A MOK Háziorvosi Csoport vezetője, Dr. Soós Zoltán összeállított egy, a praxisközösségekről szóló általános összefoglalót, valamint a háziorvosi Facebook csoportokban gyakran felbukkanó kérdésekre választ is próbál adni. A tartalmat változtatás nélkül közöljük itt a honlapon.

FRISS:

A PRAXISKÖZÖSSÉGEKRŐL

Először is szögezzük le, mert fontos és sokszor még ez is zavaros a kollégák fejében. Egyik praxisközösségi forma sem jár feltétlenül a praxisjog, vagy a praxis gazdasági és szakmai önállóságának elvesztésével. Mindenki a saját betegeit látja el, a szakmai együttműködés, integráció mélysége dönti el, hogy elsősorban a prevenciós tevékenység milyen szakmai iránymutatások, alapelvek, módszertanok mentén kap nagyobb hangsúlyt a napi tevékenység során.

"Laza", azaz a kollegiális praxisközösségek

A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 13. § alapján az ÁEEK megyénként területeket jelölt ki, mely a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi kollegiális szakmai vezetői rendszer működési területei. A területeket az alábbi linken találod meg: https://oali.aeek.hu/terueleti-kollegialis-szakmai-vezeto A kollegiális vezetői rendszer országos és megyei vezetőit pályáztatást követően 2020. júniusában nevezte ki megbízással a miniszter. A meghatározott területek vezetőit (99 felnőtt és vegyes háziorvosi, 50 gyermekorvosi és 59 fogorvosi terület) a jogszabály alapján közvetlen választással az adott terület háziorvosai választják ki majd maguk közül. Ennek a közvetlen választásnak a lebonyolítása többször elhalasztódott már, pedig a megjelent praxisközösségi rendelet kollegiális praxisközösségeinek ez jelenti az alapját. Tovább nehezíti a dolgot, hogy a felnőtt és vegyes vonalon 2 megyei és a fővárosi, a gyerek vonalon 3 megyei, fogorvos vonalon szintén 3 megyei és az országos kollegiális vezető nem került kinevezésre.

A praxisközösségi rendelet a „laza”, hivatalos nevén kollegiális praxisközösség szerveződésének alapjául a meghirdetett területeket tekinti. Az adott területen dolgozó háziorvosokat felvételi kérelmük alapján az adott területen a területi vezető szakmai irányítása mellett kialakuló kollegiális praxisközösségekbe (99 felnőtt és vegyes, 50 gyermekorvosi, 59 fogorvosi) regisztrálja a praxiskezelő, azaz az OKFŐ. Jellemzően egy-egy kollegiális területen az azon a területen működő 40-60 háziorvos együttműködése valósulhat meg, alapvetően a prevenciós tevékenység erősítése, struktúrálása révén. Hiszen mit is vár el a jogszabály a kollegiális praxisközösséghez csatlakozó kollégáktól?

• a területi kollegiális szakmai vezetői választásokon való részvételt
• a praxiskezelő, illetve a területi szakmai vezető által összehívott konzultációkon való részvételt
• hetente legalább 20 óra rendelési idő biztosítását, benne legalább 4 óra prevenciós rendeléssel
• a prevenciós rendelés során a praxiskezelő által megadott módszertanok alkalmazását
• közös helyettesítési és ügyeleti rend kialakítását (mely nem jelent ügyeleti kötelezettséget, illetve a betöltetlen körzetekben történő helyettesítés kötelezettségét sem)

Ennyi. A területi kollegiális vezetői rendszer mindenképpen felállna a praxisközösségi rendelet nélkül is. Kötelező feladatai lennének egyébként is a vezetőnek az alábbiak:

Kollegiális - a háziorvosok képviselete hatóságokkal, hivatalokkal, önkormányzatokkal, fekvő és járóbeteg ellátással kapcsolatban, ezekkel történő egyeztetés, azoknak a kollégák felé történő eljuttatása

Szakmai - módszertani ajánlások, eljárásrendek, szakmai protokollok kidolgozása, értelmezése országosan és helyben, a kialakítandó országos alapellátási módszertani központ helyi "lába", véleményezi az egészségügyi alapellátásra vonatkozó szakmai anyagokat, javaslatokat

Vezető - irányító, szervező, koordinatív szerep az adott terület orvosai tekintetében

Véleményem szerint a kollegiális praxisközösségi együttműködés könnyűszerrel vállalható a kollégák legtöbbje számára, amivel a bérkiegészítés 80%-ára máris jogosult.

"Szoros", azaz az alapellátási praxisközösségek

A „szoros” praxisközösségi együttműködésnek 3 formáját határozza meg a jogszabály:

• A legszorosabb szerveződési formának az egyesült praxisközösség számít, amely járáson belül jelenti több háziorvosi szolgálat szakmai és gazdasági együttműködését. Ez esetben a praxisközösség valamennyi háziorvosi szolgálatát ugyanaz az egészségügyi szolgáltató működteti, azaz ebben az esetben tulajdonképpen a résztvevő szolgálatok önállóságukat feladva teljes mértékben összeolvadnak egy közös szolgáltatóba, közös cégbe.
• Az integrált praxisközösség ettől annyiban különbözik, hogy a szereplők önállóságukat megtartva közösen alapított egészségügyi szolgáltatót, közös céget hoznak létre az együttműködésre (a cégek hozzák létre a közös céget).
• A leglazább az ún. praxisközösségi konzorcium, amikor a háziorvosi szolgálatok gazdasági és szakmai önállóságukat teljesen megőrizve konzorciumba tömörülnek, erről szerződést kötnek egymással és egymás közül kijelölik a konzorciumvezetőjüket.

