2024-11-20 14:42:00 FORRÁS: Magyar Orvosi Kamara
Szerző: -
Hírek - MOK hírekA Magyar Orvosi Kamara (MOK) az alábbiakban tételesen cáfolja a Telexen 2024. november 14-én megjelent, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ)főigazgatóval, Csató Gáborral készült interjúban megfogalmazott egyes állításokat.
Az új alapellátási ügyeleti rendszer 2023. február 1-jén indult, és fokozatosan minden megyében bevezették, utolsóként 2024. október 1-től Budapesten. A MOK az első pillanattól kezdve tárgyalásokat kezdeményezett az államtitkársággal és az OMSZ-szel a betegbiztonság, valamint a háziorvos és házi gyermekorvos kollégák nyugodt, kiszámítható munkakörülményeinek biztosítása érdekében. Célunk a folyamatos adatgyűjtés, a kollégák visszajelzéseinek feldolgozása, majd azokból visszajelzések, javaslatok megfogalmazása strukturált formában az államtitkárság részére, ezzel támogatva a hibák korrigálását. Mindezeket a kamarán belül a Háziorvosi Csoport (HCS) a MOK feladatait meghatározó törvény (2006. évi XCVII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról) alapján végzi, melynek preambuluma is így szól
“ Az Országgyűlés az egészségügyi szakmák gyakorlóinak szakmai önkormányzathoz való jogát elismerve, annak érdekében, hogy az orvosok, …
– közvetlenül és az általuk választott testületek, tisztségviselők útján, demokratikusan – a törvény által meghatározott keretek között – önállóan intézzék szakmai ügyeiket,
– meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeiket,
– a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretei között társadalmi súlyuknak, szellemi tőkéjüknek megfelelő mértékben hozzájáruljanak az egészségpolitika alakításához, az egészségügyet érintő egyéb döntések meghozatalához, valamint a lakosság egészségügyi ellátásának javításához …“
Tételes cáfolatok és probléma felvetések:
„A betegek 95 százaléka olyan problémával keresi meg az ügyeletet, ami legfeljebb mentőtiszti kompetenciát igényel”
A MOK az ügyeleti átalakítás kezdetétől jelzi, hogy a 61 év átlagéletkorú háziorvosokra és házi gyermekorvosokra nem szabad ráterhelni az ügyeleti rendszer működőképességének fenntartását, mert az az alapfeladat rovására megy. A főigazgató ismertetett számaira hagyatkozva kijelenthető, hogy óriási humánerőforrás pazarlás történik az egészségügy legsérülékenyebb rétegét illetően.
“azok kritizálják a rendszert, akik nem is vállaltak ügyeleti munkát az elmúlt 20 évben.”
A MOK HCS vezetője összegezte azokat a kollégák felől érkező észrevételeket, amelyeket az elmúlt években három alkalommal az államtitkárság és az OMSZ felé elküldött “Az ügyelet problématérképe és megoldási javaslatok” címmel. A MOK HCS vezetője 20 éve folyamatosan részt vett és jelenleg is részt vesz az alapellátási ügyeleti munkában. A MOK minden vezetője jelenleg is aktív betegellátó tevékenységet folytat, nem szakadtunk el a betegágyak melletti realitástól. Gyakorlati tapasztalatokkal és visszajelzésekkel igyekszünk segíteni, hogy az íróasztalok mögött dolgozók koncepciójából a valóság próbáját is kiálló rendszer váljon.
“Óriási előrelépés, hogy a betegek az egész országban ugyanolyan magas színvonalú ellátáshoz férnek hozzá.”
