozók esetén 33,5% rendelkezik az enyhe és 3,2% a középsúlyos depresszió tüneteivel. Természetesen a kapott eredmények nem minősülnek diagnózisnak, csupán kérdőíves szűrésként tekinthetünk rájuk, ám a kérdőív kitöltését követően, emelkedettebb értékek esetén a kitöltőknek automatikus javaslatot ismertet a kérdőíves szoftver a mentális segítség igénybevételéhez.
Az összes mentális hatást figyelembe véve a járvány kapcsán a legjelentősebb eltéréseket a depresszióskála és a kiégés dimenziójaként mért érzelmi kimerülés terén találtuk. Az orvosok mentális állapotát feltételezhetően jelentősebben befolyásolta a Covid–19 frontvonalában végzett munka, míg a szakdolgozók esetén az átvezénylés járt együtt nagyobb különbségekkel. Azt találtuk, hogy az orvosok esetén a járványhoz kapcsolódó, eltérő helyzetek (átvezénylés, frontvonali munka) jelentősebb eltérésekkel járnak együtt, mint a szakdolgozóknál, ugyanakkor a szakdolgozók áthelyezés és frontvonalon végzett munka hiányában is kedvezőtlenebb mentális állapotban vannak, mint az orvosok. A kutatás további fontos eredménye, hogy a mentális állapotot befolyásoló háttérváltozók vizsgálata kapcsán elsősorban olyan szubjektív tényezőket azonosíthatók, mint a bizonytalanság vagy a kiszámíthatatlanság érzete.
Kutatásunk első hullámának adatai alapján egyelőre a járványhoz kapcsolódó, eltérő helyzet (átvezénylés, frontvonali munka) mellett tapasztalt különböző mentális állapotokat tudtuk mérni, azonban ezek az eltérések nem feltétlenül jelentenek ok-okozati kapcsolatot, ugyanakkor felhívják a figyelmet az egészségügyben dolgozók mentális egészségének védelmére, különösen a járványhelyzet okozta munkateher és feszültségnövekedés mellett.
Az itt kapott eredmények alapján vélelmezhető, hogy az egészségügyi krízishelyzetek idején jelentkező mentális egészségügyi problémák megelőzése érdekében kiemelt fontosságú az egészségügyi dolgozók biztonságos és hatékony, betegellátással kapcsolatos oktatása és a járványhelyzettel összefüggő, pontos tájékoztatása. Mindezek hozzájárulhatnak a kiszámíthatóbb munkakörnyezet megteremtéséhez, növelve a dolgozók biztonságérzetét. Az eredmények azt is jelzik, hogy az egészségügyi szakdolgozók kiszolgáltatottabbak lehetnek a Covid–19-hez kapcsolódó krízisekkel szemben, mint az orvosok, ezért esetükben a prevenció és az óvintézkedések különösen fontosak.
Cikkünk írása idején követéses vizsgálatunk adatfelvétele továbbra is zajlik. Kiemelten fontos a kutatás sikere és a pontos kép kialakítása érdekében, hogy minél több egészségügyi dolgozó töltse ki ismételten a követéses vizsgálat online kérdőíveit. A kérdőív a MOK honlapjáról is elérhető (közvetlen link itt), a mostani adatfelvételi szakaszban a kitöltők között értékes utalványokat is kisorsolunk.
Szakirodalom:
Beck, A. T., & Beck, R. W. (1972). Shortened version of BDI. Postgraduate Medicine, 52, 81–85.
Cohen, S. (1988). Perceived stress in a probability sample of the United States. In S. Spacapan & S. Oskamp (eds.), The Claremont Symposium on Applied Social Psychology. The social psychology of health (31–67.). Sage.
Lee, S. M., Kang, W. S., Cho, A. R., Kim, T., & Park, J. K. (2018). Psychological impact of the 2015 MERS outbreak on hospital workers and quarantined hemodialysis patients. Comprehensive Psychiatry, 87, 123–127.
Maslach, C., Jackson, S. E. & Leiter, M. P. (1996). Maslach Burnout Inventory Manual (3rd ed.). Palo Alto: Consulting Psychologists Press.
Mészáros V., Cserháti Z., Oláh A., Perczel Forintos D. & Adam, S. (2013). Coping with work-related stress in health care professionals – strategies for prevention of burnout and depression. Orvosi hetilap, 154(12), 449–454.
Stamm, B. (2010). The concise manual for the Professional Quality of Life Scale.
A legégetőbb szakmapolitikai kérdések és vitatémák rovata.