Jól látható, hogy a többség számára ez utóbbi az ami a leginkább vonzó lesz, hiszen a bt-k, kft-k, egyéni vállalkozások konzorciumi szerződése révén jön létre az együttműködés. Hasonló együttműködési kötelezettséget írt elő a „Három generációval az egészségért” program, amikor a szerződő felek maguk közül szakmai vezetőt, úgynevezett gesztort választottak, aki felelt a vállalt szakmai program megvalósulásáért. Amennyiben ezen együttműködést tervezed, vagy legalább felkeltette kíváncsiságodat, javaslom keress meg egy kollégát aki részt vett/vesz a „Három generációval az egészségért” programban.

Fontos még hogy a konzorciumi együttműködést szintén be kell jelenteni a praxiskezelőnek. Az együttműködés deklarálása azt a célt szolgálja, hogy a későbbiekben megjelenő uniós, vagy állami pályázati kiírásokra pályázatra kész és képes legyen a közösség. Nem a bérkiegészítésre kapott összegből kell „megoldani” praxisközösségi feladatokat, dietetikust, gyógytornászt, pszichológust alkalmazni, sőt a praxis dolgozói által végzett többlet prevenciós plusztevékenység, munka ellentételezésére sem ez a finanszírozási többlet szolgál, hanem a későbbiekben megpályázott és elnyert támogatási összeg. Azaz az elnyert 100% bérkiegészítés mellett további további többletforráshoz juthat később a praxis. Továbbmegyek. Az Alapellátásfejlesztési Igazgatóság tervei szerint a másodszakvizsgák, valódi kompetenciákat adó licencek révén ezen praxisközösségekben kerülhetnének finanszírozásra olyan jelenleg a járóbetegellátásban finanszírozott tevékenységek, melyek az adott kompetenciákkal az alapellátásban is elvégezhetőek lennének. Képzeld csak el, hogy a praxisközösségedben a valódi szakmai érdeklődések és korábban megszerzett szakképesítések alapján kialakulna egy feladatmegosztáson alapuló munkaközösség, mely jelentős többletfinanszírozás révén egy szakmai szempontból is emelt szintű betegellátást lenne képes megvalósítani a praxisok szintjén.

És miután mindenki a számokból ért vegyünk példának egy 50 éves orvos, 50 éves szakdolgozó 1500 fős praxist a maga kb. 1,5 M Ft-os jelenlegi finanszírozásával. A fenti példáknál maradva:
2021. január 1.-től

• kollegiális praxisközösség esetén 2,4 M Ft-ra változik a finanszírozás
• szoros praxisközösség azaz pl. konzorcium alakítása esetén 2,6 M Ft lesz

2023-ra ezek az összegek

• kollegiális praxisközösség esetén 2,99 M Ft
• szoros praxisközösség esetén 3,3 M Ft

Mindenki döntse el ez mennyire van távol attól, amiben komfortosnak érzi magát.
Ezen összegekből 2021-ben 913e/1,1 M, 2023-ban 1,4 M/1,8 M szuperbruttó költendő kötelezően bérre. A többi praxisjövedelem, ami számomra pl. sokkal többet ér, mintha akár ugyanezt az összeget bruttó bérként kapnám a kórházban. A táblázatok alapján mindenki ki tudja számolni a saját speciális esetét.

Kérdések - válaszok

A “szoros” praxisközösségek esetében 16 óra rendes +8 óra prevenciós rendelés kötelező hetente, vagy pedig ugyanúgy 20.00 mint a kollegiális praxisközösségnél?

Nem egyértelmű a rendelet, mivel külön megemlít + 4 óra Prevenciós rendelést hetente. Hogyan kell ezt értelmezni?

Mind a kollegiális praxisközösség, mind a „szoros” praxisközösségi együttműködések bármelyike esetén a jogszabály 20 óra heti rendelési időt, azon belül 4 óra prevenciós rendelés biztosítását írja elő, kiegészítve azzal, hogy „szoros” praxisközösség esetén 2000 fő ellátotti létszám felett további egy óra plusz prevenciós rendelés biztosítása szükséges.

 

Én továbbra is azt kérdezném, hogy az orvosírnok szakdolgozó-e, ügyeleti rend kialakításában közreműködik mit takar, ledolgozott éveket hogyan és milyen formában kell igazolni?

Az orvosírnok nem szakdolgozó, miután a 63/2011. NEFMI rendelet 1. § (1) bekezdése és 1. melléklete nem tartalmazza az orvosírnokot mint egészségügyi szakdolgozót.

A 4/2000. EüM rendelet 16. § (2) c) bekezdés a területi vezető feladataként említi a mostani praxisközösségi rendelettől függetlenül is a helyettesítések, ügyeleti rend kialakításában történő együttműködést. A praxisközösségi rendelet az egységes ügyeleti és helyettesítési rend kialakításában történő együttműködést várja el a belépő kollégáktól is. Ugyanakkor ez nem jelent kötelező ügyeleti részvételt és a kollegiális területen belül a betöltetlen körzetekbe történő helyettesítés kötelezettségét.

