Tíz éves lett a MOK Diplomások területi szervezete (MOK DTESZ), ami kiváló alkalm volt arra, hogy a DTESZ ünnepélyes, jubileumi ülésen összegezze az elmúlt évtized eseményeit, illetve körbejárja a szervezet helyét, beágyazódását a Magyar Orvosi Kamarában.
A jubileumi ülés megnyitóján Ozvald Gabriella elnök asszony kiemelte a rendezvény szakmai és közösségi jelentőségét. A MOK DTESZ megalakulása és tíz éves elhivatott munkája során a kamara szerves részévé vált, ami lehetővé teszi a szakma képviseletét, a szakmai identitás megerősödését. A hivatás gyakorlásának szervezeti keretei méltó helyre kerülhettek a MOK-ban.
Dr. Meglécz Katalin a MOK alelnöke elmondta, hogy a Diplomások Területi Szervezete tíz év alatt fokozatosan vált a kamara életének integráns részévé. Az elmúlt években az országos elnökség felismerte, hogy a diplomások képviselete nélkülözhetetlen, ezért az alapszabály módosításával lehetővé tették, hogy a diplomások ne csak tagként, hanem vezető tisztségviselőként (elnökségi tag, alelnök) is szerepet vállalhassanak a kamara munkájában. Ez a változás hozzájárult ahhoz, hogy a diplomások ne periférikus szereplőként, hanem egyenrangú partnerekként vehessenek részt a döntéshozatalban.
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott a pszichológusok és más, nem orvos diplomások szakmai identitásának megerősítése. A MOK javaslatai között szerepel egy külön megkülönböztető cím bevezetése, amelyek célja a szakmai minőség biztosítása és a laikus közönség számára egyértelmű különbségtétel a képzett szakemberek és a nem szakvizsgával rendelkezők, vagy akár a „sarlatánok” között. Ez a törekvés a szakmai hitelesség védelmét és a társadalmi bizalom erősítését szolgálja.
A Magyar Orvosokért Alapítvány alapszabályának módosítása révén a diplomások is jogosulttá váltak szociális segélyekre, továbbképzési hozzájárulásra, temetési támogatásra és egyéb juttatásokra. Ez a lépés megszüntette a korábbi igazságtalan helyzetet, amelyben kizárólag az orvosok és fogorvosok részesülhettek ilyen támogatásokban. Az intézkedés az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését és a szakmai közösség integritásának erősítését célozta. Az alapítvány kuratóriuma is kiegészült egy DTESZ képviselővel.
A MOK alapszabály módosításával létrejöttek a tagozatok, amelyek lehetőséget adnak a szakmai közösségek önálló szerveződésére. A diplomások szervezete Diplomás Területi Szervezet néven működik, így nem szükséges külön új struktúrákat létrehozni. A hallgatói csoport megalakulása biztosítja az utánpótlást, továbbá lehetővé teszi, hogy a képzésben lévő fiatal szakemberek már korán bekapcsolódjanak a kamarai életbe. A Természettudós csoport létrejötte különösen fontos, hiszen a klinikai biokémikusok, klinikai fizikusok és más szakemberek munkája az egészségügyi ellátás integráns része.
Budavári Ágota DTESZ első, alapító elnöke előadása személyes és szakmai visszatekintést nyújtott a klinikai pszichológia hazai fejlődésére, valamint a diplomás szakemberek MOK-ban betöltött szerepére. Az alapító elnök hangsúlyozta a politikai környezet hatását a pszichológia társadalmi megítélésére, különösen a 1980‑as években, amikor a szakma gyakran politikailag érzékeny területként jelent meg.
A rendszerváltást követően a jogi keretek bővülése lehetővé tették a pszichológusok kamarai tagságát és szakvizsgáit, ami a szakmai autonómia és érdekvédelem erősödését eredményezte. Előadásában kiemelte, hogy a természettudományos szakemberek – biokémikusok, fizikusok – jelenléte és szemlélete kulcsfontosságú az egészségügyben, és a jövőben további szakmák (pl. informatikusok, technikusok) bevonásával erősödhet a közösség.
