A jövő képzése (x)

2021-02-11 08:20:00 FORRÁS: Pécsi Tudományegyetem Műszaki Informatikai Kara

Szerző: Szabó Gábor

Hírek - Kongresszusok, képzések

Az orvosok és a mérnökök? Tűz és víz? Sokan szinte egymás ellentéteiként gondolnak rájuk, pedig a legújabb trendek éppen ennek az ellenkezőjéről szólnak – mint ahogy az történik például a Pécsi Tudományegyetem új, egészségügyi mérnök képzése esetében.

A Pécsi Tudományegyetem Műszaki Informatikai Kara által, az Általános Orvostudományi Kar együttműködésével indított Egészségügyi mérnök programjában (Biomedical Engineer Program – röviden BEP) a jövő legkomplexebb kihívásaira is megfelelni képes szakemberek képzése a cél, méghozzá a lehető leggyakorlatiasabb megközelítéssel. Az első hallgatók 2021 szeptemberében kezdhetik meg tanulmányaikat. Ismerkedjünk meg a részletekkel Dr. Schiffer Ádám a PTE MIK intézetvezetője és Dr. Maróti Péter a PTE ÁOK kutatóorvosa segítségével. 

Konkrét munkából nőtt ki a képzés ötlete és igénye: azt gondoljuk, hogy segítünk vele betölteni azt az űrt, ami az orvosi és mérnöki tudományok között, elsősorban szemléletmód és kommunikáció oldaláról, tapasztalható. – avat be az előzményekbe Dr. Schiffer Ádám, az Informatika és Villamos Intézet igazgatója, egyben a képzési program vezetője.

A két kar között nagyon szoros az együttműködés; évek óta a legkülönfélébb kutatási projekteken dolgozunk együtt. Fizikailag is közel vagyunk egymáshoz, ami szintén fontos. A Centre for Biomedical Engineering & Innovation (CBEI) együttműködésben csúcsosodott ez ki. – Teszi hozzá Dr. Maróti Péter, kutatóorvos, a PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ szakmai vezetője, aki az Orvostudományi Kart képviseli a képzésben; - A kutatócsoportjaink nem titkolt célja, hogy gyakorlatban is használható potenciálisan piacképes találmányokat, orvostechnológiai megoldásokat hozzanak létre. Ennek az együtt gondolkodásnak egyik fontos eredője a jelen képzés igénye és a program útjára indítása, mindeközben létrejöttek és meghonosodtak azok a szellemi és infrastrukturális feltételek, – laboratóriumok, szakmai kapcsolatok, ipari partnerségek – amelyek mindezt nemcsak lehetővé, hanem élővé, különlegessé is teszik.

Miben különleges vagy különösen előremutató ez a program?

Schiffer Ádám: Kezdettől projekt alapú képzésben gondolkodtunk. Aki hozzánk bekerül, azt rögtön megismertetjük a kutatás-fejlesztés leggyakorlatiasabb oldalával és attól függően, hogy mi az érdeklődési területe, vagy mekkora tehetséget tud felmutatni a maga által választott területen a második, legkésőbb harmadik szemeszterben igazi projekthez kerül, ahol vagy piaci alapú vagy egyetemi kutatással kapcsolatos fejlesztés zajlik, azaz valós problémákkal foglalkozhat, profi szakemberek mellett. Szeretném külön kiemelni a képzésünk flexibilitását, amely nagyon jól megtámogatja ezt: nálunk nincsenek kimondott specializációk, inkább érdeklődési területek, nagyfokú átjárhatósággal. 16 tárgyból 4 az, ami kötelező, de ezeket mindenki maga válogathatja össze. Ha valaki teszem azt az orvosi képalkotás fele indul el, de felveszi mellé a 3D nyomtatást, akkor részt tud venni protézis tervezésben, de nálunk összefér a véges elem analízis a neurorehabilitációval és az exoskeletonok gyógyászati felhasználásával.

Konkrét példákat is tudnának mondani ezekre a jelenleg is futó kutatási projektekre?