43/1999. Korm. rendelet 16. §- 16/A. § szerint a háziorvosi szolgáltató megállapítja a 2020. évi C. törvény 8-9. bekezdése és az 528/2020. Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése alapján a jogviszonyban töltött időt, azaz a mellékletek táblázataiban szereplő gyakorlati időt. A háziorvosi szolgáltató az igazolásokkal is alátámasztott gyakorlati időt lejelenti a NEAK részére. A NEAK a gyakorlati idő igazolásához iratokat kérhet be, és ellenőrzést folytathat le. Az igényelt bértámogatás

iránti igényt a NEAK által meghatározott, elektronikusan kitölthető kérelem formájában kell benyújtani, a NEAK által meghatározott adatszolgáltatási formátumban.

 

28-ig csak szándéknyilatkozatot kell tenni vagy már valami szerződést is fel kell mutatni? Utóbbi számomra misson impossible kategóriának tűnik.

Valóban szűk a határidő, ennek esetleges módosítására javaslatot teszünk majd. Ígéretünk van arra hogy az OKFŐ is segít minket az együttműködés alapjait szabályozó szerződésmintákkal, de a kamara maga is dolgozik azon, hogy legyen ilyen mintánk amit a kollégák rendelkezésére bocsáthatunk. A kollegiális praxisközösségben való részvétel egyszerűbben eldönthető kérdés, szándéknyilatkozatot kell majd tenni a praxiskezelőnek, azaz az OKFŐ-nek.

 

Amennyiben egy praxis szeretne kilépni a szoros praxisközösség konzorciális formájából a csak kollegiális formába (feltételezve, hogy egyéb szerződés például Gesztorhoz épp nem köti), azt retorzió nélkül Megteheti-e, mely határidővel? Ugyanez vonatkozik a semmilyen praxisközösségben nem vesz részt kategóriába visszalépésre.
A ki-belépés kérdését a jogszabály nem szabályozza, jogos kérdés. Erre vonatkozóan pontosítást, állásfoglalást kérve a kamara az EMMI-hez és az OKFŐ-höz fordul.

          

Miért nem lehetett a ledolgozott évek alapján mindenkit ugyanúgy finanszírozni, és aki egyéb feltételeket - praxisközösségek, konzorcium - vállal, azt plusz támogatásban részesíteni.

Egyszerű a válasz, mert a kormányzati szándék a praxisközösségek kialakulásának elősegítése volt. Onnan indultunk, hogy aki "szoros" praxisközösségbe tömörül az kap bérfejlesztést, aki nem hajlandó erre, az nem kap semmit. Ehhez képest jutottunk el idáig a tárgyalások során. De egyébként nyitva áll a lehetőség arra bárkinek (már amennyiben ebben együttműködő az önkormányzata) hogy becsatlakozzon az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény hatálya alá. Ott nincs praxisközösségi együttműködési kötelezettség. Még. Amit egyébként méltánytalannak tartunk és jeleztük is az OKFŐ irányába, az igazgatóság pedig egyetértett a meglátásunkkal, ebben változás várható.

 

Hogyan kell értelmezni azt, hogy vállalja a közös ügyeleti rend, helyettesítési rend kialakításában a körzet? Ez gyakorlatilag azon “terület” háziorvosaira vonatkozik, amelyekre majd az adott kollegiális vezetője ki lesz nevezve? Ez esetben a “háziorvos” megnevezés fedi a fogorvost, gyermekorvost, és a vegyes-felnőtt háziorvosokat is? Hiszen ezt így definiálja a rendelet.

Ez jelen megfogalmazásban egyértelműen azt jelenti, hogy részt vesz Kötelező jelleggel az újonnan kialakuló ügyeleti rendszerben majd. Legalábbis értelmezheti így bármelyik önkormányzat, vagy akár a neak, Kormányhivatal. Az lenne a korrekt, ha nevén neveznénk a gyereket-Mert a leendő praxisközösségek szervezésekor azt gondolom eléggé felnőttek a kollégák, hogy mérlegeljék az alábbit: ugyan teljes bért + Európa uniós forrásokat lehet majd esetleg szerezni, de ennek az àra a havi 1-2 ügyelet-Azt feltételezve hogy a többség részt vesz

Korábban már megválaszoltam a kérdést, de itt tovább pontosítom. Külön felnőtt és vegyes, külön gyermekorvosi és külön fogorvosi területek kerültek kijelölésre, külön vezetőkkel és értelemszerűen ezekre a területekre kijelölt közös ügyeleti és helyettesítési rend kialakítására. Ez utóbbi pedig nem jelent kötelező ügyeleti részvételt és a betöltetlen praxisokban kötelező helyettesítést.

 