Az ügyeleti ellátáshoz fűződnek pozitív és negatív tapasztalatok is. A nyújtott minőséget adatok hiányában objektíven megítélni jelenleg nem lehet, a főigazgató az ügyeleti rendszer működésének minősítését más által meg nem ismerhető indikátorokkal és adatokkal támasztja alá. Általánosságban az egészségügyi ellátás minősége több tényezőtől függ:
A MOK első pillanattól azt javasolta, hogy még mielőtt egy kolléga szerződéses jogviszonyba kerül az OMSZ-szel és elkezd dolgozni az új rendszerben, legyen alkalma a sürgősségi gyakorlatának megújítására, felelevenítésére és az eszközök megismerésére, amelyekkel dolgoznia kell a mentőszolgálat kötelékében. Erre a kérésre pont a betegellátás biztonsága iránti felelősségünk miatt került sor. A mentőszolgálat több hónapos egyeztetés után elindított képzéseket, de ezek jelenleg csak szórványosan, kis létszámban érhetőek el. Tudomásunk szerint az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvosi és Házi Gyermekorvosi tagozatai, amelyek hivatottak a szakmai képzéseket véleményezni, a mai napig nem kapták meg azt a tananyagot, amit az OMSZ a háziorvosoknak és házi gyermekorvosoknak oktat, illetve oktatni szeretne az általuk szervezett képzéseken.
A MOK a koronavírus-járvány óta foglalkozik az orvosok kiégésének felmérésével. A nyilvános publikált adatok alapján a háziorvosok között még az orvosok átlagát is meghaladó, 90,5 százalékos gyakorisággal fordul elő közepes vagy súlyos kiégési tünet. A kiégés tüneteinek ilyen magas aránya nyomot hagy az elvégzett munka minőségén. Az eredmények arra sarkallnak minket, hogy megoldási javaslatokat tegyünk, melynek beadása folyamatban van a Belügyminisztérium felé. Nem “betörni” kell a háziorvosokat, hanem olyan elfogadott rendszert létrehozni, ami a betegek ellátását szolgálja.
A MOK a visszajelzéseiben mindig kitér azokra a hiányzó eszközökre vagy hiányzó körülményekre, amelyek pótlását, kijavítását a betegbiztonság és a kollégák munkakörülményeinek biztosítása érdekében szükségesnek látja. A tárgyi feltételek vonatkozásában javulást látunk a korábbi átlaghoz képest.
“A Magyar Orvosi Kamara folyamatosan a szemünkre veti, hogy nincsenek indikátoraink. Számukra az a rossz hírünk van, hogy bizony vannak. Egy algoritmus segítségével folyamatosan látjuk, és elemezzük, hogy hol, milyen ellátás zajlik: például a betegek állapotát, az ellátás fajtáját, a beteg útját az ellátórendszerben.“
A MOK 2024.07.17-én megbeszélést szervezett az alapellátási ügyeleti modell fővárosi bevezetése előtt azzal a céllal, hogy végre leüljenek egymással azok a szakmai szereplők, akik az alapellátási ügyelettel kapcsolatban érintettek. Az ügyeleti rendszer 2023 márciusi indulása óta ez volt az első ilyen szakmai fórum. Az OMSZ-t dr. Pápai György orvosigazgató és dr. Fajta György Ádám ügyeleti operatív vezető képviselte. A megbeszélésen kértük, hogy az OMSZ fejlessze ki és mérje, majd mutassa be azokat a belső indikátorokat, amellyel a szakmai minőséget mérik. Örömmel halljuk, hogy ezen kérésünknek eleget tett az OMSZ, és várjuk, hogy a 1,5 éve bevezetett rendszer mérőszámokra alapozott értékelését a kamara és szakmai partnerei rendelkezésére bocsássák az ígértek szerint.
“A Magyar Orvosi Kamarával ellentétben nekünk a beteg az első. Nem értem, hogy az eddig működő ügyeleti rendszer hibái miért nem zavarták őket. Korábban sokszor volt olyan, hogy egy ügyeleti ponton dolgozó kolléga azzal hívott fel minket, ma sem jött be az orvos, így ha bármilyen beteg érkezik, a mentőkhöz fogják irányítani. Voltunk olyan vidéki ügyeleti ponton, ahol nem volt éjszaka áram.”
A Magyar Orvosi Kamara több évtizedes tevékenysége során mindig az ellátórendszer javítására törekedett. Minden lépésünket a betegbiztonság, az egészségügyi ellátórendszer problémáinak feltárása és megoldása vezeti. A MOK nyilatkozatai és állásfoglalása mögött nem egy-két ember személyes véleménye, hanem szisztematikusan begyűjtött szakmai visszajelzések állnak. Ezek felelős megosztása a társadalommal az egészségügybe vetett bizalomhoz elengedhetetlenek.
