Adószakértőt kérdeztünk

2022-07-26 15:22:00 FORRÁS: Magyar Orvosi Kamara elnöksége, Fotó: Towfiqu barbhuiya, Unsplash

Szerző: S. Csizmazia György könyvvizsgáló, okleveles adószakértő, MKVK Adótagozat elnöke

Hírek - MOK hírek

A MOK elnökségének kérésére S. Csizmazia György okleveles adószakértő útmutatót készített az eddig KATA-val adózó orvosok számára.

 

A KATA UTÁN

Avagy milyen lehetőségek vannak a kisadózó vállalkozók tételes adójának alapjait érintő változások után.

Az országgyűlés 2022. július 12-én konkrétan egy nap alatt elfogadta a kisadózó vállalkozók tételes adójának közismert nevén KATA törvényi szabályainak átalakítását. Ennek során a KATA 2022. szeptember 1-től csupán az egyéni vállalkozók által választható adónem lesz. Bt-k, Kkt-k, ügyvédi irodák ki lesznek zárva ebből a lehetőségből. Ráadásul az új KATA szabályai szerint adózók kizárólag magánszemélyek részére számlázhatnak és főállásúaknak kell lenniük. Tehát kizárták az új KATA lehetőségéből azokat, akinek máshol legalább 36 órás munkaviszonya van, nyugdíjas, külföldön biztosított, rokkantsági ellátásban részesül stb.

Summa summarum, minden eddigi KATA alany, aki nem magánszemélynek, tehát cégnek, adóalanynak, egyéb szervezetnek számláz és/vagy nem főállású vállalkozóként tevékenykedik, kénytelen egy másik adónemet választani 2022. szeptember 1-től.

Az új adónem választása rendkívüli körültekintést igényel. Nincs olyan egységes klisé, vagy „konzerv megoldás”, ami bárkire is alkalmazható lenne, ezért mindenkinek javasolt szakember segítségét igénybe venni. Ennek során több tényezőt is körbe kell járni, mint például: árbevétel, annak éves megoszlása; milyen költségekkel lehet számolni; vannak-e alkalmazottak; van-e bármilyen kedvezményre jogosító körülmény és még sorolhatnánk tovább. Figyelni kell arra is, hogy a korábbiakhoz képest jóval több bevallást, adatszolgáltatást kell majd elkészíteni, melyeket nem lehet automatizálni. A társaságok esetén biztosan szükség lesz regisztrált mérlegképes könyvelő szolgáltatásának az igénybevételére is. Tehát a számviteli/adózási szakember igénybevétele elkerülhetetlen. Ez bizony többletköltséggel jár majd a vállalkozások életében.

További bizonytalanságot jelent, hogy az elfogadott és kihirdetett 2022. évi XIII. törvény, mint új KATA törvény szabályain túl még várhatók az átmenetet szabályozó végrehajtási rendeletek is, melyek megjelenéséről jelenleg nincsenek információk.

 

Jelen összefoglaló a teljeskörűség igénye nélkül egy gondolatindítónak szánt segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy milyen adózási módok közül lehet választani, figyelembe véve az egyéni helyzeteket.

 

Egyéni vállalkozók az átalányadózás és a vállalkozói szja (VSZJA) közül választhatnak:

 

 

Átalányadó

VSZJA

Bevételi értékhatár

Éves minimálbér 24-szerese. Vagyis 2022-ben évi 24 M Ft. 2022. 08-12 hónapokra, együttesen 8 M Ft.

Nincs bevételi értékhatárhoz kötve

Költségelszámolás

Törvény által meghatározott átalány. Mértéke az egészségügyi tevékenység esetén a bevétel 40 %-a.

A vállalkozás nevére és adószámára szóló olyan számlák alapján, melyek kizárólag a tevékenység végzésével kapcsolatban merülnek fel. További költség lehet az alkalmazottak bére és adóterhe, illetve saját gépjármű vállalkozás érdekében történő használata. Nagy adminisztrációval jár.

Vállalkozó (magánszemély) adóterhe

Amennyiben nem nyugdíjas, illetve máshol nem főfoglalkozású társas vállalkozó, vagy nincs legalább heti 36 órás munkaviszonya, akkor személyes közreműködés jövedelme nélkül is, vagy ha ez a jövedelem nem éri el a GBM (vagy annak 112,5%-os) összegét, minden hónapban legalább a garantált bérminimum  (GBM) utáni közterhek:

·         Tbj.:(GBM*100%)*18,5%=48.100,-

·         Szocho: (GBM*112,5%)*13%=38.025,-

Ez így együtt máris 86 e Ft. De ha még legalább a GBM-t is szeretné kivenni a vállalkozásból, akkor erre még a 15 % Szja 39 e Ft-ot fog jelenteni (vagyis havi 125 e Ft).