A diplomások, a természettudósok szervezeti integrációjának és érdekképviseletének fontosságát, másrészt a sugárterápia technológiai fejlődésének és digitalizációs trendjeinek jelentőségét Erdélyi Imola DTESZ alelnök és Geszti Imre a TT csoport vezetője foglalták össze. Előadásaikban hangsúlyt kapott a szakmai autonómia, a társadalmi elismertség és a modern technológiai eszközök alkalmazása, amelyek együttesen biztosítják a magyar egészségügy versenyképességét és a betegek magas szintű ellátását.
Erélyi Imola előadásában elmondta, hogy kezdetben 99 természettudományi szakember csatlakozott a DTESZ-hez, számuk azóta növekedett.
Az első elnökségben, az alapító elnökségi tagok között szerepeltek a pszichológia és természettudomány területről érkező szakemberek, akik meghatározták a szervezet irányvonalát, külön figyelve arra, hogy mind a pszichológia mind pedig a természettudomány területe képviselve legyen. A következő fontos mérföldkő a 2020-ban létrejött Természettudós Csoport, ami erősítette a természettudomány képviseletét. Jövőben a hallgatói és szakmai csoportok bevonása biztosíthatja az utánpótlást. A jövőbeni cél a digitális jelenlét erősítése, közösségi média aktivitás, valamint a laboratóriumi diagnosztikai szakma láthatóságának növelése. A cél a fiatal szakemberek bevonzása és megtartása, valamint a társadalmi és szakmai elismertség fokozása.
Az alelnök ismertette, hogy az orvosi diagnosztikai laboratórium az egészségügyi ellátás integráns eleme, amelyben a szakorvosok, szakgyógyszerészek mellett dolgoznak klinikai biokémikusok, klinikai mikrobiológusok, valamint molekuláris biológiai diagnosztikus egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező szakemberek is. Ők valamennyien európai szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a laboratóriumi medicina szerteágazó területein.
Az orvosi diagnosztikai laboratóriumi munka rendkívül összetett, multidiszciplináris terület, a modern laboratóriumi módszertan minden eleme megjelenik már a napi gyakorlatban: a klinikai kémia eljárásoktól a molekuláris biológiai tesztekig, az alvadási vizsgálatoktól az autoimmun diagnosztikán át a vércsoport-szerológiáig, az immunkémiai módszerektől a tömegspektrometriáig. Az orvosi diagnosztikai laboratóriumi munka precizitást és felelősségvállalást igényel, és nélkülözhetetlen a diagnózis, terápia és gyógyulás folyamatában.
Geszti Imre szakmai előadása a sugárterápia és digitalizáció témakörére tért ki. A daganatos betegségek kezelésében a sugárterápia három fő ága – teleterápia, brachyterápia és izotópterápia – a diagnosztika és terápia határterületén biztosítja a célzott beavatkozást. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása új korszakot nyit a besugárzás tervezésében: az adaptív sugárterápia lehetővé teszi a kezelési terv folyamatos finomhangolását a beteg aktuális állapotához igazodva. Az innovatív módszerek alkalmazása– mint a Flash terápia, a proton- és ion‑terápia, a radioimmuno‑terápia, valamint a sztereotaxiás sugárkezelés – mind a precízebb, személyre szabott daganatkezelést szolgálják. A képalkotó eljárások és az mesterséges intelligencia integrációja, különösen az MRI és PET technológiák besugárzó rendszerekbe való beépítése növeli a kezelés pontosságát és csökkenti a mellékhatásokat. A minőségbiztosítás terén a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által preferált protokoll bevezetése a magyarországi onkológiai centrumokban a kezelési folyamatok javítását célozzák. A sugárterápia és a digitalizáció összefonódása új távlatokat nyit az onkológiai ellátásban, elősegítve a precízebb, biztonságosabb, személyre szabott kezelési stratégiák kialakítását. A technológiai innovációk és a minőségbiztosítási rendeszerek fejlesztése hozzájárulnak a magyar egészségügy versenyképességéhez, valamint a betegek életminőségének javításához.
Dr. Gonda Xénia MOK DTESZ titkár előadása a pszichológusképzés új, egészségtudományi besorolású MSc képzési programok megjelenését mutatta be. Ezen képzések részint angol nyelven, költségtérítéses formában indulnak.
Az elnökségi ülést állófogadás és kötetlen beszélgetés zárta, illetve a TT csoport tagjai évzáró csoport gyűlésen, ünnepi vacsoraasztalnál találkoztak.
Nyíregyháza, 2025. december 16.
Ozvald Gabriella
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
MOK DTESZ elnök
