MAGYAR ORVOSI KAMARA

HUNGARIAN MEDICAL CHAMBER

Ennyi is elég a vásárlásfüggőséghez

2019-04-21 08:30:08 FORRÁS: Pénzcentrum

Lapszemle

A vásárlásfüggőség bár klinikai értelemben nem számít betegségnek, mint viselkedési zavar egyre több embert érint.

A vásárlásfüggőség hátterében hasonló mechanizmusok állnak, mint az alkohol- vagy drogfüggőség esetében. És bár a kényszeres vásárlás az ember szervezetére nincs káros hatással, szociális életét alapjaiban rendezheti át vagy károsíthatja meg. Éppen ezért fontos figyelni az intő jelekre: többek között, hogy ki, hányszor gondol magára a vásárlásra, mennyire tölti ez el izgalommal, vagy hogy mennyire tervezetten költ például drága dolgokra.

Egyre több embernek okoz gondot napi szinten, hogy ellenálljon a fogyasztói társadalom különböző helyeiről érkező csábításainak, és nemet mondjon a szükségtelen fogyasztásra.  Ez ráadásul sokaknál egészen odáig fajulhat, hogy betegesen függni kezdenek attól, hogy megvásároljanak valami újat, valami modernebbet vagy egyáltalán csak olyan dolgok tömkelegét, amiből kevesebb is elegendő lenne a számukra, írja a penzcentrum.hu

Ők a vásárlásfüggők, azok az emberek, akik valamilyen belső feszültséget, stresszt vezetnek le a kórós vásárlással, vagy akiknek a mindennapok során más már nem is nyújt boldogságot, kielégülést, csak az, hogyha megvehetik maguknak a hőn áhított kabátot, cipőt vagy mobiltelefont. Róluk, azaz vásárlásfüggő emberekről, az ő lélekrajzukról, a betegség tüneteiről és szociális hatásairól dr. Hoyer Mária, klinikai addiktológiai szakpszichológussal beszélgetett a penzcentrum.hu.

- Klinikai értelemben nem betegség a vásárlásfüggőség. Ez jelenleg azért van így, mert annak, hogy valamit betegségként tartsunk nyilván, nagyon szigorú követelményei vannak. Egy orvos diagnosztikai kézikönyvek alapján állít fel diagnózist és ez alapján is gyógyít. Így, ami nem kerül be a diagnosztikai kézikönyvbe, az klinikai értelemben nem betegség. A vásárlásfüggőség pedig nincs benne a kézikönyvekben. De ettől még a probléma nagyon is jelen van a társadalomban, sokaknak okoz gondot, így foglalkoznunk kell a jelenséggel - mondta a lapnak Hoyer Mária. Azért, hogy jobban megértsük a gyakorlatban ez mit jelent, a szakember a vásárlásfüggőséget az internetfüggőségi zavarhoz hasonlította. Legfőképp abból a szempontból, hogy utóbbi sem része például diagnosztikai kézikönyveknek, de a kutatók már nagyon közel vannak ahhoz, hogy tudományosan is kellően megalapozva bevezessék az elismert betegségek sorába. 

Mindettől függően a vásárlásfüggőség nagyon is jelen van a kor társadalmában, amit az orvosok leginkább valamilyen viselkedési zavarként írnak le. Ilyen értelemben, mint függőség rokon például az alkohol, illetve drogfüggőséggel, ám ezektől nagyban különbözik is. 

A vásárlásfüggőség egy fogyasztási addikció, egy fiziológiai és/vagy pszichológiai függőség bizonyos termékektől és szolgáltatásoktól. A vásárlással kapcsolatos viselkedészavarok azonban sokrétűek, azaz az egyén belső problémái sokféle zavarban ölthetnek alakot. Azért, hogy mindezt jobban megértsük Hoyer Mária Demetrovics Zsolt és Kun Bernadette 2010-ben megjelent könyvéből, a Viselkedési függőségek c. írásból emelte ki a szerzők által elemzett nagy vásárlói típusokat. Ezek alapján megkülönböztetünk:

