A betegutakról és a betegút-menedzsmentről szólt a MOK II. Kongresszusa

A magyar lakosságot a legégetőbb 18 társadalmi-gazdasági probléma közül az egészségügy helyzete (azon belül az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés nehézsége) aggasztja a leginkább - ismertette az Ipsos közvéleménykutató cég nemzetközi felmérésének eredményét Orosz Éva a MOK II.Kongresszusán tartott előadásában. Az egészségügyi közgazdász-szociológus szerint a mai magyar egészségügyre minden oldalról a “hiánygazdaság” jellemző: a betegek nem férnek hozzá a szolgáltatásokhoz, az egészségügyi intézmények pedig munkaerőhiánnyal küzdenek. Minderre részben magyarázatot adhat az tény, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország az EU -ban, ahol 2022-ben alacsonyabb volt a közkiadás részesedése a GDP-ből, mint a 90-es években és mind ezen mérőszám szerint, mind pedig egy főre vetített összegben kevesebbet költ lakosai egészségére, mint az európai átlag, vagy akár a szomszédos országok. Ez a fokozódó lemaradás pedig már tízezres nagyságrendű, jobb egsészségügyi ellátással megelőzhető többlethalálozásban is megmutakozik. 

Gilly Gyula egészségügyi közgazdász szerint olyan közérthető szakmai dokumentumokat kellene készíteni, amelyeket széleskörű társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani, ami ezután megalapozná az egészségügyért felelős kormányzat számonkérését, elszámoltathatóságát.

A Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízott, Ónodi-Szűcs Zoltán a kongresszuson elmondta, hogy az Egészségablak alkalmazást már több mint 3. 470.000-en töltötték le. Ez óriási eredmény, azonban sem az alkalmazásban, sem magában a JIR-ben rejlő lehetőségeket nem lehet elég jól kihasználni, mert  nincs elég forrás annak teljeskörű üzemeltetésére. Ha a JIR igazi ügyfélszolgálatként működhetne, akkor óriási hatással lenne a lakosság életére. A miniszteri megbízott küzd azért, hogy a rendszer nagyobb költségvetési támogatást kapjon, és ehhez kéri a Magyar Orvosi Kamara segítséget is. 

Király Gyula  egészségügyi menedzser szerint  fontos és hasznos lenne, ha az orvostanhallgatók betegút mendezsmentet is  tanulnának az egyetemen  a betegút szoftverek segítségével. A megfelelő, matematikai alapú algoritmusok és a mesterséges intelligencia kihasználása pedig minimális többletforrással is sokat javíthatna a betegellátás gyorsaságán és hatékonyságán. 

Becságh Péter, a  Magyar Személyre Szabott Egészségügy Fejlesztéséért Alapítvány(SZEFA) kuratóriumi tagja a kongresszuson bemutatta a Dr.BetMen-t, azaz az általuk fejlesztett digitális betegútmenedzser applikációt. Az alkalmazás a teljes ellátási folyamatot képes kezelni a pervenciótól a rehabilitációig, amihez hozzáférhet a páciens, a kezelőorvos és az asszisztens is és ami kapcsolódni tud az EESZT-hez. A SZEFA a napokban adta át a magyar államnak az alkalmazás második verzióját.

Tótth Árpád Norvégiából utazott haza a kongresszusra. A Helgelandi Kórház orvosigazgató-helyettese a norvég egészségügyi rendszer működését mutatta be.

Masszi György, a MOK Vállalkozók és Magánegészségügyben Dolgozók Csoportjának vezetője előadásában jelezte, hogy nem ért egyet a magán- és a közellátás merev szétválasztásával. Nagy gondot okoz például, hogy a magánorvosok (az onkológiai ellátásokat leszámítva) nem adhatnak beutalót szakrendelésekre, hanem a pácienseket vissza kell küldeniük a háziorvosukhoz, hogy ők utalhassák a betegeket tovább. Jelezte, hogy ebben a témában állásfoglalást fog kérni a Belügyminisztériumtól, mert szeretnék ezt a helyzetet megváltoztatni.

A kongresszuson előadást tartott Nagy Viktor betegjogi képviselő is, aki a Magyar Páciensek Kamarájának alelnökeként számolt be az egyesület céljairól, tevékenységéről.