MAGYAR ORVOSI KAMARA

HUNGARIAN MEDICAL CHAMBER

Manninger 100

2018-11-02 06:30:08 FORRÁS: Weborvos

Közelkép

Október 30-án született 100 éve a neves professzor, dr. Manninger Jenő.

100 éve született dr. Manninger Jenő professzor, a magyarországi kézsebészet megalapítója a modern baleseti sebészet kiemelkedő vezetője, szakember generációk tanítómestere.

Október 30-án, kedden, a déli napsütés verőfényében ünneplőbe öltözött emberek igyekeztek a Fiumei út 17. számú legendás épület, az egykori Koltói, később Országos Traumatológiai Intézet, majd Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, manapság pedig Péterfy Sándor utcai Kórház Traumatológiai Intézet irányába. Többnyire középkorúak, idősebbek, egy-egy fiatalabb arc. Orvosok, nővérek, gyógytornászok, műtősnők, röntgenasszisztensek. A rég nem látott kollégának szóló örömkiáltások, kézfogások, ölelések mutatták, itt egy valamikori összeszokott csapat gyülekezik, mint egy sokadik érettségi vagy évfolyam-találkozóra. A szaporodó ráncok, a sok ősz hajszál, és még számos jel mutatta az idő múlását, csak a szemek csillogtak változatlan élénkséggel.

 

 

Ünnepelni érkeztünk

Kinek a kedvéért jött össze ez a sok ember, hogy meghatottan álljon meg egy percre a hatalmas fekete márványtábla előtt, amelyen azok a kollégák nevei szerepeltek, akik már nem lehetnek jelen a mai szép napon? Közöttük az egykori professzor, a legendás orvos, az egykori vezető prof. dr. Manninger Jenő neve. A fal egy részét még fehér textil borítja, mögötte a felavatásra váró dombormű, az ismert arc immár időtlenné válva. Nincs feszes protokoll, nincsenek hangzatos szóvirágok. Visszafogott emberi szavak, őszinte gondolatok.

 

A fotón: Dr. Flóris István, Renner Antal, Dr. Sásdi Antal 

A kórház főigazgatója dr. Sásdi Antal, a baleseti sebészek mai vezetője, dr. Flóris István orvos igazgató, és a család képviseletében dr. Cserháti Péter leleplezik a domborművet. Néhány lépés séta az előcsarnokban, és előtűnik egy kedves meglepetés: állandó emlékkiállítás az intézet történetéből, középpontban a professzor munkássága. Ez is arányos, emberléptékű és különösen megragadó. Az elhelyezés se mindennapi: a mobiltelefon korszak előtt itt egy telefonfülke sor volt kialakítva, a fal mélyedésében. Ezt nyitották ki és építették át, kevés költséggel, okos, látványos elrendezéssel.

 

 

Közben a régiek közé a ma itt dolgozó kollégák is vegyültek, ki civilben, ki még fehérben, jelezve, hogy az élet nem állhat meg, a sérültek ellátása a kórházban immár 78 éve folyamatos. Igaz, átmenetileg közel hét évig a Baross utcában dolgoztak, mert az épületet át kellett építeni, de ez inkább csak megerősítette azt az összetartozást, ami egy intézet életében kulcsfontosságú. Újabb épületen belüli séta következett: a Dologház utcai rendelőintézet Aulájában alakítottak ki egy szerény előadótermet, színpaddal, hangosítással. Itt folytatódott a megemlékezés, előadásokkal, korabeli fényképek vetítésével.