Ok, hogy lenyilatkozom feb. 28-ig, hogy melyik PK formát választom persze úgy, hogy azt sem lehet tudni melyik mit takar, de mi arra a garancia, hogy megvalósul? ( Találok másik 4 embert aki azt a típust akarja? , Bevesznek engem is?, Feltételeket nem ismerjük.....ha vállalhatatlanok akkor mi van? Kilépni lehet belőle, ha nem jön be?? Akkor borul a másik négy ember dolga is?) Ha nem valósul meg a vállalásom a különbözetet melyet idén utaltak vissza kell fizetnem? A szoros pk esetében azt írja a jogszabály, hogy pályázhatnak mint eddig. Mi van ha nem pályáznak vagy nem nyernek? Ez teljesen esetleges. Azt gondoltam a rendelet megismeréséig, hogy minden pk formára kidolgozott állami keretrendszer lesz biztosított ami garantálja az egyenlő hozzáférést az orvos szándéka szerint. Ehelyett minden esetleges önszerveződésen alapul fokozva az esélyegyenlőtlenséget a nagy települések és a tagolt elmaradott kistelepülések orvosai közt!!!! Szerintem ezt át kell gondolni nem illeszkedik a vidékfejlesztési és magyar falu program gondolatrendszerébe sőt ellene dolgozik!
Felvetéseid többségét feljebb már megválaszoltam mind a praxisközösségi formákat illetően, mind a ki/belépési lehetőségekkel kapcsolatos kérdéseket. A praxisközösségi együttműködés hivatalos keretrendszerének kidolgozására a kormányzat ez év végéig adott magának haladékot, ami nem jelenti azt, hogy addig is ne jöhetnének létre praxisközösségek. Akár ezek létrejötte és működési tapasztalatai is artikulálhatják majd a készülő jogszabályt. Az OKFŐ pedig ígérete szerint szerződésmintákkal igyekszik segíteni az együttműködni szándékozó kollégákat. A vidék-város kérdésfelvetésed valós probléma, hiszen vidéken peremterületeken sokkal kisebb a válogatási lehetőség, kivel is tudsz/szeretnél együttműködni. Ez kétségtelen tény, de ezen különbség korábban is megvolt. Azt gondolom ezen aránytalanságok kisimítása, a hátrányos helyzetű praxisok helyzetének javítására tett javaslatok az Alapellátásfejlesztési Igazgatóság és a kollegiális vezetői hálózat feladata lesz.

 

A következő passzust nem tudtam teljesen értelmezni a rendeletből. Az "egyesült praxisközösségek"-re vonatkozik. "(2) A Pkr. 2. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott praxisközösségi formában működő praxisközösségben az (1) bekezdés a) pontja szerinti számítás után a háziorvosok szakképzettségi szorzójának átlagával kell a díjazást megállapítani azzal, hogy a 11. § (4) bekezdése nem alkalmazható." Mit jelent ez pontosan?

Ez nem a bérkiegészítésre, hanem a változatlanul meglévő egyéb finanszírozási elemekre vonatkozik. Degressziót kiszámoljuk a közös létszámra, a fejkvóta finanszírozást a praxisközösségbe tömörült háziorvosok szakképzettségi szorzójának átlagával megszorozzuk.

 

A 2. paragrafus, 3bk. leírja az egyesült és integrált praxisközösség fogalmát, valamint a praxisközösségi konzorciumokat. Több, egy járáson belüli ho. szolgálatokat említ. Mi a helyzet ezen a téren a Budapesten? A kerületek felelnének meg a járásoknak? A Bp.-re vonatkozó meghatározást nem találom a dokumentumban.

Igen. kerület= járás https://jarasinfo.gov.hu/jarasok-lista

 

A rendeletben elvileg járáson belül lehet csak szervezkedni, ha jól értem. Lehet-e esetleg szó arról, hogy a praxisközösség tagjai két szomszédos járásból verbuválódjanak? Mert nekünk van ilyen 3G-s konzorciumi együttműködésünk ( ott megengedték a szomszédos járásbeli tagságot ), ami jól működik és ragaszkodnánk is hozzá, ha lehet. Mert ha nem, akkor pl. a külön-külön érintett járásból nem biztos, hogy össze jön a min. 5-5 fős PK, de egy 7 fős már igen. 2. Lehet-e arról szó, hogy a PK-ba belépjen tartósan betöltetlen körzetével az önkormányzat? HA igen, akkor az ottani szakdolgozó megkaphatja-e a bértámogatást? Érinti-e a betöltetlen körzet finanszírozását, ha belép PK-be, mert ugye ott nincsen praxisjogos orvos ( noha minden ilyen körzetet helyettesít valaki, azaz igényelhető-e az után a kolléga után, akár csak valamely töredéke a bérfejlesztésnek a betöltetlen körzetben?) 3. HA az önkormányzat a mostani finanszírozást fizeti meg egy helyettesítő kolléga cégének, és ez a cég lát el mindent a körzetben ( a saját körzete mellett ), azaz a szakdolgozó is a cég alkalmazottja, akkor arra a dolgozóra, ha be is lép a PK-ba, akkor hogyan és ki igényelheti meg a bértámogatást ( azaz: a finanszírozónak az önkormányzattal van szerződése, az önkormányzatnak velem, nekem meg az asszisztenssel, aki abban a körzetben dolgozik, én meg vagyok a helyettesítő orvos ). 4. Ha egy önkormányzatnak, mint fenntartónak a praxisjogos orvosa szolgálati jogviszonyos, akkor ők beléphetnek a praxisközösségi konzorciumi együttműködésbe vagy sem? Nyilván nem igényelné meg a szolgálat még egyszer azt, amit már megkapott, de a kolléga szívesen belépne ( azért, hogy segítsen ezzel a többieknek ), illetve nélküle nincsen meg a szükséges 5 praxis a PK alkotásához. 5.Talán az egyik legfontosabb: a PK együttműködés szakmai keretei hogyan képzelhetők el, azaz mi az a konkrét szakmai feladat, amit a törvényben foglalt keretmegállapodáson túl el kell látni ( pl. szűrés, lesz-e/lehet-e plusz dolgozója a PK-nek, pl. gyógytornász és ha lesz, akkor az hogyan finanszírozódik?, stb. - mitől lesz PK a PK?