Ezeket akkor is kell fizetni, ha semmi bevétel nincs! Továbbá havi bevallási kötelezettséggel jár. Az Szja esetén adóalapkedvezmény elszámolható.

Nyugdíjas esetén viszont csak a ténylegesen kivett jövedelem után van 15 % Szja és nincs más közteher.

Az egyéni vállalkozás jövedelmének adózása

A bevétel összegének 40 %-kal csökkentett része a jövedelem. Vagyis a bevétel 60 %-a jövedelem. Ebből a jövedelemből 2022-ben (még a hátralévő időszakra is) 1,2 M Ft adómentes. Ez 2 M Ft bevétel esetén számolható (de sajnos az előző pont szerinti Tbj és Szocho ekkor is fizetendő, ha főfoglalkozású az egyéni vállalkozó. A 2 M Ft feletti bevétel rész után, annak 60 %-a lesz az átalányban megállapított jövedelem. Ezt havonta kell nézni. A megszerzett (kifizetett) bevétel számít. Ha meghaladja a GBM összegét, akkor 46,5 % (18,5 % Tbj, 15 % Szja, 13 % Szocho) az összes adóteher. Ebből a jövedelemből azonban adóalap kedvezmények elszámolhatók. Nyugdíjas egyéni vállalkozók esetén azonban csak 15 % Szja-val kell számolni.

Év végén az igazolt és elszámolható költségekkel csökkentett bevétel pozitív különbözete (nyereség) után 9 %-os vállalkozói szja (ebből szűk körben adókedvezmény igénybe vehető), majd a fennmaradó részre még 15 % vállalkozói osztalék utáni szja és esetleg 13 % szocho-val is kell számolni.

Adminisztráció

Havi bevallási kötelezettség, bevétel és esetenként költség- nyilvántartás.

Helyi adó (HIPA)

Sajnos itt már a Helyi adókról szóló tv. szerint nem lesz a kedvezményes 2,5 M Ft-os HIPA alap, ahol max. évi 50 e Ft volt az HIPA (2020-ben csak 25 e Ft). Több verzió van az adóalap meghatározására, mely után 2022-ben még csak max. 1 % a fizetendő HIPA:

·         Átalányban megállapított jövedelem 120 %-a (adómentes rész is az adóalap részét képezi).

·         Max. évi 8 M Ft-os bevétel esetén a bevétel 80 %-a (ezt 2022-ben időarányosan kell nézni).

·         Általános szabályok alapján: bevétel csökkentve az anyagköltség, elábé, alvállalkozói teljesítés, közvetített szolgáltatás értékével.

Van bevallási kötelezettség és évi kétszeri előleg fizetési kötelezettség is.

Egyéb

Megszűnik az átalányadózásra való jogosultság, amennyiben az egyéni vállalkozó terhére a NAV számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért mulasztási bírságot állapított meg.

 

 

Betéti társaság (Bt.), Közkereseti társaság (Kkt.) által választható adózási módozatok, a Társasági adó (Tao) és a kisvállalati adó (KIVA). A hatályos szabályok alapján elmondható, hogy amennyiben egy Bt. vagy Kkt. kikerül a KATA szabályi alól, belekerül a számviteli törvény hatálya alá (vagyis mostantól könyvelni kell) és nyitó mérleget kell készíteni (mely nyitó mérleg valódiságát a jelenlegi szabályok alapján valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.)

Társasági adó:

Kezdjük azzal, hogy könyvelő kell! A társasági adó alapjául a könyvelés szolgál, melyben a bevételek, vállalkozási tevékenységgel szemben felmerülő tételes költségek nyilvántartása szerepel.

Amennyiben a társas vállalkozó magánszemély (pl. tulajdonos ügyvezető, vagy tulajdonos személyesen közreműködő) nem nyugdíjas, illetve máshol nem főfoglalkozású társas vállalkozó, vagy nincs legalább heti 36 órás munkaviszonya, akkor személyes közreműködés jövedelme nélkül is, vagy ha ez a jövedelem nem éri el a GBM (vagy annak 112,5%-os) összegét, minden hónapban legalább a garantált bérminimum (GBM) utáni közterhek:

  • Tbj:(GBM*100%)*18,5%=48.100,-
  • Szocho: (GBM*112,5%)*13%=38.025,-

Ez így együtt máris 86 e Ft. De ha még legalább a GBM-t is szeretné kivenni a vállalkozásból, akkor erre még a 15 % Szja 39 e Ft-ot fog jelenteni (vagyis havi 125 e Ft).

