A Magyar Egészségyügyi Menedzsment Társaság 16 kreditpontos ingyenes online képzéséről itt tájékozódhat: https://www.amreducare.eu/amr-kurzus-orvosoknak/

Az antimikrobás rezisztencia (AMR) az egyik legnagyobb közegészségügyi fenyegetés világszerte, amely az antibiotikumok hatékonyságának csökkenéséhez vezet. Az antibiotikumok túlzott vagy nem megfelelő alkalmazása elősegíti rezisztens baktériumtörzsek kialakulását, veszélyeztetve az antibiotikum-terápia sikerét és növelve a súlyos, nehezen kezelhető fertőzések kockázatát.

Az AMR elleni eredményes küzdelem érdekében átfogó stratégiára van szükség, amely magában foglalja a mikrobiológiai diagnosztika fejlődését, az antibiotikum-felírás optimalizálását, az antimikrobás stewardship (AMS) programok következetes alkalmazását, a betegek oktatását és az egészségügyi dolgozók kommunikációs készségeinek fejlesztését. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az AMR elleni küzdelem főbb pilléreit és a hatékony beavatkozások kulcselemeit.

Az antimikrobás rezisztencia globális hatása és gazdasági vonatkozásai

A bakteriális rezisztencia évente több millió halálesetért felelős világszerte. Egy 2019-es tanulmány szerint 4,95 millió haláleset volt kapcsolatba hozható az AMR-rel, ebből 1,27 millió közvetlenül a rezisztencia következménye volt (Antimicrobial Resistance Collaborators, 2022).

Az Európai Unióban évente 33 000 ember hal meg közvetlenül antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta fertőzések következtében, az ehhez kapcsolódó gazdasági terhek pedig meghaladják az 1,5 milliárd eurót évente (ECDC, 2017). A Világbank becslése szerint az AMR hatására a globális GDP-csökkenése 2050-re akár a 3,8%-ot is elérheti, ami évi 3,4 ezer milliárd dolláros gazdasági veszteséget jelentene.

Az AMR terjedésének egyik legfontosabb oka az alapellátásban történő túlzott antibiotikum-felhasználás, amely az összes humán antibiotikum-fogyasztás mintegy 90 %-át teszi ki. Ennek számottevő része indokolatlanul vagy nem megfelelően történik, ami szintén elősegíti a rezisztens baktériumtörzsek elterjedését (ECDC, 2017).

A legfőbb tényezők az AMR terjedésében:

• Az antibiotikumok felesleges felírása enyhe vagy vírusok okozta fertőzések esetén.
• A betegek öndiagnózisa és önkezelése, amikor (érdemi) orvosi konzultáció nélkül használnak antibiotikumokat.
• Az antibiotikum-terápia félbehagyása a javasolt időtartam letelte előtt.
• Az antibiotikumok nem megfelelő megsemmisítése, ami lehetővé teszi a hatóanyagok környezetben történő fennmaradását és felhalmozódását.

Az AMR elleni hatékony fellépéshez összehangolt globális stratégiákra van szükség, amelyek a mikrobiológiai diagnosztikától az antibiotikum-felhasználás szabályozásán át az egészségügyi dolgozók folyamatos képzéséig terjednek.

A mikrobiológiai diagnosztika és az antibiotikum-rezisztens kórokozók okozta fertőzések kezelése

A korrekt mikrobiológiai diagnózis elengedhetetlen az antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta fertőzések hatékony kezeléséhez. A megfelelő laboratóriumi vizsgálatok jelentős segítséget nyújtanak a célzott antibiotikum-terápia megtervezésében, csökkentve a felesleges antibiotikum-felhasználást és a további rezisztencia kialakulásának kockázatát.

A mikrobiológiai diagnosztika kulcselemei:

1. Megfelelő mintavétel és laboratóriumi vizsgálatok:
• A mintákat lehetőség szerint az antibiotikum-kezelés megkezdése előtt kell levenni.
• Indokolt esetben bakteriológiai tenyésztés és antibiotikum-érzékenységi vizsgálatok elvégzése szükséges.
2. Digitális technológiák és döntéstámogató rendszerek alkalmazása:
• WHONET és BioNumerics mikrobiológiai szoftverek segítségével elemezhetők a rezisztenciamintázatok.
• Elektronikus egészségügyi nyilvántartások (EHR): Az orvosok hozzáférhetnek a betegek korábbi mikrobiológiai eredményeihez.
• Klinikai döntéstámogató rendszerek (CDSS): Segítenek az orvosoknak a lehető legmegfelelőbb antibiotikum kiválasztásában.