Igen, ez valós probléma, hiszen a jelenlegi jogszabály a korábban kialakult praxisközösségi konzorciumok továbbélését teszi lehetetlenné. Ezért ezen meglehetősen szerencsétlen és túlzóan korlátozó szabályozás lazítására fogunk javaslatot tenni a 3G-hez hasonló feltételek alapján.

2. A praxisközösségbe történő belépésének nincs akadálya szerintem, a szakdolgozóra igényelhető a bértámogatás, a jogszabály azt mondja hogy a háziorvosi szolgáltató megállapítja a gyakorlati időt, lejelenti a NEAK feli és megigényli tőle a bértámogatást. A betöltetlen körzet finanszírozása változatlan marad, egyedül a szakdolgozóra lehet megigényelni a támogatást.
3. A háziorvosi szolgáltató, azaz jelen esetben az önkormányzat, hiszen ő áll szerződésben a NEAK-kal. Viszont így érzésem szerint a szakdolgozóra sem igényelhető a bérkiegészítés.
4. Nem. Ami elég baj, szerintünk legalább kollegiális praxisközösségi együttműködést nekik is elő kellene írni. Ebben változás várható. Önként egyébként szerintem beléphet bármilyen praxisközösségbe, de a szolgáltató nem a kolléga, hanem az önkormányzat.
5. A praxisközösségi működés jogszabályi keretrendszerének kialakítására év végéig adott magának haladékot a kormány. Ettől még lesznek praxisközösségek és pályázati forrás is az ígéretek szerint. A konkrét szakmai tartalmat az év során kiírásra kerülő pályázatok feltételei és az azoban vállalt szakmai program határozzák majd meg.

 

A működő praxisközösségek ( 3 gen 2, 3 gen1 folyt.) gyakorkatilag hogy tagozódnak a jobbára kollegiális vezetői praxisközösségi rendszerhez?

Ezzel van egy kis probléma, mert a 3G megengedett szomszédos járásokat és a józan logika most is azt támogatná, hogy akár kollegiális területeken átnyúló együttműködések is lehessenek. Hiszen most - ha a területek így maradnak - ketté vannak vágva pl. nagyvárosok, vagy nem éppen úgy alakulnak a területek, ahogy a mostani praxisközösségetek már létrejött. Ezt a problémát felismerve teszünk javaslatot a lazításra, azaz hogy lehessen átnyúlni területeken, szomszédos járásokban lévő praxisok tudjanak együttműködni.

 

Mi lesz a praxisjoggal? Ha kolhozositás lesz, kifizetik a praxisba beleölt milliókat? Meg a vagyonoszerzési illetéket?

A konzorcium a "100%-os finanszírozású" praxisközösség legenyhébb formája, ott nincs "kolhozosítás"

 

Ügyelet: Kivel szerződünk?Egységes órabérek lesznek országos szinten? Mire szerződünk?(nálunk Szegeden állandó probléma a háziorvosi ügyeletre testált “fogdába helyezéshez szükséges orvosi vizsgálat”, háziorvosként nem gondolom, hogy az én ügyeleti feladatom lenne...)

Az ügyelet kérdése nem volt ezen tárgyalásoknak része, nagy változások várhatóak mindazonáltal az ügyeletek területén, hacsak a politika nem fekszik nagyon keresztbe neki. A tervek szerint ahogy a kamara is már régóta javasolja, a mentőszolgálat, sürgősségi, alapellátási ügyelet egy közös diszpécserszolgálat mellett működne, értelmesen elosztva a feladatokat, melyekbe önkéntesen csatlakozhatnának be a terület háziorvosai és a mentőtisztek kompetenciái is növekednének.Meglátjuk, láttunk már sok tervet....

 

A konzorcium esetén a vezetést elvállaló kolléga díjazására, vagy az integrált PK ügyvezetőjének díjazására lesz-e pluszfinanszírozás? A betöltetlen praxis orvosi bérét biztosítják-e, hiszen ott a PK orvosai felváltva fognak dolgozni.Érdekelne továbbá egy esetleges háziorvosi egészségügyi szolgálati jogviszonyba visszalépés módja.Ebben a jogviszonyban kötelezhetnek-e PK - be lépni.

A konzorcium vezetőjének többletbérezésére a valódi többlettevékenységek forrása, azaz a pályázati források adnak majd lehetőségek, addig ez nem jelent valódi többletfeladatot. A betöltetlen praxisban nem a praxisközösség orvosai fognak dolgozni kötelezően és felváltva, ott orvosi bértámogatás nem lehívható, csak szakdolgozói, ha az önkormányzat, azaz a szerződött szolgáltató alkalmazottja a szakdolgozó. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyba visszalépés lehetősége nyitott, mondjuk feltételez egy ebben együttműködő önkormányzatot, de nem lehetetlen legalábbis.

 

Ha jól tudom a kollegiális vezetői rendszer választásait a megyei vezetők megválasztását követően felfüggesztették, éppen a helyi jelenleg kulcsfontosságú vezetők megválasztására nem került sor... a kérdésem az, hogy így ki fogja irányítani a kollegiális vezetői praxisközösségi rendszerhez csatlakozó praxisokat (laza praxisközösségi együttműködés), és hogy fog ez a fajta együttműködés a gyakorlatban működni???

A területi vezetők megválasztásának mielőbbi lebonyolítására tett ígéretet az OKFŐ. Igen, ez a rendszer optimális működésének alapja.