Ezeket akkor is kell fizetni, ha semmi bevétel nincs! Az Szja esetén adóalapkedvezmény elszámolható. Nyugdíjas esetén viszont csak a ténylegesen kivett jövedelem után van 15 % Szja és nincs más közteher.

A társaság adózása esetén az adóévben a költségekkel csökkentett bevétel pozitív különbözete után (bizonyos adólap módosító tételek figyelembevétele mellett) 9 %-os társasági adót kell megállapítani (ebből szűk körben adókedvezmény igénybe vehető). Amennyiben az ezek után is fennmaradó nyereséget szeretnék a tulajdonosok kivenni, úgy levonandó közteherként 15 % osztalék utáni szja és esetleg 13 % szocho-val is kell számolni.

HIPA alapja az általános szabályok szerint állapítandó meg.

Kisvállalati adó (KIVA):

 

Kezdjük azzal, hogy itt is könyvelő kell! A KIVA alany eredményének megállapítására a könyvelés szolgál, melyben a bevételek, vállalkozási tevékenységgel szemben felmerülő tételes költségek nyilvántartása szerepel.

Azok a társaságoknak érheti meg a KIVA alanyiság, amelyek bérköltségének aránya 30 % (vagy magasabb) az összes költségen belül. A KIVA mértéke 10 %-os, de ez kiváltja a társaság által fizetendő 9 % Tao-t és 13 %-os szochot. Vagyis a munkáltatói bérköltségen máris havi 3 %-ot lehet megtakarítani.

Amennyiben a társas vállalkozó magánszemély (pl. tulajdonos ügyvezető, vagy tulajdonos személyesen közreműködő) nem nyugdíjas, illetve máshol nem főfoglalkozású társas vállalkozó, vagy nincs legalább heti 36 órás munkaviszonya, akkor személyes közreműködés jövedelme nélkül is, vagy ha ez a jövedelem nem éri el a GBM (vagy annak 112,5%-os) összegét, minden hónapban legalább a garantált bérminimum  (GBM) utáni közterhek:

  • Tbj:(GBM*100%)*18,5%=48.100,-
  • KIVA: (GBM*112,5%)*10%=29.250,-

Ez így együtt máris 77 e Ft. De ha még legalább a GBM-t is szeretné kivenni a vállalkozásból, akkor erre még a 15 % Szja 39 e Ft-ot fog jelenteni (vagyis havi 116 e Ft).

Ezeket akkor is kell fizetni, ha semmi bevétel nincs! Az Szja esetén adóalapkedvezmény elszámolható. Nyugdíjas esetén viszont csak a ténylegesen kivett jövedelem után van 15 % Szja és nincs más közteher.

 

Látható, hogy hacsak minimálisan is, de kevesebb a magánszemély tulajdonos utáni kötelezően fizetendő közteher.

Azonban, nyereség után az adót, 10 %-os mértékkel csak akkor kell megfizetni, ha azt kivonják a vállalkozásból, vagyis jellemzően osztalékként kiveszik, melyek után itt is számolni kell levonandó közteherként 15 % osztalék utáni szja és esetleg 13 % szocho-val is.

 

HIPA alapja az általános szabályok szerint, vagy opcionálisan a KIVA alap 120 %-ának mértékével állapítandó meg.

Végül, de nem utolsó sorban:

 

Minden olyan vállalkozásnak, amely még jelenleg KATA szabályai szerint adózó partnerrel dolgozik együtt, javasolt a szerződéseket áttekinteni, egyeztetni az érintett KATA-s vállalkozóval. Amennyiben szükséges, úgy próbálják meg módosítani, esetleg új szerződést kötni, ugyanis az adózási feltételek évközi drasztikus változása jelentős hatással bír a felek közti korábbi megállapodásra.

 S. Csizmazia György

könyvvizsgáló, okleveles adószakértő

MKVK Komárom-Esztergom megyei Szervezet elnöke

MKVK Adótagozat elnöke

 

Megtekintések száma: 8446
ESEMÉNYEK