Tájékoztató az Etikai Bizottságokról és eljárásaik fontosabb lépéseiről

Bevezetés, jogi alapok

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) működését a kamarai törvény (2006. évi XCVII. törvény (Ekt.) szabályozza. Ennek 2. §-a szerint a szakmai kamara

„c) magatartási-etikai (a továbbiakban együtt: etikai) szabályokat (a továbbiakban: etikai kódex) alkot, és az e törvényben meghatározott esetekben a tagjával szemben etikai eljárást folytat le;”

Az Ekt. 20. §-a szerint etikai vétség az Etikai Kódexben, az Alapszabályban, illetőleg a Kamara belső szabályzatában foglalt magatartási szabályok, az orvosi foglalkozás jogszabályokban meghatározott általános szakmai magatartási szabályainak, vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségek vétkes megszegése. 

A következő ismertető általánosságban tartalmazza a Magyar Orvosi Kamara etikai eljárásainak fontosabb részleteit. Az etikai bizottságok minden ügyet egyedileg kezelnek és bírálnak el, azonban a rendelkező jogszabályok - mint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (Ekt.) – keretei között döntenek az eljárások szükséges menetéről.

A panasz

Panaszbejelentő bárki lehet. Panaszát írásban nyújthatja be a panaszolt orvos működésének illetékességi területén eljáró elsőfokú etikai bizottsághoz ügyfélkapun keresztül (https://epapir.gov.hu/), vagy postán (https://mok.hu/etika/tajekoztatas-panasz-benyujtasahoz). A panaszbeadványban szükséges megjelölni a panaszlott MOK tag azonosíthatóságához szükséges adatait, mint például a nevét, pecsétszámát, és/vagy a munkahelyét. Szükséges, hogy részletesen, pontosan ismertesse a kifogásolni kívánt eseményt, illetve eseményeket, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékait csatolja a panaszbeadvány mellé. Panaszbeadványának megfogalmazásában segítségére lehet a MOK Etikai Kódexe. (https://mok.hu/a-kamararol/etikai-kodex.)

Ügyféli jogokkal és kötelezettségekkel azonban csak az a panaszbejelentő rendelkezhet, akinek jogát, vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. Ebben a kérdésben az etikai bizottságok döntenek, mérlegelve a hatályos adatvédelmi szabályokat és az iránymutató bírósági döntéseket. A panaszlott MOK tagot minden esetben megilletik az ügyféli jogok és kötelezettségek.

A panaszlott

Etikai bizottságaink kizárólag a Magyar Orvosi Kamara tagjai esetében vizsgálhatják a panaszokat. Ennek megállapításához segítséget nyújthatnak a mindenki számára elérhető következő adatbázisok:

Egészségügyi szakdolgozóval szemben benyújtandó panaszok esetében a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara etikai bizottságai rendelkeznek hatáskörrel. (www.meszk.hu)

Igazságügyi orvosszakértők esetében benyújtott panaszok esetében a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai bizottságai (www.miszk.hu) gyakorolnak hatáskört.

Az elévülés

Etikai eljárás akkor indítható, ha a cselekmény elkövetése óta még nem telt el 3 év. Az etikai bizottságok ezen időtartamon belül történt, MOK tagokkal kapcsolatos események szakmai és magatartásbeli kifogásainak vizsgálatát végezhetik.

Elsőfokú Etikai Bizottságok, EB-k

Az elsőfokú etikai bizottságok legalább öt tagból állnak. Az üléseik, tárgyalásaik levezetője az adott etikai bizottság mindenkori elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke. Az EB-k döntéseiket testületként, többségi szavazással hozzák, valamint az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényben meghatározott esetekben, egyes szankciók esetén 2/3-os többséggel, vagy egyhangúan. Az Etikai Bizottságok a kamara egyéb szerveitől és egymástól is teljesen függetlenül működnek. Kamarai tisztségviselő az etikai bizottság munkáját nem befolyásolhatja, a bizottságok döntéseiket önállóan hozzák. A testület munkáját a jogszabályok betartása érdekében jogász segíti.

27 elsőfokú Etikai Bizottság működik az országban (23 területi és budapesti, 3 fogorvosi és 1 diplomások*).

(*klinikai-, neurológiai-, alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, biokémikus, mikrobiológus, sugárfizikus, molekuláris biológus)

Panasz beérkezés és elbírálás

Az elsőfokú bizottságokhoz beérkezett panaszokat a bizottság a soron következő első testületi ülésén megvitatja és megállapítja, hogy a panasz felveti-e etikai vétség gyanúját, megindítja-e hivatalból az eljárást. Megindított eljárásban tárgyalást tart és meghallgatja a feleket, valamint a bizottság dönt, hogy a tényállás teljeskörű feltárásainak mely eszközeit használja (tanú meghallgatás, iratok bekérése stb.) Az etikai bizottságok döntéseinek alapja az Etikai Kódex, amely meghatározza a követendő normákat, illetve tényállások gyűjteményeként szolgál.