 

A jelenlegi 3G praxisközösségi együttműködés lényege a szűrővizsgálatokon való részvétel emelése és a lakosság részére a prevenciós szakemberek elérhetőségének biztosítása (gyógytornász, dietetikus, mentálhigiénikus), akikből már jelenleg is nagy a hiány...ha a praxisközösségek száma a többszörösére emelkedik, hogyan fogják biztosítani a fenti szakembereket?

Ezt majd a gyakorlat és az élet eldönti, megadja rá a választ. Minden pénzkérdés többnyire. Annyira sok szoros praxsiközösséggel azért ebben az évben még szerintem nem lehet számolni. Nagyjából 20-30 %-ra tenném, bár tévednék. Az országosan 250-300 praxisközösséget jelent. Ennyi szakember azért csak lesz még.... Magyarországon kb. 2500 gyógytornász, 5-600 dietetikus van.

 

A kollegialis praxisközösségnek hány tagja lehet? A szakmai kollegiális vezetőt ki nevezi ki, ki finanszírozza? Marad a jelenlegi ügyeleti rendszer vagy a praxisközösség feladata lesz? A kollegialis vezetőt ki nevezi ki, ki finanszírozza, mi a hatásköre? Aki marad a jelenlegi statusában arra mi vonatkozik? Ettől várják a magasabb szintű ellátást? A több szakvizsga által lehetséges plusz jogok, feladatok hogyan kerülnek elismerésre, ellentételezésre?

Maximum annyi, ahány orvos az adott kollegiális vezetői területen dolgozik, jellemzően 40-60 közötti fő.

2. Az országos és a megyei kollegiális vezetőt pályáztatást követően a miniszter nevezte ki tavaly nyár elején. A területi vezetőt közvetlen választással az adott terület orvosai maguk közül választják a jelöltek közül. Havi 244e Ft tiszteletdíjra jogosult, az OKFŐ fizeti.
3. A jelenlegi ügyeleti rendszer jelentős átalakulás előtt áll, de nem praxisközösségi feladat lesz a tervek szerint a működése.
4. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000004.eum14. §
5. Aki nem vállal praxisközösségi együttműködést, az 30 % bérkiegészítésre jogosult.
6. Az Alapellátásfejlesztési Igazgatóság tervei szerint a másodszakvizsgák, valódi kompetenciákat adó licencek révén ezen praxisközösségekben kerülhetnének finanszírozásra olyan jelenleg a járóbetegellátásban finanszírozott tevékenységek, melyek az adott kompetenciákkal az alapellátásban is elvégezhetőek lennének.

 

A "szoros" pk formában hogyan valósul meg a gazdasági önállóság?

2. A bérekre rakódó munkáltatói terhekre lesz-e kompenzáció? A jelenlegi finanszírozásból ez nem kigazdálkodható, a bértámogatás összegét viszont az is csökkenti, ha a járulékokat is ebből kell finanszírozni. Így a "közalakalmazotti " arányú bért megadni nem lehetséges.

Konzorciumi szerződés során le van fektetve az együttműködés keretrendszere, az anyagiakat illetően is. Egyenlő felek szerződéses jogviszonya közös feladatra.

2. Nem értem milyen egyéb kompenzációra gondolsz. Eddig is fizettél bért és járulékokat magadnak és a szakdolgozónak. Ezt egészíti ki a szochoval növelt összeggel a bértábla bérezés és a korábbi bérként feltételezett 428e bruttó háziorvosi bér különbözetének 30-80-100%-ával.

 

Egy egyszerű kérdésem lenne - kiindulásképpen: mely(ek) az(ok) a praxis forma(ák) mely(ek)nél az én számlámra kerül a havi finanszírozás ????

Egyedül az egyesült praxisközösségben nem, minden más formában gazdaságilag önálló maradsz.

 

Kincses Gyula Elnök Úr Pintér Sándornak írt levelében nehezményezte a szektorsemleges finanszírozás megsértését. Érkezett-e erre válasz, és ha nem, mit szándékozik a Kamara lépni a jogsérelem orvoslására? Amennyiben érvényben van az 1848/2020 Kormányhatározat arról, hogy a praxisközösségi formák jogi keretrendszerének kidolgozására 2021 december 31 ig van határidő, akkor miért kell február 28 ig nyilatkoznunk arról, hogy melyikben szeretnénk részt venni? Ha ez csak egy közvéleménykutatás, akkor rendben van, de ha konzekvenciája lenne, akkor nagyon nincs.

Választ nem kaptunk, fordult már elő ilyen. A kamara véleményezhet, a döntés a kormányzaté. A kamara továbbá nem tud jogsérelmet orvosolni, azt nem ő szenvedi el. Akit jogsérelem él, az tud elleni jogorvoslati lépéseket tenni. A 1848/2020 érvényben van, de attól még jelenleg is működnek praxisközösségek a Három generációval az egészségért programon belül, illetve a praxisközösségi rendeletben is viszonylag jól definiált, mit ért a jogalkotó a különböző praxisközösségi együttműködési formákon és milyen feltételeknek kell megfelelni az azokban való részvételhez. A kettő nem zárja ki egymást.

 

Kérünk szépen, a MOK-tól a PK-i formákhoz minta-szerződéseket! Biztosan a WEBINÁRIUMra már lehet tudni, hogy a jelentkezésekhez szükséges űrlapokat mikor és hol teszi közzé az OKFŐ, mint praxiskezelő, azt is kérjük részletesen elmagyarázni

A MOK is dolgozik rajta, a HAOSZ is dolgozik rajta és az OKFŐ is ígért mintákat.