érzelemfókuszú vásárlókat, akiket az adott tárgy szimbolikája mozgat, azaz olyasmiket vásárolnak, amik gyakran érzelmi komponenseket képviselnek a vásárló számára;

az impulzív vásárló, ők hirtelen jövő, spontán vágy következtében vásárolnak, a jól marketingelt termékek rájuk például különösen "veszélyesek";

a kontrollálatlan vásárlók, akik pszichológiai feszültségüket és szorongásaikat csökkentik a vásárlással, ők azok, akik nem 2-3 csomag papírzsebkendőt vesznek, hanem inkább 10-et, de ugyanígy gyorsan romló árukból is felhalmoznak annyit, aminek egy része a végén a kukába kerül, ezek az emberek általában mindig degeszre tömött kosárral furikáznak a boltok sorai között;

a kényszeres vásárlók azok, akik valamilyen negatív érzelmi állapotot csökkentenek a vásárlással, szélsőséges esetben már csak a vásárlás ténye tölti el őket boldogsággal, az életükben más nem képes erre;

addiktív vásárló, az az egyén, aki folyamatos és ellenállhatatlan vágyat érez a vásárlásra vonatkozóan;

imázs vásárlók azok, akik az "az vagy, amit megveszel" elvet követik, még akkor is, ha a hőn áhított tárgy ára jóval magasabb, mint amit megengedhetnének maguknak, készek még adósságba is verni magukat csak a birtoklási vágyuk miatt.

Amint az látszik, a vásárlással kapcsolatos viselkedési zavaroknak igen sokféle megjelenési formája van. És bár az egyén mindennapjait bármelyik típusú zavar nagymértékben befolyásolhatja, érdemes ezek közül kiemelni a kényszeres vásárlás jellemzőit.

A Demetrovics és Kún féle szakirodalom a kényszeres vásárlásnak két nagy típusát is megkülönbözteti. Ezek közül az egyik az "externális" kényszeres típus. Ide olyan emberek sorolhatók, akik nehezen küzdenek meg a stresszel, szociálisan izoláltak, muszáj vásárolniuk ahhoz, hogy jól érezzék magukat. Az ilyen személyeknél a vásárlás például jutalmazásként lép fel a nap végén.

Míg valaki ilyenkor begurít egy korsó sört, az "externális" kényszeres vásárlók vesznek valamit, és ettől jobban érzik magukat. Az ilyen egyének nem önmagukban keresik meg a jó megoldást a stressz ellen, hanem vásárlás közben nyugszanak meg. 

A másik csoport az úgynevezett "internális" kényszeres típus, akik ide tartoznak többnyire depresszióban szenvednek, alacsony az önértékelésük, boldogtalanok, nem tartják sokra magukat, vásárlásuk célja az örömszerzés.

Szélsőséges esetekben ez odáig is elmehet, hogy az "internális" kényszeres típusú vásárló már kizárólag csak a vásárlásban leli örömét, ez az egyetlen tevékenység teszi boldoggá.

Azt hihetnénk, hogy a vásárlással felmerülő magatartászavarok felnőtt korban csúcsosodnak ki igazán, hiszen ahhoz, hogy az ember vásároljon pénzre van szüksége. Ez persze igaz is, ám ennek ellenére a vásárlásfüggőség gyerekeken is abszolút kimutatható, amiért egyértelműen a szülők a felelősek.

A klinikai szakpszichológus szerint a vásárlásfüggőségnek vannak jelei, amikre érdemes odafigyelni. Az első ilyen például az, hogy az illető milyen gyakran gondol a vásárlásra. 

Ha valakinek szombaton délelőtt eszébe jut, hogy üres a hűtő és be kellene vásárolnia, az egy teljesen normális reakció. De ha valaki például minden nap azon gondolkozik, hogy itt van az a kis, sarki fánkos és ott kapni azt a parányi, türkiz mázas fánkocskát, jajj de jó lenne menni és megvenni mindet, az már egy jelzés, hogy valami lehet, hogy nincs rendben - hívta fel a figyelmet Hoyer Mária. Persze a fánkos helyettesítheti a legújabb generációs mobiltelefon is, amit akkor is mérhetetlenül akarhat valaki, ha a jelenlegi készüléke teljesen hibátlan, nagyon modern kütyü, aminek egyetlen szépséghibája csupán az, hogy nem a legújabb. 

A vásárláson való gondolkodáson túl árulkodó lehet az is, hogy mennyire tervezetten vásárol például valaki. Egy nagyobb költés előtt, ha valaki például hónapokig gyűjtöget, készül a költésre, akkor igazából ha van rá kerete, nem számít mennyibe kerül a tárgy, mert ez egy megtervezett vásárlási aktus. Ha viszont valaki azon kapja magát, hogy nagyobb értékű dolgokat is pusztán a vágyainak kielégítése céljából hűbele módon szerez meg magának, akkor ez is jelzés értékű lehet.

Megtekintések száma: 80

Hírek

Választások 2019

 

E-ügyintézés

Tagsági jogosultság ellenőrző

Közérdekű Adatok

MOK KOMPLEX

Kedvezmények

Tagdij

Területi szervezetek

Tagfelvétel

Kamarai tagok csoportos élet- és balesetbiztosítása

ESEMÉNYEK