Az OMSZ főigazgatója hazugsággal és a statisztika meghamisításával vádolja meg az összes, korábban is ügyeletet szervező céget és társulást. Adatok hiányában ezt mi megítélni nem tudjuk, de az OMSZ-nek korábban is bejelentési kötelezettsége volt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK - korábban ÁNTSZ) felé, ha ellátási anomáliát tapasztalt. Ha az OMSZ-nek korábban is tudomása volt arról, hogy az ügyeleti szolgálatok nem az előírásoknak megfelelően működtek, akkor tett vagy nem tett bejelentést a hatóságok felé? Ha tett, akkor hol vannak az NNGYK által lefolytatott ellenőrzési jegyzőkönyvek, amelyek bizonyítják az OMSZ állítását? Ha vannak ilyenek, akkor milyen lépéseket tett az NNGYK és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) annak érdekében, hogy a szolgáltatókat törvényszerű működésre ösztönözze, illetve milyen módon gazdálkodott a közös, Egészségbiztosítási Alapban lévő forrásainkkal, ha olyan ellátásokat finanszírozott, amelyek nem működtek előírás szerint - állításuk szerint évekig? Hol vannak azok a jelzések, amelyeket az OMSZ a MOK felé tett a nem megfelelő működés miatt?
“Ennek ellenére az Orvosi Kamara megkérdezte tőlünk, hogy miért nincsen egyszerre három orvos egy telephelyen. Hát azért, mert nincsen elég beteg, és az pazarlás lenne. Az ilyen kérdésekkel az Orvosi Kamara sem a betegek, sem a háziorvosok érdekét nem szolgálja.”
A MOK a jogszabályok betartásához ragaszkodik, ez egyben a betegek, ellátandók, illetve az ügyeletben szolgálatot teljesítők érdeke is. A 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi minimumfeltételekről egyértelműen kimondja, mekkora ellátandó betegszám esetén hány orvosnak és egyéb egészségügyi személyzetnek kell az ügyeletben egy időben jelen lennie. A MOK a hatályos jogszabályok betartását várja el az OMSZ-től is, emiatt levelet írt az államtitkárságnak, és az ügyeleti működést ellenőrző NNGYK-nak is, jelezve a szabálytalan működést. A vizsgálat folyamatban van, a tisztiorvosi hivatalnak ki kell vizsgálnia, valóban szabálytalanság történik-e az ügyeleti ellátás során. Hogy a cikkből Csató Gábor saját szavait is ide idézzük: “ A törvény betartása nem szeretet kérdése.”
Akkor sincs tekintettel az ellátás biztonságára, amikor engedi, hogy az ügyeletekben egy hónapban akár 10-12 ügyeletet is vállaljon egy háziorvos. Szintén törvény sértő módon jár el az OMSZ, amikor a házi gyermekorvosoktól a hétvégi szolgálatokban az előírt 6 óra helyett 14 óra ügyeleti idő letöltését követeli meg.
“Negatívumként éltem meg, hogy egy tisztán szakmai kérdésből egyesek politikai terméket csináltak. Ez azért káros, mert nem arról beszélünk, hogyan támogassuk, edukáljuk a betegeket. “
A MOK ezúttal sem kíván politikai csatározásokban részt venni. A MOK vezetőit, így a Háziorvos Csoport vezetőit nem politikusok jelölték ki, hanem az orvosok választották meg közvetlenül, hogy a gyógyítás érdekeit képviseljük. Orvosként a tényeket tudjuk figyelembe venni, a politikai vezetők és megbízottjaik manőverezésével nem feladatunk foglalkozni. Visszautasítjuk és károsnak tartjuk azt a gyakorlatot, amikor az egészségügy egyes vezetői a szakmai szervezet által megfogalmazott kritikára és javaslatokra adott érdemi válasz helyett politizálással, a betegekétől eltérő érdekek érvényesítésével vádolják meg a kamarát, ezzel lényegében maguk adva politikai választ egy szakmai kérdésre.
“A két nappali ügyeleti pontunk, a pesti és a budai kihasználtsága rendkívül alacsony. Ezekhez a Magyar Orvosi Kamara ragaszkodott.”
- Ezzel szemben az igazság az, hogy a főváros két, a cikkben is említett vezetője, Karácsony Gergely főpolgármester, illetve Őrsi Gergely II. kerületi polgármester kérték a nappali ellátás biztosítását a fővárosban.
