Az egészségügy jobbításáért kezdenek nyomásgyakorlásba az orvosok

2023-02-04 13:00:00 FORRÁS: Fotó: Halász Nóra, fotóriporter

Szerző: Magyar Orvosi Kamara

Nyomásgyakorlás

Az egészségügyet nem szabad próba-szerencse alapon átszervezni – rendkívüli nyomásgyakorlásba kezdenek az orvosok.

A Magyar Orvosi Kamara meghatározta követeléseit, politikai és társadalmi konszenzust várnak el az ellátás javítása érdekében.
A háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe – ezt szavazta meg közel egyhangúlag a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli Országos Küldöttközgyűlése. A mai találkozót azért hívták össze, hogy ott eldöntsék, milyen módon tudnak tenni a magyar betegek helyzetének jelentős romlása és az orvosok kiszámíthatatlan munkakörülményei ellen. A MOK az egészségügyi rendszer hibáinak állandó foltozgatását, a látszatmegoldásokat nem tartja járható útnak. Az egészségügy további leépülésének megállítása és a folyamat visszafordítása érdekében a MOK rövid és hosszú távú cselekvési javaslatokat fogalmazott meg.

1E6A3809
 
A magyar emberek sokkal rosszabb egészségügyi állapotban vannak és korábban halnak meg, mint az európai átlag. Kristálytiszta adatok mutatják, hogy sokkal kevesebb pénzből és rosszabbul működik a hazai egészségügy, mint az uniós vagy akár a regionális országoké.
 
Vitathatatlan, hogy az elmúlt években emelkedett az orvosok keresete, de sajnos az egészségügy biztonságos működése ennél sokkal több összetevőn múlik. A rosszul működő rendszert eddig a magyar orvosok és szakdolgozók kötelességük feletti teljesítésével lehetett fenntartani, például a kórházak ügyeleti ellátását lehetővé tevő, teljesen önként vállalt többletmunkával. Az orvosok a törvénymódosítások rossz irányát látva, ilyen erőfeszítéseiket ezentúl csak a gyógyítás érdekét szolgáló változások esetén fognak biztosítani. Vagyis, ha a Kormány a betegágy mellett dolgozóknak csak utólagos véleményezési lehetőséget biztosít, őket kihasználó döntéseket hoz, akkor a már most is kevés orvos és ápoló helyett még kevesebb lesz, aminek a legnagyobb kárvallottjai a betegek, a magyar emberek lesznek. 

1E6A3775
 
“A magyar orvosok és szakdolgozók évtizedek óta vállalnak szabadidejük terhére önkéntes ügyeleteket és műszakokat, hogy a betegek valahogy ellátáshoz jussanak.  A hivatástudatunk azonban önmagában nem tudja az állam helyett a jó minőségű gyógyítás feltételeit megteremteni.” - húzta alá álláspontjukat Kincses Gyula, a MOK elnöke.
 
A magyar orvosok szeretnék, ha a betegeik időben, hosszú várakozás nélkül jutnának be a korszerűen felszerelt vizsgálókba, műtőkbe, ahogy más, uniós országok állampolgárai. A magyar orvosok szeretnének több figyelmet szentelni a betegre, amely nélkülözhetetlen a hatékony gyógyításhoz.
 
A kamara olyan újratervezett egészségügyi rendszert javasol, ahol a vagyoni helyzettől függetlenül minden beteg megfelelő ellátásban részesül, és az állam a dolgozókat megtartó pályaképet biztosít.
 
 A MOK által javasolt alapelvek              
    1. Valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitika 
    2. Korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszer 
    3. Szakmai és etikai szabályokon alapuló átlátható működés
    4. Humánerőforrást megőrző szabályozási környezet és pályakép
    5. Egészségtudatosság és ismeretek fejlesztése
 
A MOK legfrissebb szakmai anyagai - benne a kamara hosszú távú javaslataival – a lenti linkeken érhetők el.
 
Az egészségügy valódi átalakítása hosszú folyamat, amit nem lehet két év alatt elvégezni. Ezért a Kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarák, a parlamenti pártok delegáltjai és a betegszervezetek által közösen megalkotott hosszú távú egészségügyi átalakítási tervezet kidolgozása szükséges. A kamara a munkacsoport felállítása után a tervezet törvénybe iktatását várja el 2023. december 31-ig.
 
Emellett szükségesek olyan azonnali korrekciók, melyek biztosítják, hogy az egészségügyi dolgozók nyugodtan tudják munkájukat végezni, a figyelmüket a beteg kösse le, ne a kiszámíthatatlanság. 

1. 2023. januártól elindított szakdolgozói béremelés
 
2. A háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése

 Biztosítani kell az alapellátás működési feltételeit, az elszálló rezsiárak kifizethetőségét, és ezt nem szabad         kockáztatni nem kipróbált új finanszírozás erőltetett bevezetésével . 

 3. A szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása 

Az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozása. Az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonása. A szakellátók elvett pótlékainak visszaállítása. A személyes közreműködői munkaviszony  lehetőségének megtartása, mert enélkül gyakorlatilag nem működik a legtöbb kórház és rendelőintézet. 
 
„Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére.  De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz.  Ezt megakadályozni, a közellátást megmenteni és fejleszteni mindannyiunk közös érdeke." - tolmácsolta a MOK véleményét Svéd Tamás titkár.

1E6A3899
 
Követeléseik nyomatékosításaként a magyar orvosok képviselői úgy határoztak, nem viszik tovább a rossz egészségügyi rendszert a hátukon: a tagság eredményes tárgyalás hiányában a kórházak ügyeleteit biztosító önkéntes többletmunka felfüggesztése, az új háziorvosi ügyeleti szerződések aláírásának megtagadása és feladatellátási szerződéseik felmondása mellett dönt.
A Magyar Orvosi Kamara Rendkívüli Országos Küldöttközgyűlésén az alábbi dokumentumot fogadta el:
A kamara országos elnöksége által készített háttéranyag: 
A korszerű és humánus egészségügy alapvetései


Megtekintések száma: 32178
ESEMÉNYEK