2022-03-16 09:00:00 FORRÁS: Rurik Imre, Medicus Universalis
Szerző: Rurik Imre, egyetemi tanár, háziorvos
Hírek - PatikamérlegenA Magyar Tudományos Akadémia a 2021 novemberi Magyar Tudomány Hónapja eseménysorozatához csatlakozva hirdette meg A JÁRVÁNY HATÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYRE c. konferenciáját, amely program szervezésében a MOTESZ is részt vett. Ennek keretében hangzott el előadásom, amely alapján ez a kézirat készült. Az itt leírtak a szerző saját tapasztalatain is alapulnak, magánvéleményét fogalmazza meg. Az előadás elérhető az MTA YouTube csatornáján: A járvány hatása az egészségügyre -YouTube
Néhány helyen (zárójelben) kiegészítve, frissítve az azóta történtekkel, több helyen használva közismert rövidítéseket és az előadásban nagybetűvel szereplő pontokat.
Sajnálatos, hogy a rendezvény a megrendezése előtti napokban kiadott, a személyes jelenléttel járó orvosszakmai rendezvényeket betiltó EMMI miniszteri rendelkezés miatt csak online kerülhetett megtartásra. Az orvosok a legnagyobb arányban beoltott lakossági szegmenst képezik, tájékozottak a járványügyi helyzetről és az utóbbi 2 évben nagyon várták már a személyes találkozásokat, tapasztalatcseréket jelentő beszélgetéseket, az előadásokat és az azokat követő vitákat, a másik álláspontjának, tapasztalatainak megismerését.
Ez azért is érthetetlen, mert ugyanekkor nagylétszám tömegrendezvények, sport és kulturális események kerültek megrendezésre országszerte, különösebb járványügyi korlátozások, a beoltottság ellenőrzése nélkül.
Mottó: A járvány mindenkit felkészületlenül ért, betegeket, orvosokat, politikusokat egyaránt
A COVID első hulláma 2020.márciusában érte el az alapellátást. Összhangban a kormányzati intézkedésekkel a háziorvosi rendelőket bezártuk, megkezdődött a telefonos konzultáció betegeinkkel. A jellemzően elöregedett szakmában, a 65 évnél idősebbek közül sokan nem tartottuk be a miniszteri utasítást, nem maradhattunk otthon, hiszen az új helyzetben tapasztalatokra, betegeinknek a segítségünkre volt szüksége.
A Népegészségügyi Osztályokra (volt ÁNTSZ) eddig nem tapasztalt adminisztratív teher hárult: karantén-határozatok és feloldások tömkelege. A hatékony és kiterjedt kontaktkutatás kapacitásuk hiánya miatt elmaradt, elsősorban csak a családtagokra fókuszálhattak. Ez is csak az I. hullám idején működött eredményesen, pedig 2021 kora ősszén, a IV. hullám elején még lehetett volna, az akkori néhány százas esetszám mellett.
Hatalmas teher hárult az OMSZ-ra is: mintavétel lakásokon, a statikus (telepített) mintavételi pontokon. Láthatóan elégtelen volt kapacitásuk, túlhajszoltak voltak mentős kollégáink, esetenként csak többnapos átfutási idővel tudtak mintát venni.
Világos és logikus volt a kormányzati szándék: minél több ember, mielőbbi beoltása! Ez komoly szakmai, esetenként lelkiismereti kompromisszumokkal volt csak megoldható. Oltottunk nem ismert vakcinákkal, szakmai tapasztalatokat felülíró utasítások alapján. (Pl. a Sinofarm-ot csak 60 év alatt tesztelték, de az NNK kifejezetten ezt ajánlotta a 65 év felettieknek). Etikai kérdés is volt az oltásválasztás. Alig volt más, mint Sinofarm, nem volt információnk arról, hogy más vakcinák mikor érkeznek, pedig az mRNS vakcinákig kibírtak volna még az idősek 1-2 havi bezárkózást, nem kellett volna később az oltópontokon tolonganiuk, kisérő családtagjaikkal együtt. A fiatalabb, mobilis (a fertőzés többnyire hordozó), korosztálynak meg jó lett volna a Sinofarm is.