 

Budapesten, tudtommal nincs "területi kollegiális szakmai vezető", akkor hogyan lehet létrehozni "laza" együttműködést?

Terület/kerület attól még van, a szándékodat a csatlakozásra jelezheted vezető nélkül is. A területi vezetők mielőbbi megválasztására ígéretet kaptunk.

 

Önkormányzati szerződésünk tartalmazza jelenleg a helyettesítési, ügyeleti ellátási protokollt a XIII. kerületben. Abban az esetben, amennyiben néhány orvos praxisközösséget hoz létre, bármilyen formában, akkor meg kell állapodniuk a helyettesítésüket, ügyeletet illetően is. Melyik szabályozás írja felül a másikat?: Önkormányzati szerződéshez kell tartanunk magunkat? (ez alapján fizet a NEAK), vagy a praxisközösségi megállapodáshoz? (ez alapján fizetné a NEAK az emelt összeget)

A praxisközösségi együttműködés vállalása nem jelent ügyeleti kötelezettséget, tehát a korábbi megállapodásotok marad életben.

 

Konzotciumban való együttműködés esetén hogyan lesz finanszírozva az önálló praxisjoggal rendelkező praxis??? Az ügyeleti ellátás jelenleg szolgáltatóknak van kiadva...az ő szerződésük hogy módosul, ha a praxisközösség vállal ügyeletet? Amennyiben vállalja, csak a PK területét köteles ellátni? A többi ügyeletre külön szerződnek NEAK-kal?? Kicsit túl nagy katyvasznak tűnik ez az egész rendelet...ebből semmi biztos nem vehető ki!!! Sem financiálisan sem szervezeti működés tekintetében.. Aki oktató orvos és szakorvosjelölttel dolgozik az ő bérét miből is gazdálkodhatja ki?? A degresszió ugyebár nem csökken...a TEK maradt...akinek területen kívüli betege is van, annak az ügyeleti ellátását másik PK is megoldja? Vagy a szabad orvosválasztás már nem élhet? Mert választhat háziorvosnak, de sürgősséggel menjen kórházba? Számos kérdés vetődik fel a szakdolgozók kötelezettségésben is. Lesz ennyi szakdolgozó amennyi PK? A betöltetlen praxisok ellátásáért a plussz finanszírozást hogyan osztják el? A PK-el a különböző vállalkozási formák hogyan tudnak egy közös feladatellátásra szerződni? HOgyan fogják önállóan finanszírozni az adott vállalkozást? Mert ugye feledatellátási szerződése a vállalkozásnak van jelenleg...azt fel kell mondani? Kivel köt szerződést a NEAK? Az én személyes véleményem, hoyg ez fából vaskarika így...értem a finanszírozó elgondolását, de ebben a formában kivitelezhetetlen! Ha külföldi modellt akarunk követni előbb tájékozódni kellene annak működéséről! Ezzel a módszerrel nem látom biztosítva a betegeim minőségi ellátását!

1. Míg nincs projekt külön finanszírozással, addig ugyanúgy mint eddig, megkapod a korábbi finanszírozást és a bérkiegészítés 100%-át.
2. Nem vállal maga a praxisközösség ügyeletet. A kollegiális praxisközösség területén alakítanak ki egységes ügyeleti rendet, akár a régi ügyeleti szolgáltató meghagyásával. Jellemzően így lesz, míg nagyon hozzá nem nyúlnak az ügyeletekhez.
3. A szakorvosjelölt (rezidens) bérét az egyetem fizette eddig is, eztán is.
4. Köd él a betöltetlen praxisok ellátásával kacsolatban úgy látom. Nincs kötelező betöltetlen praxis ellátási kötelezettség. Azt jellemzően a jövőben is helyettesítési szerződéssel valaki fogja elvállalni.
5. Erről fog szólni a konzorciumi szerződés. Ugyanis van egy finanszírozási szerződésed, az alapján kapod a korábbi finanszíriozást. Van egy konzorciumi szerződésed, ami egyelőre csak az együttműködés tényét fogja rögzíteni, ez alapján kapod a bérkiegészítést, de még mindig a saját vállalkozásba a finanszírozási szerződésed alapján. És lesznek pályázati források prevenciós projektfeladatokra. Az abból származó bevételek elosztását, a vállalt feladatok közösségen belüli kiosztását is szabályozza a konzorciumi szerződés. Az abból származó bevétel is a praxis számláján landol.

 

Kerületi kollegiális vezetők nélkül hogy lesz laza PK Budapesten? 2. Bp-en a legtöbb rendelőben 2 orvos váltja egymást.Közötte takaritás. Komolyan gondolják hogy napi 2x20, hétvégén 2x50 oltás belefér? Komolyan gondolják, hogy hétvégén ingyen dolgozunk? 3. Áprilisban visszamenőleg és utána amig nem lesz lehetőség sem belépni valamilyen PK-ba a szabályok hiánya miatt, mindenki csak a 30%-ot kapja?

Területek most is vannak, ki vannak jelölve, szándéknyilatkozatot be lehet küldeni a praxiskezelőhöz. Az OKFŐ ígérete szerint rövid időn belül meglesznek a területi/kerületi vezetők.

