A Magyar Közlöny 139. számában megjelent az Otthontámogatásról szóló 361/2025. (XI. 25.) kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet), amely az Otthontámogatás részletes szabályairól rendelkezik. Az Otthontámogatás egy kérelemre nyújtható támogatás, amely lakáskölcsön felvételét vagy törlesztését segíti a Rendeletben meghatározott jogosulti kör esetében. Az Otthontámogatás első alkalommal a 2026. évben vehető igénybe. A támogatás alanyi jogon jár, de a Rendeletben foglaltak szerint kérelmezni kell.
A Rendelet főbb szabályai az alábbiak:
Otthontámogatásra jogosultak
Az Otthontámogatásra jogosultakról a Rendelet 1. §-a rendelkezik. A MOK tagok tekintetében releváns személyi kör:
- azon egészségügyi feladatot ellátó intézménynél munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, aki tekintetében az egészségügyi feladatot ellátó intézmény fenntartója
- bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye,
- az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 6. § (6) bekezdése hatálya alá tartozó szervezet, illetve
- közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány;
- az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatóknak a Kormány rendeletében meghatározott jegyzékében szereplő egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló, az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi dolgozó vagy egészségügyben dolgozó;
- a praxisjoggal rendelkező háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban: háziorvos) és alapellátást végző fogorvos, aki az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti feladatellátási szerződés alapján ellátást nyújt, ideértve az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, praxisjoggal rendelkező háziorvosokat és alapellátást végző fogorvosokat is;
- a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel finanszírozási szerződést kötött, területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező háziorvosi szolgáltató háziorvosa is, aki a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételekkel a bejelentkezett biztosítottak folyamatos háziorvosi ellátását vállalja;
- a háziorvosi ellátáshoz, a házi gyermekorvosi és a fogorvosi alapellátáshoz kapcsolódó önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozó.
Fontos, hogy nem jogosult Otthontámogatásra az a személy, aki kizárólag megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében lát el tevékenységet.
Speciális szabályok
Az Otthontámogatásra jogosult részmunkaidőben foglalkoztatott az Otthontámogatás arányos részére jogosult.
Az Otthontámogatás teljes összegére a részmunkaidős foglalkoztatott abban az esetben jogosult, ha legalább két olyan részmunkaidős jogviszonya van, amelyek alapján külön-külön jogosult lenne az Otthontámogatás arányos részére és ezen jogviszonyok egybeszámítva teljes munkaidőt jelentenek.
Az Otthontámogatás az Otthontámogatásra jogosult tartós távolléte esetén (GYED/GYES, betegszabadság, fizetés nélküli) is jár. (A Rendelet alkalmazásában tartós távollétnek minősül, ha a foglalkoztatott 30 napot meghaladóan nem végez munkát.)
Próbaidő alatt nem igényelhető a támogatás (kivétel a jogviszonyváltáshoz kapcsolódó próbaidő). A jogosultsági időszakba beleszámít a próbaidő időtartama annak leteltét követően, ha az Otthontámogatásra jogosult foglalkoztatása továbbra is fennáll.
Nem vehetik igénybe az Otthontámogatást, azok, akik béren kívüli juttatásként lakhatási támogatásban részesülnek.
Több jogviszony esetén is csak egy jogviszony alapján igényelhető a támogatás.
Az Otthontámogatásra való jogosultság szempontjából a különböző – a támogatásra való jogosultságot keletkeztető – jogállások közötti jogviszonyváltás esetén a támogatásra való jogosultságot folyamatosnak kell tekinteni, és visszafizetési kötelezettség nem keletkezik abban az esetben sem, ha a jogviszonyváltás során próbaidő kerül kikötésre.
Nem keletkeztet visszafizetési kötelezettséget, ha a jogosult azonos típusú jogviszonyban maradva a Rendelet hatálya alá tartozó más foglalkoztató szervvel lép jogviszonyba.
Éves keretösszeg
Az Otthontámogatás éves keretösszege jogosultanként legfeljebb nettó egymillió forint, ha az Otthontámogatásra jogosult jogviszonya az egész adóévben fennáll.
Ha az Otthontámogatásra jogosult jogviszonya csak az év egy részében áll fenn, akkor a nettó egymillió forintnak az Otthontámogatásra jogosult által az adott munkáltatónál a naptári évben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege.
Az Otthontámogatás az éves keretösszeg erejéig több lakáskölcsön-szerződéshez is felhasználható.
A támogatás célja
A támogatás – hitelintézettel kötött – lakáskölcsön-szerződésben foglalt lakáskölcsön-szerződésből eredő tartozás törlesztéséhez vagy zártvégű lízingdíj fizetéséhez vagy lakóingatlan megszerzéséhez szükséges önerő teljesítéséhez igényelhető.
Az Otthontámogatás kizárólag magyarországi lakóingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez felhasznált hiteltörlesztéshez vagy szükséges önerő teljesítéséhez – ideértve a lakóingatlan saját célra történő építését vagy építtetését is – használható fel.