Az oltásszervezés adminisztrációja
Kezdetben, legalábbis a fővárosban, a BFKH 1400 soros excel-táblázatot küldött a háziorvosoknak, amelybe be kellett írni az oltásra irányítottak adatait (név, születés, TAJ, lakcím, telefonszám). Ezeket a NEAK által a kormányzati portálon történt regisztrációk alapján központilag és rendszeresen megküldött, az illető háziorvosnál lévő páciensek ugyanazon adatait tartalmazta excel-file-okból tudhattuk meg. Semmiféle orvosszakmai magyarázatát nem tudjuk elképzelni egy ilyen hatalmas adatbegyűjtésnek, mint ami a vakcinainfo.gov.hu oldalon történt. Összeállítására gyakran csak 20 óra határidőt kaptunk egy 4 nappal későbbi oltási eseményre. Szombaton és vasárnap is érkeztek a kormányhivatali emailok/sms-ek. A miértjét firtató kérdésre az volt a válasz, hogy „mert az oltási hét péntektől péntekig tart”. Ez nem kényelmi problémát jelentett a praxisoknak, hanem a tervezhetetlenséget. Ha tudtuk volna milyen oltás lesz és mikor, úgy mi is be tudtuk volna osztani a betegeinket. A zavart tovább fokozták az ellentmondó NNK ajánlások az oltások közötti időre és a tárolhatóságra vonatkozóan.
A háziorvosi szakma büszke lehet eredményeire: kb. 2021 áprilisáig - az addigi 3.5 M oltásig - mindent a háziorvosok szerveztek meg, vagy adtak be. A
NEAK 2021.11.15-i adatai szerint az országosan 13.113.163 oltásból a háziorvosok 5.096.289-et adtak be. (Saját praxisomban a felnőttek átoltottsága 75-80 % közötti volt 2021. végén).
A 2021-es oltásoknál a NEAK akár 80e Ft-ot is adott praxisonként a hétvégi oltásokért, ami nettó kb. 24e Ft napidíjat jelentett az orvosnak, nővérnek. A háziorvosoknak az oltásszervezés legalább 12 millió telefonhívást jelentett, jellemzően mobil irányba, nem beszélve a nagyon jelentős túlmunkáról. Igaz később megérkezett az NNK köszönőlevele is. 2020 tavaszán még minden egészségügyi dolgozó- az otthon lévők is- kaptak 500e Ft díjazást.
Miért nincs több beoltott?
Ami nem volt látható és tervezhető: az oltásellenesség. Miért fogadják el a többi „kötelező” védőoltást ugyanezek? A butasággal, az általánosan alacsony egészségkultúrával már találkoztunk, de oka lehet a nem világos, ellentmondó kommunikáció keltette bizonytalanság, bizalmatlanság a megbetegedési adatok hiánya miatt. A szomorú következmény ismert: fel nem használt vakcinák, elajándékozás más országoknak.
(A társadalom azon része, amely elfogadta az oltást, már túl van rajta. Éppen ezért volt érthetetlen az NNK által kötelezően meghirdetett 2022-es januári háziorvosi oltási hétvége, milliós büntetéssel fenyegetődzve. A kormányhivataltól kérésre sem kaptunk semmiféle javaslatot a megrendelendő vakcinák logisztikájáról: mennyi beoltandóra számítsunk, mi legyen a felesleggel?)
Milyen javaslatai voltak a szakmának?
A covid-pandémia hazai megjelenése óta az egyedül, különállóan dolgozó háziorvosok keresik egymással a kapcsolatot, cserélnek tapasztalatot. Igen aktív munka folyt a különböző testületekben (HÁOSz vezetőség, Eü. Szakmai Kollégium Háziorvosi Tagozat, MOK és Háziorvosi munkacsoportja), illetve szinte mindenütt városi vagy egyéb szinten informálisan és a helyi önkormányzatokkal is. Ezek a testületek egymással is szoros kapcsolatban voltak webes platformokon, Facebook oldalakon, emailban, telefonon.
Már a 2020-as első hullám után javasoltuk az OMSZ tesztelés legalább részleges kiváltását, a BM vagy a Honvédség bevonásával. A kötelező központi regisztráció eltörlésével javasoltuk emelni az átoltottságot. A 2021 novemberétől bevezetett regisztráció nélküli oltópontokon megjelenők nagy száma ezt igazolta is -utólag. Szükség lenne a széleskörű lakossági, ingyenes tesztelésre, ahogyan ezt megoldották a környező országokban. A háziorvosok felajánlották a közreműködésüket az oltópontokon. Ezeken kívül:
- széleskörű oltási kötelezettség (eü., oktatás, bizonyos szolgáltatások dolgozóinak)
- korlátozásokat a nem oltottak számára (ahogyan ez más országokban most történik)
- maszkviselést zárt terekben (támogatva a MOK és az MTA ajánlásait). Az „oltás véd meg a betegségtől” vélekedésének a lakosság felé való sulykolása, elfelejttette az egyéb védekezési formákat, lehetőségeket.