A mikrobiológiai diagnosztika és a megfelelő antibiotikum-felírás kombinációja elősegítheti az antibiotikum-rezisztencia sikeres visszaszorítását.

Antimikrobás stewardship programok (AMS) az egészségügyi ellátásban

Az AMS célja az antibiotikumok racionális és felelős használatának előmozdítása. Az AMS-programok segítségével javítható az antibiotikumok felhasználása, ezáltal csökkenthető a rezisztens kórokozók által okozott fertőzések gyakorisága és javítható a betegellátás minősége.

Az AMS főbb elemei:

• Az antibiotikum-felírás szabályozása és optimalizálása.
• Késleltetett antibiotikum-felírás és ún. watchful waiting.
• Az egészségügyi dolgozók rendszeres oktatása és képzése.
• Digitális technológiák alkalmazása a döntéshozatalban.
• Betegoktatás az antibiotikumok megfelelő használatáról.

Az AMS-programok hatékonyságát számos kutatás igazolta: egy tanulmány szerint a területen végzett AMS-programok révén akár 30 %-kal csökkenthető a szükségtelen antibiotikum-felhasználás (Peñalva et al., 2020).

A hatékony kommunikáció szerepe az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben

Az egészségügyi dolgozók kulcsszerepet játszanak a lakosság tájékoztatásában az antibiotikumok megfelelő használatával és az AMR jelentette veszélyekkel kapcsolatban.

Kommunikációs stratégiák a betegtájékoztatás során:

1. Egyszerű és érthető információk átadása az antibiotikumokkal kapcsolatban.
2. Digitális technológiák alkalmazása:
• Online egészségügyi platformok, betegportálok és mobilalkalmazások használata.
• Betegoktatási kampányok szervezési a közösségi médiában.
3. A gyógyszerészek szerepe az antibiotikumok helyes alkalmazásában.

A megfelelő kommunikáció segíthet megelőzni az antibiotikumokkal kapcsolatos félreértéseket, növelheti a betegek együttműködési hajlandóságát, és hozzájárulhat az AMR visszaszorításához.

Összegzés

Az AMR elleni hatékony fellépéshez összehangolt stratégiákra van szükség, amelyek az alábbi pilléreken alapulnak:

• Korrekt mikrobiológiai diagnosztika és célzott antibiotikum-terápia.
• Antimikrobás stewardship programok az antibiotikum-felhasználás szabályozására.
• Hatékony kommunikáció az egészségügyi dolgozók és a betegek között.
• Digitális technológiák alkalmazása.

Az egészségügyi dolgozók felelőssége, hogy tudatosan és megfontoltan alkalmazzák az antibiotikumokat, és biztosítsák a betegek megfelelő tájékoztatását. Az együttes erőfeszítések révén elősegíthető az antibiotikumok hatékonyságának megőrzése a jövő generációi számára.

A fenti tematikában a Magyar Egészségyügyi Menedzsment Társaság egy 16 kreditpontos online képzést indított, mely a következő honlapon érhető el: https://www.amreducare.eu/amr-kurzus-orvosoknak/

Felhasznált irodalom:

Antimicrobial Resistance Collaborators. Global burden of bacterial antimicrobial resistance in 2019: a systematic analysis. Lancet. 2022;399(10325):629–655.

ECDC. Surveillance of antimicrobial resistance in Europe. Annual report. 2017.

Peñalva G, et al. Effectiveness of antimicrobial stewardship programmes in outpatient settings: a systematic review and meta-analysis. Clin Microbiol Infect. 2020;26(1):36-45.

WHO. Global action plan on antimicrobial resistance. World Health Organization. 2015.

Szerzők: 

Aszalós Albert Zoltán MPhil, MBa, MSc
Projektmenedzser, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság, Budapest
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest

Farkas Szilvia

Mikrobiológus, ökológus, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság, Budapest

Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest

 Dr. Krizsán Gergely PhD

Az orvosi mikrobiológia szakorvosa, orvos-közgazdász, egészségügyi menedzser

Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság, Budapest

Our Lady’s Hospital Navan, Ír Köztársaság