A hiteltörlesztési célú Otthontámogatás kizárólag hitelintézettel kötött lakáskölcsön-szerződésben előírt törlesztés vagy lízingdíj megfizetéséhez használható fel.
Munkáltatói tájékoztatás
A munkáltató az általa foglalkoztatott személyeket az Otthontámogatás igénybevételének lehetőségéről, feltételeiről és módjáról
2025. december 20. napjáig tájékoztatja. Ezzel egyidejűleg köteles jelezni, hogy az Otthontámogatás igénybevételére irányuló szándékukat a Kormány honlapján (
https://kormany.hu/otthontamogatas%20) közzétett formanyomtatványon a munkáltatónál bejelenthetik.
Igénylés
Az Otthontámogatásra jogosult az Otthontámogatást a munkáltatójától igényelheti a lakhatási cél (hiteltörlesztési vagy önerő célú) megjelölésével. Évente csak egy cél választható.
Fontos szabály, hogy a 2026. január 1-jét megelőzően érvényesen létrejött lakáskölcsön-szerződés tekintetében a bejelentési határidő utolsó napja 2026. január 20. E bejelentési határidő elmulasztása jogvesztő.
A „jogvesztő határidő” azt jelenti, hogy ha a megadott határidőig nem teszi meg a bejelentést, akkor utólag már semmilyen módon nem pótolhatja azt és elveszíti a támogatáshoz való jogot.
A 2026. január 1-jén vagy azt követően érvényesen létrejött lakáskölcsön-szerződés tekintetében a bejelentés a szerződés létrejöttét követően folyamatosan, jogvesztő határidő nélkül megtehető, azzal, hogy a tárgyhónap vonatkozásában a tárgyhónap első napjáig történő benyújtás irányadó, a 2026. év tekintetében az utolsó igénybejelentési határnap 2026. november 1. napja; a 2027. évre, majd az azt követő évekre tekintettel évente egy bejelentés megtétele szükséges.
Házastársak
Ha az adós és az adóstárs házastársak és mindketten jogosultak az Otthontámogatásra, akkor
- a 2026. január 1. napját megelőzően létrejött, ugyanazon lakáskölcsön-szerződésre mindketten saját jogukon igényelhetik az Otthontámogatást, azzal, hogy az ingatlanban az adóstársnak nem kell tulajdonnal rendelkeznie,
- a 2026. január 1. napját követően létrejött, ugyanazon lakáskölcsön-szerződésre mindketten saját jogukon akkor igényelhetik az Otthontámogatást, ha az adóstárs is tulajdont szerez az ingatlanban.
Ha az adós és az adóstárs nem házastársak, de mindketten jogosultak az Otthontámogatásra, akkor ugyanarra a lakáskölcsön-szerződésre csak az egyikük veheti igénybe az Otthontámogatást.
Visszafizetés
Ha a lakáskölcsön-szerződés az igénylő nyilatkozata után 180 napon belül nem jön létre, a jogosult a kifizetett összeget a munkáltatónak fizeti vissza.
A támogatást a visszafizetés megállapításakor érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell visszafizetni, ha:
- az Otthontámogatásra jogosult az első folyósítástól számított hat hónapon belül egyoldalúan vagy saját kezdeményezésre közös megegyezéssel szünteti meg a munkaviszonyát;
- az önerő célú folyósítástól számított 180 napon belül az Otthontámogatásra jogosult önhibájából eredően nem jön létre a lakáskölcsön-szerződés;
- a munkáltató a jogviszonyt az Otthontámogatásra jogosult felróható magatartása miatt, egyoldalúan szünteti meg;
- valaki jogosulatlanul vette igénybe a támogatást;
- a lakáskölcsön-szerződés érvénytelensége, felbontása vagy a lakáskölcsön-szerződéstől történő elállás esetén, ha az az Otthontámogatásra jogosult döntéséből fakad, vagy neki róható fel, és arra a megkötésétől számított két éven belül kerül sor.
A munkáltató a visszafizetési kötelezettség teljesítésére méltányosságból legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet.
Ha az Otthontámogatásra jogosult jogviszonya az Otthontámogatásra jogosult halála miatt szűnik meg, a kifizetett összeg tárgyévre eső arányos részét a munkáltató nem követeli vissza.
Jogosultak tájékoztatási kötelezettsége
Az Otthontámogatásra jogosult a lakáskölcsön-szerződésben bekövetkezett változásról a munkáltatóját a változás tudomására jutásától számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatni.
Az Otthontámogatásra jogosultak körébe nem tartoznak bele a közfinanszírozott fogászati szakellátók és az iskolafogorvosok. Ennek értelmében sem ők, sem a náluk foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók nem tudják igénybe venni a támogatást. A jogszabály megfelelő módosítása érdekében a MOK Országos Elnöksége és a Fogorvosok Területi Szervezete további egyeztetéseket kezdeményezett.