- széleskörű lakossági kommunikáció a felső légúti tünetesek háziorvoshoz fordulásáról
A legkülönbözőbb szervezeteknek (NNK, EMMI, kormányhivatalok, Országos Oltási Munkacsoport) megküldött javaslatok szerencsés esetben csak meghallgatást kaptak, elfogadást sohasem. A kommunikáció egyoldalú maradt.
III. EGYÉB BETEGEK ELLÁTÁSA
Teljesen jogosak a betegpanaszok: nem veszik fel a telefont, nem érhető el a háziorvos, pedig egy átlagos rendelőben minimum 3 telefon van, helyenként egyéb szociális média csatornákat (FB, Messenger) is használnak. A preferált kommunikációs csatorna az email lett. A háziorvos vagy olt, vagy oltást szervez, másra nem volt ideje, Komoly veszélyt jelent az eü. ellátásrend teljes felborulása, az egyéb kezeletlen, kivizsgálatlan betegek, nem felismert kórképeikkel. Beépült a rendelésbe a telekonzultáció, amelynek aránya lényegesen magasabb, mint a táblázatban [%], hiszen sok beszélgetést nem rögzítünk.
IV. A JÁRVÁNYKEZELÉS PROBLÉMÁI
A. Kormányzati intézkedések2020 márciusában érkezett a miniszteri levél: a 65 évnél idősebb orvosok maradjanak otthon. Jószándékú és a kollégákért aggódó javaslat volt, de sokan nem éltünk vele. Ez főleg a szakellátásban sok nyugdíjasként dolgozó orvost végleg kivett a rendszerből.
Hibás döntés volt a „Védettségi igazolvány” postázása már az első oltás után, sokan már nem is jöttek el a másodikra. Ugyanígy a PCR tesztek hatósági árassá tétele is, mert a piac már régen olcsóbban adta volna, így többek számára hozzáférhető lett volna, különösen a IV. hullámban, ezek a mintavételek nem terhelnék az eü. rendszert. (Szomorúan olvastuk a felhasználás nélkül lejárt PCR tesztek tömeges selejtezését az OKFŐ raktáraiból.)
B. Informatikai támogatás
Kezdetben a fertőzés-gyanú bejelentését, a mintavételi igényt a népegészségügyi hatóságok szerkeszthető pdf-ben kérték, amire a többnyire idős háziorvosok, de még a fiatalabb asszisztenciájuk sem volt kiképezve.
Későn, csak 2020 októberében került bevezetésre az OMSZ webes tesztkérő felülete. Ennek kitöltését az optikailag nehezen elkülöníthető mezők, felesleges adatok igénye (terhes-e a férfi beteg, stb.) lassítja.
A központi oltásregisztrációs oldalon (https://vakcinainfo.gov.hu ) a regisztrálást 1 email-címmel, csak egy főnek engedi, így kizárja a családokat.
Az oltásjelentést a háziorvosnak 2 helyen kell megtennie (OSZIR országos szakmai információs rendszer, járványügyi alrendszere) https://www.antsz.hu/felso_menu/oszir és a https://portal.eeszt.gov.hu -on.
Bár néhány medikai software forgalmazója ezt már megoldotta, minden gyártónak előírhatták volna ezt, ahogyan megoldották, a covid-járvány alatt bevezetett új állami informatikai kötelezettségekkel az elektronikus halotti bizonyítvány és a jogosítvány-alkalmassági igazolás kiállításával/jelentésével a BM felé
C. Szakmai támogatás
Ennek hiányát éreztük legjobban, a rövid áttekinthető, praktikus eljárásrendeket. A már említett szakmai kooperációban a HÁOSZ munkacsoportja által 2020 áprilisában készített algoritmus volt a legáttekinthetőbb, inkább, mint a túl hosszú, NNK eljárásrendek, vagy a Magyar Koronavirus Kézikönyv. (A IV. hullámra készült el a Légúti betegek ellátása, szintén a HÁOSz köré szervezett ad hoc munkacsoport által,amelynek azóta már a frissítése is szükségessé vált.) A háziorvosoknak küldött dokumentumok, pdf file-ok elnevezése nem adekvát (2021_teszt_plexi_kézikönyv), az NNK-tól jött vagy miniszteri levelek-nek néha még a címe sem volt megadva. Ez az archiváláshoz lenne szükséges. A különböző időkben, más szervek által kiadott eljárásrendek jellemzően visszakereshetetlenek, nincs egy olyan egységes, rendezett felület, ahol ezeket az érdeklődök megtekinthetnék. A MOK Háziorvosi Szekciója próbálkozik ezzel, ugyancsak ők alakítottak ki egy Facebook csoportot [facebook.com/groups/azorvosvalaszol] felületen, önkéntesen „társadalmi” munkában.
