A fizetési meghagyásos eljárás olyan egyszerűsített, elektronikus nemperes eljárás, amelyben a közjegyző a jogosult (azaz a kérelmező) egyoldalú kérelme alapján – a másik fél meghallgatása, a kérelem érdemi vizsgálata és bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül – fizetési meghagyást bocsát ki a kötelezettel szemben. Az eljárásban bizonyításnak nincs helye, mivel a közjegyző jogvitát nem bírál el, tehát nem is vizsgálja, hogy tényleg fennáll-e, vagy jogos-e a követelés. Ha a nyomtatvány megfelelően van kitöltve és a kérelmező befizeti az illetéket, abban az esetben a közjegyző a fizetési meghagyást kibocsátja.
A fizetési meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett határidőben nem terjeszt elő ellentmondást. Ha a kötelezett a követelt összeggel nem, illetve annál kevesebbel tartozik, vagy a követelést egyéb okból alaptalannak tartja, az eljáró közjegyzőnél ellentmondással megtámadhatja. Az ellentmondást a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt kell elektronikusan a MOKK rendszeréhez benyújtani, vagy az eljáró közjegyzőnél papíralapon írásban benyújtani, vagy bármely közjegyzőnél szóban előterjeszteni. Lényeges, hogy ha a címzett nem veszi át azt (a postai küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza vagy a címzett „megtagadta” az átvételt), abban az esetben is kézbesítettnek kell tekinteni a küldeményt.
Ha a kötelezett jogi személy, vagy elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy, ellentmondását kizárólag elektronikusan terjesztheti elő.
Az ellentmondást nem kötelező indokolni, de abban a kötelezett előadhatja a védekezésének alapjául szolgáló tényeket (ezeknek „valóságalapját” szintén nem vizsgálja a közjegyző). Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyás ellentmondással nem érintett része jogerőre emelkedik. Ellentmondásként gyakorlatilag tehát annyi is elegendő: „A követelést mind jogalapjában mind összegszerűsgében teljes egészében vitatom.”
A fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül a kötelezett fizetésre halasztás, vagy részletfizetés engedélyezését is lehet kérni, amennyiben a kötelezett jogosnak tartja a követelést, de egy összegben nem tudja azt kifizetni.
Ellentmondás esetén perré alakul az eljárás. Ebben az esetben az ügy „klasszikus” bírósági útra kerül, ahol a jogosultnak be kell nyújtania a bírósághoz az ügyre vonatkozó keresetet, bizonyítékokat, valamint meg kell fizetnie a peres eljárás illetékét is.
Amennyiben a kötelezett nem él ellentmondással és a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, úgy az végrehajthatóvá válik. Ez azt jelenti, hogy a jogosult végrehajtási eljárást kezdeményezhet, ami után az ügy átkerül az illetékes végrehajtóhoz, aki érvényt szerez a követelésnek (pl.: letiltás, inkasszó, ingó-ingatlan vagyon árverezése útján).
Kiemelten fontos tehát, hogy amennyiben vitatjuk a fizetési meghagyásban megjelölt követelést, abban az esetben határidőn belül ellentmondással éljünk!
Táblázatos formában a legfontosabb lépések:
|
Lépés
|
Határidő
|
Következmény
|
|
1. Fizetés/Teljesítés
|
15 naptári napon
belül
|
Az eljárás megszüntethető, ha a jogosult igazolja a teljesítést.
|
|
2. Ellentmondás
|
15 naptári nap a kézbesítéstől számítva.
|
Az eljárás perré alakul. Az ügyet a közjegyző átteszi az illetékes bírósághoz.
|
|
3. Nem tesz semmit
a kötelezett
|
15 naptári napos határidő lejárta után
|
A fizetési meghagyás jogerőre emelkedik (ugyanolyan hatálya van, mint egy jogerős bírósági ítéletnek).
|