"de eljutunk arra a pontra, hogy volt idő áttanulmányozni a szerződést, megvitatni az érveket, de most már be kell tartani a jogszabályt. Eddig bármilyen pertársaságot alakítottak a háziorvosok, folyamatosan veszítenek a bíróságokon."
A bírósági eljárásokban a főigazgató kijelentésével ellentétben több esetben nyertek a háziorvosok. Három pertársaság pert nyert Debrecenben a MOK ügyvédi támogatásával a kormányhivatallal szemben, illetve Pest vármegyében a kormányhivatal általi működési engedélyek jogtalan változtatásával szemben benyújtott pert is megnyerte a MOK által támogatott háziorvos.
Kötelezettségszegési eljárások nyert perei:
- Debreceni Törvényszék előtt K.701.056/2023/23., K.701.103/2023/49., és K. 701.054/2023/20. számú ítéletek
Kötelezettségszegési eljárások vesztett perei:
- Szegedi Törvényszék K.700.731/2023/26., a K.700.847/2023/23., a K.700.721/2023/28., a K.700.717/2023/39. és a K.700.719/2023/34. számú ítéletek.
- Miskolci Törvényszék K.700.526/202/22. számú ítélet
Működési engedély elleni nyert per:
- Budapest Környéki Törvényszék K.700.621/2024/7.számú ítélete
Működési engedély elleni vesztett per:
- Debreceni Törvényszék K.700.243/2024/13. számú ítélete
“- A MOK szerint az ügyeleti munka nagyon megterhelheti az alapellátást, ezért többen akár visszaadhatják a praxisukat, így a fővárosban élők még nehezebben juthatnak hozzá a szükséges ellátáshoz. Hány háziorvos adta vissza a praxisát?
Az alapellátással kapcsolatos legfontosabb kérdés ma Magyarországon az, hogy van-e egyáltalán orvos, aki a betegeket nappal ellássa. A MOK-nak már az ügyeleti rendszer elindulása előtt megfogalmazott első számú aggálya az volt, hogy az új rendszer ezt a fő feladatot fogja veszélyeztetni, mert az idős háziorvosok éjszakai és hétvégi munkára kötelezése azt eredményezheti, hogy sokan hagyják el majd a praxist.
A tény az, hogy az ügyeleti rendszer indulása utáni egyetlen év alatt annyian hagytak fel a praktizálással, mint az azt megelőző 5 évben összesen. Így jelenleg Magyarországon 1,2 millió embernek nincs állandó háziorvosa, ez az ország egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája.
Az idős fővárosi háziorvosok 20 éve nem ügyeltek, a fiatalabbak pedig annak tudatában vásároltak praxist, hogy ahhoz nem tartozik ügyeleti feladat. Emiatt a fővárosban az országos átlagot is meghaladó számban jelezték, hogy elhagyják a praxist, ha ügyeletre kötelezik őket. Megkerestük a fővárosi polgármestereket az alapellátás humán erőforrásának aktuális számaival kapcsolatban. Az új ügyeleti rendszer indulásakor a fővárosi praxisok közül 101 volt betöltetlen, de már további 47 praxis áll felmondás alatt. Van olyan kerület (XIX.) ahol a helyzet válságos, mert tavaszra a háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok 43 százaléka lesz betöltetlen.
Összegezve:
Véleményünk szerint jelen szenzitív politikai és szakmapolitikai helyzetben evidencia alapú párbeszédre és konszenzusos döntésekre van szükség az ellátórendszer stabilizálása érdekében. Csak így szavatolható a betegek biztonsága, a betegelégedettség és az egészségügyi dolgozók megtartása az állami ellátásban.
A betegek érdekét az szolgálja, ha minden szakmai szereplő politikamentesen, tényeken alapuló kommunikációt folytat, kerülve a csúsztatásokat, valótlan kijelentéseket. A Magyar Orvosi Kamara arra törekszik, hogy mindez biztosítható legyen, valamint az adatok és tapasztalatok alapján a folyamatok javításában szakmai szempontok mentén vegyen részt.
Budapest, 2024.11.19.
Magyar Orvosi Kamara