Az idén létrehozott, a BM alá tartozó OKFŐ és a Kormányhivatalok gyakorlatilag szinte minden, a járványkezeléssel kapcsolatos irányítást átvettek az EMMI-től. Ez a járvány és az esetleges későbbiek is igazolják az önálló egészségügyért felelős minisztérium visszaállítását, szakmai kompetenciáival együtt, ezen kívül a korábbi OALI-hoz hasonló alapellátási módszertani központ létrehozását, amely nem része az államigazgatásnak.
(A nem publikus járványkezelési adatok nemcsak a lakossági bizalmatlanságot fokozzák, hanem a szakmát is gátolja a hazai tudományos kutatások elvégzésében, publikálásában, valódi szakmai összehasonlításban.)
III. C. MIT HIÁNYOLTUNK?
A már hiányolt szakmai támogatás mellett a technikait. Az első hullámba védőeszközök nélkül kerültünk, a jelképes, a mentőállomásokon átvehető NNK-s csomagon túl jellemzően csak önkormányzati adományok érkeztek. (Igaz most a IV.hullámban már szinte mindent kérhetünk). 2ml-es inj. fecskendők érkeztek a 0,3 és 0,5 ml oltáshoz, pedig az oltóanyagok kiszerelését már 2020 őszén ismerték, lett volna idő gyártatni és rendelni. A lejáró gyorsteszteket a Kormányhivatalok lejárat előtti telepítették ki gyorsan a háziorvosokhoz 2021. december elején. Nem veszett kárba, mert átadtuk az önkormányzati lakossági teszteléshez.
Bizonytalan tájékoztatás
2021 nyarán a III. oltás szükségességéről sajtóhírek és betegigények már voltak, és egy hétvége alatt kiderült, hogy Magyarország az első, ahol bevezetik a III. oltást. (Most ugyanez a probléma a IV.oltással.)
ÖTLETELÉS/KÖRLEVELEK/UTASÍTÁSOK
Szinte minden hivatal úgy gondolta, hogy utasításokat kell adnia a háziorvosoknak (oltásszervezésért felelős államtitkár, NNK, Kormányhivatalok).
Ki
- adja ki az angol nyelvű igazolást? (még az EU igazolás megjelenése előtt)
- nyomtassa ki az EU igazolást? (akinek nincs ügyfélkapuja)
- jelenti ki a más ellátó által diagnosztizált covid fertőzést?
-foglal időpontot a statikus oltóponton (egyidejűleg bejelentve az OMSZ-nak is)
- hívogatja telefonon az oltópontra küldötteket
- megy ki lakásra az oltatlan 60+-osokat meggyőzni?
- rögzíti ESZIR-ben, az EESZT-ben az oltásokat?
- végez gyorstesztet a légúti tünetes betegeknél?
Erre mindannyian a HÁZIORVOS-t tartották a legmegfelelőbbnek.
A járvány előnyei: az e-receptírás és az EESZT egyre szélesebb körűvé válása. Jól vizsgáztak a katonák a kórházakban, mindenki szerette őket. A kórházparancsnokok mostanra már nem kerültek vissza, vélhetően szükségtelenségük miatt.
Ez az előadás az elmúlt 1,5 évről szólt (a kézirat már közel kettőről).
A covid még velünk marad, bár ingerküszöbe emelkedik, ezért ki kell találni az együttélés módszereit. Együtt kell működnie az egészségügyi rendszernek és az államigazgatásnak. A szakmai érveket, visszajelzéseket meghallgatva könnyebb lett volna ez az elmúlt 2 évben is.
A járvány mindenkit felkészületlenül ért, betegeket, orvosokat, politikusokat,
de mostanra már tanulni lehetne ebből.
Információhiány van arról is, hogy valójában hány eü. dolgozó lett beteg, de kegyelettel kell megemlékeznünk a szakma „elesettjeiről”, akiknek nevét csak a MOK honlapjáról tudhattuk meg, nyílván többen lehettek:
dr. Benedek Ádám, háziorvos, Lesenceistvánd
dr. Béres Imre Sándor, háziorvos, belgyógyász és üzemorvos, Szentistván dr.Sziklai Lajos, háziorvos, Bátaszék
Szlobodnik Ibolya, orvosírnok, asszisztens, Budapest