Az Etikai Kódex

A MOK Etikai Kódexének gondozása a MOK Etikai Kollégiumának kizárólagos feladata, mely testület tagjai együttesen megvitatják a felmerülő, eléjük kerülő kódex-módosítási javaslatokat.

Határidők

Az elsőfokú etikai bizottságok eljárásuk megindítása előtt indokolt esetben előzetes vizsgálatot folytathatnak le etikai vétség alapos gyanújának felderítése érdekében. Folyamodhatnak ilyenkor belső jogsegélyhez, illetve nyilatkozatokat és hiánypótlást kérhetnek be.

A MOK etikai bizottságainak eljárási határideje első- és másodfokon is, az eljárás megindításától számított 45 nap, melynek meghosszabbítását a törvény lehetővé teszi.

Etikai eljárás megindítása

Ha az elsőfokú etikai bizottságok megállapítják, hogy a panaszban foglaltak felvetik etikai vétség gyanúját, úgy eljárásukat hivatalból megindítják.

Tárgyalás

Etikai eljárás megindítása esetén tárgyalást tart az elsőfokú etikai bizottság. A tárgyalásra beidézi a panaszost, a panaszlottat, valamint szükség szerint tanúkat és egyéb, a tényállás felderítését elősegítő bizonyítási eszközöket vesz igénybe.

Döntés; határozat vagy végzés

Az etikai bizottságok érdemben hozott döntéseit határozatnak hívjuk, az eljárási lépéseket tartalmazó döntések neve pedig végzés. Az etikai bizottságok döntéseiket írásba foglalják és közlik az arra jogosultakkal. A MOK etikai bizottságai a határozatukban arról döntenek, hogy bizonyíthatóan történt-e etikai vétség (vagy az nem bizonyítható). A MOK etikai bizottságai etikai vétség esetén öt fajta szankciót alkalmazhatnak, melyek a figyelmeztetés, megrovás, pénzbírság, tagsági viszony felfüggesztés és tagságból való kizárás. A pénzbírság bármelyik másik négy szankcióhoz hozzárendelhető.

Jogorvoslati lehetőség, fellebbezés

Az elsőfokú etikai bizottságok meghatározott döntései ellen az ügyféli jogokkal rendelkezők élhetnek fellebbezéssel. Fellebbezést az elsőfokú döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül postán, vagy elektronikusan lehet benyújtani az elsőfokú etikai bizottsághoz, amely a teljes ügyaktával együtt felterjeszti azt a másodfokú bizottság részére.

Másodfok, az Országos Etikai Bizottság

Az Országos Etikai Bizottság (OEB), mint másodfokú bizottság feladata az elsőfokon nem véglegessé vált, tehát fellebbezéssel megtámadott döntések okán felterjesztett egyedi ügyek felülvizsgálata és erről szóló döntésének közlése az arra jogosultakkal, valamint elvi iránymutatás lehetőségével élhet – általánosságban – az elsőfokú etikai bizottságok felé.

Az OEB ülései általában 4 hetente kerülnek összehívásra. Az ülések levezetője az OEB mindenkori elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke. Az OEB tizenegy főből áll. A döntéseit testületként, többségi szavazással hozza. Ekt. által meghatározott esetekben 2/3-os többséggel illetőleg egyhangúan. Minden OEB tag szavazata egyenlő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Országos Küldöttgyűlésen megválasztott OEB tagok testületi munkáját a jogszabályi keretek meghatározásában jogászok segítik.

Az OEB elnöke tanácskozási joggal részt vehet a MOK Országos Elnökség ülésein, de az OEB, ahogyan minden EB az Ekt. értelmében független testületként működik a MOK-on belül.

Az OEB döntéseit – hasonlóan az elsőfokú döntésekhez – végzésekben és határozatokban hozza meg, melyek leiratát az arra jogosultakkal közli.

Bírósági jogorvoslati lehetőség, fellebbezés

Az OEB döntései ellen az ügyfelek keresetlevelet nyújthatnak be, melynek elbírálása a Fővárosi Törvényszék feladata.

Bírósági szakasz

A Fővárosi Törvényszék előtt a jogi képviselet kötelező. A bíróság döntése ellen felülvizsgálati kérelemmel lehet élni.

 

(Készítette az OEB 2022. decemberében)

ESEMÉNYEK