A joganyag áttekinthető, hézagmentes összehangolása (Eütv., Eütev., Mt., Eszj törvény) nem történt meg, ami jogtechnikai okokból is célszerűtlen és továbbra is mindenképpen szükséges. Az értelmezést igénylő (nyitott) kérdések, következetlenségek jórészt feloldhatóak, kiküszöbölhetőek lennének, ha következetesebb, illetve kellő időt garantáló párbeszéd lenne az érintett felek között. Fennáll a jogszabályok alkotmányjogi megfelelőségének problémája is.
Kik kerülnek át az új jogviszony alá és hogyan?
A törvény 1.§ (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató közreműködő, valamint önkéntes segítő egészségügyi szolgáltatót vehet igénybe, a Kormány rendeletében meghatározott személyes közreműködő kivételével. A kormányrendelet 23.§ (3) bekezdése szerint az országos kórház-főigazgató ellátási érdekből engedélyezheti az egészségügyi szolgáltató számára személyes közreműködő igénybevételét.
Értelmezésünk szerint tehát a törvény hatálya alá tartozó egészségügyi intézményeknél a jelenleg meglévő közreműködői szerződések csak abban az esetben élnek tovább, ha azt az OKF engedélyezi számukra. Amennyiben ezt a feltételt január elsejéig szükséges teljesíteni, akkor kérjük, hogy az ehhez szükséges dokumentációt az intézmények azonnal biztosítsák az érintettek részére, ugyanakkor az 530-as kormányrendelet alapján ez az előírás is csak március elsejével kerül alkalmazásra.
Bár a jogviszony a kormányrendelet szerint „a jogszabály erejénél fogva” alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, ez mégsem jelenti azt, hogy szerződés aláírása nélküli, automatikus átsorolás várható.
A tényleges menetrend:
- a jogviszony átalakulásáról és az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tervezett tartalmáról az érintettet az országos kórház-főigazgató által előírtak szerint írásban tájékoztatni kell, és az egészségügyi szolgálati munkaszerződést 2021. február 28-ig kell megkötni.
- Tehát kell szerződés, és ebből következően kell a munkavállaló beleegyezése az új jogviszony létrejöttéhez, de az így megkötött szerződést annak aláírási dátumától függetlenül csak március 1- től lehet és kell alkalmazni.
- A rendelet kimondja, hogy ha az egészségügyi szolgálati munkaszerződés a határidőn belül nem kerül megkötésre, akkor az érintett közalkalmazotti jogviszonya, illetve munkaviszonya 2021.március 1-től megszűnik. A jogszabály rendezi a jogviszony megszűnése esetén a végkielégítésre vonatkozó szabályokat is.
Ezzel egyidejűleg a MOK és az orvosok egyik legrégebbi követelése, a hálapénz tilalma is hatályba lép január elsején.
Kiemelendő, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a fentiekben meghatározott közalkalmazotti/munkavállalói kör a munkaviszonyát nem szüntetheti meg “rendes” felmondással. Bár a kormányrendelet megfogalmazása okoz értelmezési problémákat, de értelmezésünk szerint ez a rendelet hatálybalépését követően alkalmazandó, azaz már életbe lépett a felmondási tilalom. A próbaidejüket töltő egészségügyi dolgozók esetében az EMMI állásfoglalását kérjük az értelmezéséhez.
Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, kirendelés
Az október 6-án megszavazott törvény elfogadhatatlan feltételeket támasztott az 1+1 év, speciális mentesítéseket nem tartalmazó kirendelhetőséggel. A szakma erőteljes tiltakozásának hatására ez a rendelettervezetben évenkénti 100, beosztás szerinti munkanapra módosult, majd az egyeztetéseken a MOK-nak ezt sikerült 44-re csökkentenie. A jogszabály megfogalmazása szerint: “a kirendelés időtartama tizenkét hónapos időszak alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg.”
- a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
- b) ha a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint nagycsaládos,
- c) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,
- d) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,
- e) ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
- f) a szakvizsgájának letételét megelőző fél éven belül,
- g) ha öregségi nyugdíjra jogosult, és nem járul hozzá a kirendeléséhez.
Összeférhetetlenség
Másodállások kérdése
Köz- és magánellátás szétválasztása
Bér - jövedelem
A törvény fontos érdeme, hogy jelentős, a MOK bértáblájának megfelelő béremelést tartalmaz. Ugyanakkor:
- A jelenlegi bértábla nem ismeri el a tudást, az oktatási és kutatási tevékenységet. A MOK eredeti bértáblája külön fizetési osztályt javasolt a tudományos fokozattal rendelkezőknek.
- Amíg a korábbi rendelettervezet számos ponton (pl. a kötelezően elrendelt ügyelet, készenlét, rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés, helyettesítés, valamint a kirendelés) meghatározta a többletmunkáért járó díjazást, a megjelent rendelet ezekhez díjazást nem rendelt, hanem annak összegét az Országos Kórházfőigazgató állapítja majd meg.
Már azt a tényt is aggályosnak gondoltuk, hogy ilyen alapvető elemet, mint a díjazás, a korábbi törvényi szintnél alacsonyabban, kormányrendeleti szinten akartak szabályozni. Ehhez képest komoly visszalépésnek ítéljük, és jogsérelmet okozhat, hogy a hatályos szabályozás ezt több szinttel lejjebb, személyi döntés (nem jogszabály) tárgyává tette. - Hiányzik a vezetői pótlékok mértékének jogszabályban történő rögzítése is. A korábbi rendelettervezet részletesen rendelkezett a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokról, de a végleges rendelet ezt a fenntartó és a tulajdonos hatáskörébe utalja.
Egyéb, a törvényben nem rendezhető kérdések
Az alapellátás finanszírozásának változása
A rendelet elfogadhatatlan módon nem biztosít forrást a fogászati alapellátás jövedelemnövekedéséhez, Ez ügyben közleményt adtunk ki, és kértük a két minisztert a sürgős korrekcióra. A továbbiakban a fogorvos kollégákkal egyeztetett nyomásgyakorlási eszközökkel élhetünk helyzetük rendezése céljából.
A szakellátásban magánalkalmazottként, vagy közreműködő szolgáltató alvállalkozójaként dolgozók helyzete
Ugyanakkor ezen közreműködő és alvállalkozó egészségügyi szolgáltatók nem jogosultak dolgozóik után a kormányrendelet melléklete szerinti bérkompenzációra.
Ennek a sokakat érintő a problémának a rendezési módjáról, az ezzel kapcsolatos kormányzati szándékról nincs információnk.
Budapest, 2020.12.05.
MOK Országos Elnökség