A MOK 2026. 02.15 -én megjelent közleményének célja felhívni a figyelmet a partneri együttműködés fontosságára, a betegellátás biztonsága és a kompetenciák egyértelmű meghatározása érdekében. A gyógyszerész, orvos, szakdolgozó ugyanazon cél érdekében, közösen kell dolgozzon.
Az orvosok kirekesztése ebben a folyamatban egyértelműen szándékos volt, hiszen több alkalommal jeleztük, hogy partnerek lennénk a folyamatban, ha bevonnak minket, és a megfelelő szakmai garanciák rögzíthetőek. Ez soha, semmilyen szinten nem történt meg, a jogszabály egyetlen betűjét nem láttuk 5 nappal ezelőttig.
1) A kompetencia kiterjesztéséről terv szinten az első jelzéseket az emelt hatáskörű ápolók esetében kaptuk, két éve. Az első tervek még arról szóltak, hogy az orvoshiány miatt akarják a szakdolgozóknak megadni a jogosultságot.
2) Arról, hogy a gyógyszerészek ilyen jogosultságot kapnának, Bidló Judit egy elejtett mondatából értesült a Kamara elnöke 2024 októberében. Telefonon jeleztük neki, hogy a MOK partner szeretne lenni, de az orvosi szempontok megjelenítése szükséges egy megfelelő szabályozás kidolgozásához.
3) 2025 januárjában az OKFŐ alapellátási munkacsoport ülésén a MOK jelenlévő háziorvos kollégái jelezték, hogy ha van ilyen tervezet, arról egyeztetni kell. Soha többé nem került elő a téma.
4) A 2025 júniusában megjelenő törvény esetén sem kapta meg azt a Magyar Orvosi Kamara a jogszabály szerint kötelező egyeztetésre, bármiféle konzultáció nélkül hirdették ki (még társadalmi egyeztetés sem volt). A szokásos érvelést kaptuk: majd a részletszabályok kidolgozásába bevonják az orvosokat.
5) 2025 augusztusában a MOK jelezte az MGYK felé is, hogy nem fogadja el az orvosokat megkerülve a kompetencia kiterjesztését. Erről jegyzőkönyv tanúskodik. Hankó Zoltán, az MGYK elnöke gesztusértékű lehetőséget kapott, hogy ismertesse álláspontját az Orvosok Lapjában.
6) 2025 októberétől a MOK összehívta az egészségügyi kerekasztalt, ahol ott ült az MGYK is minden alkalommal. A kerekasztal életre hívásának alapvetése volt, hogy ne fogadjunk el olyan szabályozást, amelyben a többi kamara nem vesz részt. A kerekasztal novemberben és 2026 januárban is ülésezett. Következetes volt az álláspontunk, minden alkalommal jeleztük, hogy nem ismerhettük meg a tervezet tartalmát és arra igényt tartunk.
7) 2025 decemberében Hankó Zoltán gyógyszerészi kamarai elnök a következő mondatokat fogalmazta meg a szakmai kamarák rendezvényén: "Meggyőződésünk, hogy az adott szakterület kamarája tud potenciálisan a legtöbbet (1) saját szakmájáról, (2) a szakmájával szembeni társadalmi igényekről, (3) ezen igények kielégítésének feltételeiről és (4) szakmájának működési kereteiről, beleértve a jogi, szakmai és etikai szempontokat."
A jogszabálytervezetet az orvosok akkor kapták meg, amikor az ország minden állampolgára. A magyar orvostársadalom se a júniusi törvénynek, se a most társadalmi vitára bocsátott jogszabálynak egyetlen betűjét nem látta, egyetlen ülés nem történt, ahol a szabályozás alapvető kérdéseit tárgyaltuk volna.
Bidló Judit helyettes-államtitkár pár napja a kérdésemre megírta, hogy a tervezetet a gyógyszerész kamarával, informális csatornákon alakították ki. Azt gondoljuk, egy ilyen folyamatnak nem ez a tisztességes és szakmailag korrekt módja.
Mi végig partnerek akartunk lenni ennek az orvosi kompetenciának a betegekre nézve biztonságos kiterjesztésében. A gyógyszerészek vezetése azonban az államtitkársággal az orvosok teljes megkerülése és a kollegiális kapcsolat feláldozása mellett döntött.
A legnagyobb baj azonban a végeredmény. Az, hogy ez a tervezet egy alacsony minőségű munka, nem lehet hasonlítani a külföldi jó példákhoz, mert alapvető orvosi szempontokat nélkülöz, és így veszélyes a betegekre.
A jogszabály a jelenlegi formájában alkalmas arra, hogy kockázatos gyógyszerek kerüljenek ki orvosi ellenőrzés és megfelelő dózisállítás alól, elmaradjon betegek kontrollja (EKG, labor, státusz), megtörjön az utánkövetési protokoll. A patikus felírhat olyan gyógyszereket, amiket az orvos már nem tart megfelelőnek. Emellett a technikai kivitelezés is tisztázatlan, illetve az érzékeny egészségügyi adatok védelme sem tűnik megoldottnak. Egy korrekt rendszerben több, kifejezetten az orvosok által megállapított kategória volna szükséges: olyan gyógyszerek, amiket a patikus semmiképpen nem írhat, olyanok, amelyeket orvosi engedéllyel esetén írhat, és egy szabadon írható kategória.
Hangsúlyozni kell, hogy azt a valódi problémát ugyanakkor nem oldja meg a szabályozás, hogy a háziorvosok sokszor a kapacitás problémák miatt telemedicina vagy asszisztens bevonásával írják fel a gyógyszereket. Nem csökken a háziorvosok terhe, a jogszabály nem illeszkedik semmilyen átgondolt alapellátási átszervezésbe, egyszerűen “foltozni” kívánja azt az űrt, amit a kormány az orvosi ügyeletek átszervezésével, kiüresítésével teremtett.
Az egyetlen korrekciós lehetőségnek azt látjuk, ha ezt a jogszabályt így nem fogadják el. Ha valóban egyetértést szeretne, akkor az MGYK is erre kéri a jogalkotót, majd leülünk együtt, és 1-2 hónap alatt közösen alkotunk egy megfelelő szabályozást.
