Kirívó példa mutat rá a magyar jogalkotás visszatérő hibájára: a kormány ismét úgy tett, mintha kíváncsi lenne a szakma és a társadalom véleményére, de a valódi párbeszéd helyett ezúttal még a látszatra sem ügyelve állított kész tények elé mindenkit.
Mi történt?
A Belügyminisztérium 2026. január 29-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kamara számára azt a kormányrendelet-tervezetet, amely a kórházak és szakrendelők pénzügyi stabilitásának megőrzéséről és felhalmozott adósságállományuk rendezéséről szól. A társadalmi egyeztetésre, a kamara észrevételeinek közlésére 2026. február 6-áig adtak határidőt. Érdemi válasz megfogalmazására, a szélesebb szakmai véleményének kikérésére ez a határidő is lehetetlenül rövid.
A látszat csal
Csakhogy miközben a véleményezési szakasz – amely idő alatt bárki elküldhette volna észrevételeit, javaslatait – még javában tartott, január 30-án a Magyar Közlönyben megjelent a végleges rendelet (11/2026. (I. 30.) Korm. rendelet). Ez azt jelenti, hogy a kormány már jóval korábban aláírta és kihirdette a szabályokat anélkül, hogy megvárta volna a szakmai kamarák, a szakértők vagy az érintett egészségügyi dolgozók javaslatait.
Miért probléma a valódi szakmai és társadalmi egyeztetés hiánya ?
- Kiüresíti a demokráciát: A társadalmi egyeztetés így csupán kipipálandó bürokratikus feladat, nem valódi párbeszéd.
- Szakmai hibák maradhatnak benne: Hiába javasolt volna jobb megoldást a kórházi adósságok kezelésére egy szakmai köztestület vagy szervezet, azt már esély sem volt beépíteni a szövegbe.
- Jogszabálysértő gyakorlat: A 2010. évi CXXXI. törvény világosan kimondja, hogy az egyeztetés célja a döntések érdemi befolyásolása. Ez ezúttal teljesen lehetetlenné vált.
Mi a gyakorlat ma Magyarországon?
- Közvetlen egyeztetés helyett az egészségügyben működő szakmai kamarák és szakmai szervezetek társadalmi egyeztetés keretében küldhetik meg véleményüket.
- A véleményezésre rendelkezésre álló pár napos határidő érdemi vélemény kialakítására rövid.
- Az észrevételeket, javaslatokat leggyakrabban nem veszik figyelembe.
- Az egészségügy sorsát érdemben meghatározó jogszabályok nem kerülnek egyeztetésre.
Nem lehet hatékony egészségügyet építeni az érintettek véleményének figyelmen kívül hagyásával!
Felszólítjuk a Belügyminisztériumot, hogy a jövőben valódi egyeztetéseket kezdeményezve, azokat lehetővé tevő határidőket szabjon - és azokat tartsa is be! Az egészségügy javításának közös ügyét szolgálva ne csak „formapapírnak” tekintse a társadalmi egyeztetést!
