MAGYAR ORVOSI KAMARA

HUNGARIAN MEDICAL CHAMBER

Krónikus sebkezelés: a gyógyító vákuum

2018-03-08 06:56:04 FORRÁS: Weborvos

Lapszemle

Bár kötszerként finanszírozzák, de valójában egy új orvostechnológiai eljárásról lehet beszélni.

A negatívnyomás-terápia (negative pressure wound therapy, vagyis NWTP) sebkezelési technika alkalmazásával javul a sebalap oxigenizációja, csökken a bakteriális terhelése, megszűnik a váladékpangás, és mérséklődik a kóros szöveti nyomást fenntartó ödéma. Ritkábban kell cserélni, ami a betegek számára jelentős előnnyel jár, ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte duplájára nő a teljes gyógyulás esélye, beleértve a halálozás csökkenését is. Minderről a dr. Szentkereszty Zsolt által szerkesztett, Negatívnyomás-terápia című kiadvány számol be, amely olyan hiánypótló könyv, amely segítheti a sebészetben dolgozó, innovatív technológiákra nyitott szakemberek mindennapi munkáját. A szerzők egytől egyik elkötelezettek az eljárás iránt, amelyet a napi gyógyítási gyakorlatukból jól ismernek.

A sebkezelési technika nem új keletű, hiszen már a római hadisebészetben is része volt a sebellátásnak, majd Anel írt a sebek szívókezeléséről 1707-ben, derült ki prof. dr. Harsányi László egyetemi tanár (képünkön), a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinika igazgatója, a Magyar Sebész Társaság előző elnöke szavaiból a könyv bemutatóján, amelyet nemrégiben a Sajtóházban rendeztek. Mint mondta, az NPWT gyakorlatának immár több mint két évtizedes története teljesen új fejezet, egyértelmű sikertörténet a sebellátásban. Egyesült államokbeli bevezetése után rohamosan terjedt el a világon, tulajdonképpen anélkül, hogy hatásmechanizmusát teljesen pontosan sikerült volna feltárni. Hatékonysága azonban olyan meggyőzőnek bizonyult a gyakorlatban, hogy a napjainkra jellemző „evidence based medicine" követelményét a „practice based evidence" érvek felülírták. Annyi bizonyos, hogy a technológia etiológiától függetlenül szinte valamennyi sebtípus kezelésére ajánlható.

A kezelés elve, hogy a sebet folyamatos vagy intermittáló negatív nyomás alá helyezik, s egy porózus anyaggal (például polyurethrane szivacs) töltik ki, majd egy jó tapadási és modellálható fóliával légmentesen zárják. A fóliára nyílást készítenek, erre egy szívó „portot" ragasztanak, és ezt kötik össze a sub-atmoszférikus nyomást biztosító egységgel. A portból a sebváladék egy gyűjtő tartályba kerül. A vákuum egység a beállított értéknek megfelelő negatív nyomást folyamatosan vagy intermittáló módon közvetíti a seb területére.

Fontos előny, hogy a kezelés nem köti a beteget az ágyhoz, ezért a mobilizáció is könnyebb. Mivel a szívó egység akkumulátorral is működik, akár ambuláns kezelésre is lehetőség van.

Az NPWT során a betegek általában enyhe vagy tolerálható fájdalomról számolnak be, amely nem elhanyagolható szempont a jobb életminőség és a gyógyszerfogyasztás mennyisége szempontjából sem. Kedvező hatásai miatt, bár a kezelés nem olcsó, mégis hosszú távon költséghatékonyabb, mint az azonos kórképre eddig használt hagyományos kezelési módszerek. A kisebb költségráfordítás részint a kötéscserék számának csökkentése, valamint az antibiotikum és a fájdalomcsillapítók használatának csökkenése miatt jelentős. A másik ok, hogy a kezelés hatására jelentősen csökken az ápolási napok, az intenzív osztályos ápolási napok száma.

A statisztikák szerint a különböző eredetű krónikus sebek a lakosság 5-10 százalékánál fordulnak elő. Ezen belül a diabéteszes betegeknél kb. 12-25 százalék a kockázat a végtagfekély kialakulására, amelyek kiújulási rátája 50-70 százalék a begyógyítást követő 5 éven belül. Ha ehhez még figyelembe vesszük, hogy a nem traumás eredetű alsó végtag amputációk több mint 50 százalékát a diabétesz láb miatt történő csonkolások teszik ki, megértjük, hogy miért annyira fontos ezeknek a betegeknek a megfelelő interdiszciplináris kezelése, gyógyítása, hangsúlyozta dr. Tóth Csaba PhD, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Intézet osztályvezető főorvosa, a Negatívnyomás-terápiával a Sebgyógyulásért Egyesület elnöke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez esetben a kötés 3-4 napig is fenn maradhat a seben.

Az előadók fontosnak tartották megjegyezni, hogy a NEAK 1999 óta nem változtatott az intelligens kötszerek besorolásán, s a krónikus sebek miatti kötszerhasználat folytatására négy hónap után a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől engedélyt kell kérni, így a korszerű kötszerek rendelését 2012 óta az adminisztráció is nehezíti. A finanszírozók figyelmének felhívása miatt is fontos a könyv, amely egyben gyakorlati útmutató a szakemberek számára – ajánlotta a könyvet a főszerkesztő, dr. Szentkereszty Zsolt, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Intézetének docense. Szóba került az áfa-csökkentés kérdése is, ám mint Harsányi professzor fogalmazott, igazából ez egy új orvostechnológia, és nem kötszerkérdés.

Fotó: Sass Judit

Megtekintések száma: 176

Hírek

Kamarai tagok csoportos élet- és balesetbiztosítása

E-ügyintézés

Tagsági jogosultság ellenőrző

Közérdekű Adatok

MOK KOMPLEX

Kedvezmények

Tagdij

Területi szervezetek

Tagfelvétel

ESEMÉNYEK