Maróti P.: - Csak pár kiragadott példa: idegsebészet, ahol koponya implantátumok tervezése zajlik, mellkassebészeti műtéti eljárások fejlesztése 3D tervezéssel és általában a háromdimenziós képalkotás és tervezés lehetőségeinek vizsgálata a gyógyászatban, orvosi szemléltető és gyakorló eszközök fejlesztése a manuális skillek oktatására (vérző bőr, műtéti szimulátorok), orvosi AR és VR rendszerek szoftveres és hardveres fejlesztése, élő szövetnyomtatás, robotika a gyógyászatban (exoskeletonok neurorehabilitációs felhasználása) vagy éppen testreszabott, mesterséges intelligenciával „tanított” művégtagok kifejlesztése. Ez a sor folyamatosan bővül és most sem sikerült mindegyiket felsorolnom. 

A hallgatók tehát már a képzési idejük alatt is valódi, hasznos munkát végezhetnek?

Schiffer Á.: Így van. Ezáltal közvetlenül, valós problémák megoldásán keresztül sajátítják el az ismereteket. Minden jelölt saját alprojekt munkát kaphat és tanári felügyelettel és segítséggel, de nagy fokú szabadsággal dolgozhat. Fontosnak tartom, hogy ezek mindig interdiszciplináris munkacsoportok, hiszen a képzésünk célja a kölcsönös megértés, a közös nyelv kialakítása. Egy kommunikációs hidat szeretnénk megteremteni orvosok és mérnökök között, és azt, hogy a nálunk végzettek értsék és tudják értelmezni az orvosok vagy épp mérnökök igényeit és visszafelé, el tudják nekik mondani az ő megfontolásaikat.

Mit tudnának azoknak mondani, akik nem orvostudományi háttérrel vágnának bele – és talán tarthatnak az orvosi képzés sajátos nehézségeitől?

Maróti P.: Az orvosi területre a megértés maximalizálása miatt van szükség. Ugyan nem orvosokat képzünk, de a hallgatóknak az együttműködéshez szükséges mértékben lehetőségük lesz elmélyedni az orvostudományok élettannal és biológiai ismeretekkel kapcsolatos részében. Akik nem orvosi területről jönnek, azoknak annyit üzenek: nem állítom, hogy ez könnyű, de megijedni sem kell tőle. Ugyanezt tudom egyébként mondani azoknak, akik orvosi háttérrel vágnak neki a műszaki ismeretek megszerzésének; sok lesz az újdonság, de éppen ez a szép benne.
Végszóként, miért és kiknek ajánlják a Biomedical Engineering programot?

Schiffer Á.: A képzés során garantált a legfejlettebb technológiákhoz való hozzáférés és az azokkal a valódi gyakorlatszerzés lehetősége. A képzési program mesterfokozatú oklevél megszerzését teszi majd lehetővé és erőteljesen alapoz a jelöltek korábbi természettudományos ismereteire, így a műszaki, az informatikai, az orvos- és egészségtudomány és a természettudomány képzési terület alapképzési szakjai, valamint az általános orvos, fogorvos és a gyógyszerész osztatlan szakokon végzettek jelentkezésére számítunk. Aki egészségügyi mérnök lesz, annak a tevékenysége nyomán biztosan javul az emberek életminősége és ne feledjük, hogy a biotechnológia és a hozzá kapcsolódó határterületek kétség kívül a jövő technológiái, ezért az ezen a területen otthonosan mozgó szakemberekre biztos jövő vár. Az sem elhanyagolható, hogy a kutatás irányában elkötelezettek számára az egyetemi kutatói, oktatói karrier lehetősége is nyitva áll a Pécsi Tudományegyetemen.

További információkért kérdéseit írja meg a biomedicalengineering@mik.pte.hu címre és látogasson el a PTE Műszaki Informatikai Kar vagy a Nemzetközi Programok és Kapcsolatok Központ weboldalára.

cbei.pte.hu/biomedical-engineering-msc 

Megtekintések száma: 492
ESEMÉNYEK