 

 A fotón: Manninger Miklós 

A főigazgató és a család másik képviselője, Manninger Miklós (a professzor úr fia, a Manninger Alapítvány elnöke) rövid megnyitója után kedves közjáték következett: a Gödöllői Zeneiskola fiatal növendékei adtak koncertet. Kis- és nagyobb kamaszok, egy-egy még gyermek korú művészpalánta olyan szépen szólaltatta meg hangszerét, ami profi zenészeknek is becsületére válna. Tanárnőjük zongorakísérete, igazgató asszonyuk figyelmes irányítása olyan összhangot teremtett, ami nagyon hasonlított egy baleseti ügyelet szervezésére, persze elvont, tiszta formák keretei között. A közönség meglepve, hálásan fogadta a produkciót, amelynek egy részét az előadások közé is beépítették, finom cezúrát képezve a témák között.

 

 

Emlékezet

Renner Antal professzor – aki az 1956-os forradalomban orvostanhallgatóként megsérült, Manninger adjunktus gyógyította, és azóta „ki se mozdult az intézetből” – felidézte az Országos Traumatológiai Intézet történetét, a kezdetektől napjainkig. Kiemelve azokat a fontos előzményeket, amelyek a mai baleseti hálózat kialakítását eredményezték, a kézsebészet megalapítását, a mikrosebészeti technikák bevezetését, a modern operatív töréskezelés alkalmazását. Mindezek oktatását, tréningezését nemcsak hazai, hanem külföldi szakemberek számára is. Büszkén sorolta a világ minden tájáról érkezett elismeréseket és az országunknak jó hírnevet szerző nemzetközi kapcsolatokat.

Fekete Károly professzor, a Manninger iskola második generációjának kiemelkedő tanítványa mesterünk szakmai munkásságáról, a baleseti sebészet fejlődéséről, kutatási eredményeikről adott összefoglalót. A nagy történet: a combnyaktáji törések kezelése egyre finomabb eszközökkel, az adott korban legfejlettebb funkcionális diagnosztikája osseovenográfiával mára már a magyar orvoslás történetének kiemelkedő fejezete.

 

 A fotón: dr. Szepesi András

Szepesi András, egykori traumatológus tanítvány, a magyar kórházügy mindmáig legnagyobb tranzakciójában volt munkatársa a professzornak. A hatalmas kapacitású baleseti kórházat, amelyik a főváros és környéke sérült betegeinek 25-30%-át látta el, úgy kellett bezárni, egy másik épületben és társkórházakban újraindítani, hogy a sérültek ellátása egy percre se állhatott le. Ez után következett az intézet újjáépítése és újraindítása 1984-ben.

 

 A fotó bal szélén: Cserháti Péter

Cserháti Péter, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatója, az Egészséges Budapest Program szakmai megtervezője, koordinátora, Manninger professzor unokaöccse a család szerepéről, megtartó erejéről beszélt. Megható volt látni és megérteni, hogy ez a fantasztikus energiával dolgozó, saját magát soha nem kímélő orvos milyen erősen kötődött a családjához, hogyan merített erőt a küzdelmeihez, és gondoskodott a kiterjedt, összetartó családról. Ez a család rajta kívül olyan hatalmas alakokkal járult hozzá a magyar történelem arcképcsarnokához, mint Manninger Vilmos sebészprofesszor, a János Kórház híres orvosa, a hazai sugárterápia egyik megalapítója, vagy Manninger Rezső akadémikus, a magyar mezőgazdaság meghatározó személyisége.

Méltó jövő

Az ünnepség utáni fogadáson folytatódott a baráti beszélgetések sorozata, az emlékek felidézése, a jóízű történetek felemlegetése. Amelyeket tematizált az a reménysugár, hogy az Intézet fokozatosan visszanyeri az önállóságát és az Egészséges Budapest Program tervei szerint egy új, modern környezetben újulhat meg, felvéve legjelentősebb személyiségének, Manninger Jenőnek a nevét.

Megtekintések száma: 1128

Hírek

Választások 2019

E-ügyintézés

Tagsági jogosultság ellenőrző

Közérdekű Adatok

MOK KOMPLEX

Kedvezmények

Tagdij

Területi szervezetek

Tagfelvétel

Kamarai tagok csoportos élet- és balesetbiztosítása

ESEMÉNYEK