2. Ez nem a bérfejlesztés kérdése, az operatív törzs és az országos oltási munkacsoport így látja, a kollegiális vezetői tanács pedig azt a javaslatot tette, hogy megyénként/kerületenként legyen lehetősége az oltási munkacsoportoknak háziorvosi oltópontok létrehozására, ha a kollégák megszerveznék magukat és ezzel megkeresik a helyi oltási munkacsoportot.
3. Nem dolgoztál még hétvégén.
4. A szabályok adottak, lehet konzorciumot szervezni, illetve elég információ van pl. egy kollegiális praxisközöségi csatlakozáshoz is.

 

Én úgy értelmezem, hogy a Febr. 28-i határidőre leadott jelentkezés mindössze egy szándéknyilatkozat. De a kérdésem az, hogy hiába van szándéka valakinek, ha pl. Egy hátrányos térségben dolgozva egymástól 30-50 km-re nem tud összehozni a feltételeket vállaló , elegendő számú kollégát, akkor ő, önhibáján kívül hátrányba kerül azzal , ahol egy rendelőben 6 orvos dolgozik és simán létrehozzák a PK-et.Ebben az esetben mi a helyzet?

Ez helyzeti adottság, ezen 2 hét alatt nem nagyon lehet nyilván segíteni. Ez a praxis is beléphet viszont bizonyosan a kollegiális praxisközösségbe és megkaphatja a 80 % bérkiegészítést. Aztán ahogy tájékozódik, adódhat a környéken változás és szoros praxisközösségi együttműködés lehetősége a későbbiekben.

 

A bérkiegészítésre kapott összegen felül kell-e fizetést adni magunknak? Remélem nem, de ha mégis, akkor miért és mennyit?

Megfordítanám. A bérkiegészítés összegét maradéktalanul bérezésre kell fordítani, azon felül as you like it.

 

Másik kérdés , hogyan érvényesíthető a praxis jog a PK- ben?

A praxisjogot nem érinti a praxisközösségi együttműködés.

 

A jelenleg helyettesítéssel ellátott ,állandó orvos nélküli körzetek, hogyan kapcsolódnak a PK - hez?

Az önkormányzat mint háziorvosi szolgáltató révén.

 

Hogyan képzeljük el a vegyes praxisközösséget-gondolok itt a háziorvos, fogorvos, gyermekorvos kombinációra.

Hogyan látjátok az alábbi kérdést: inkább legyenek gyermekorvosi, sima háziorvosi, és sima fogorvosi csoportosulások?

Mi lehet a sorsa egy “öszvér” csapatnak a Rendelet fényében? Erről tudnátok egy kicsit beszélni, mert február 28-áig jó lenne ennek egy kicsit mögé látni.

Nincs létjogosultsága szerintem öszvér praxisközösségeknek. A 3G erőszakolt felnőtt-gyermek együttműködése helyett is tisztán felnőtt/vegyes és gyermek praxisközösségek létrejöttére számítunk.

 

Én a jelenlegi tervek szerint ősszel veszek át egy praxist, a jelenlegi orvos nem kíván semmilyen módon praxisközösségbe lépni. Én megtehetem majd mikor már enyém a praxisjog?

A ki/belépés kérdése szabályozatlan, állásfoglalást kérünk az OKFŐ-től.

 

Igaz, hogy nincsen kiolvasható részlet a jogszabályban ezzel kapcsolatban, de az lenne a kérdésem, hogy Ti praktikusan Milyen létszámú közösségeket tartanátok optimálisnak kezdetnek? Ez azért sem mindegy, mert az előző évek pályázatai ból láttuk, hogy előfordult, hogy hét résztvevős, volt, hogy hat, volt hogy öt résztvevős projektek ben jött ki a legjobban a finanszírozás.

Én azt gondolom, hogy az optimális az 5 közeli, maximum 7 fős közösség. Talán nem véletlen hogy a jogalkotó is 5-ben rendelkezett. A 3G tapasztalatok is ezt erősítik. Ennél nagyobb létszámokat már nehéz jól összefogni.

 

Mit jelent a nagy városokban a szomszédos körzet kifejezés, hiszen ott a város másik felében lévő praxis is közelebb van, mint kis településeken a szomszéd falu? Törvény szerint "szomszédos" praxisok alkothatnak PK-t. Mi van a EFOP-os régi PK-kel? Mi nem voltunk egymással szomszédok, de pl. Légvonalban 1-2 km távolságra vagyunk városon belül. (Debrecen) Akkor mi nem léphetünk PK-be?

A "szomszédos körzet", "azonos járás" kitételekben lazítást várunk el, mert sok már működő praxisközösség továbbélését akadályozza.

 

Egy 50 éves szskorvos bére 1.2milla most bruttó an. Egy 1400fis praxis finanszírozás a bruttó 1.5milla kB.... Szóval hogy is van ez?

A praxisfinanszírozás változatlanul marad, azaz a példánál maradva a 1.500e Ft-ot továbbra is megkapja a praxis. AZ ötven éves kolléga tételezzük fel 26 év gyakorlati idővel rendelkezik, azaz jogosult 2021-ben 765e (kollegiális) vagy 956e (szoros) Ft orvosi és hasonló gyakorlati idejű szakdolgozó esetén 148e Ft szakdolgozói bérkiegészítésre. 2022-ben ez 1.097e/1.370e és 230e Ft, 2023-ban 1.331e/1.663e és 230e Ft. Azaz 2023-ra szoros praxisközösség esetén a te praxisod 1,5 M finanszírozása 3.393e Ft lesz. Azt hiszem ez elfogadható lesz, nem gondolod?

 

Jól értem, ha maradok a 30%-nál, a szakdolgozó akkor is megkapja a 100%-os bérkompenzációt?

Igen.