A csónakallegória releváns!

2021-02-06 15:36:00 FORRÁS: Orvosok Lapja

Szerző: dr. Hegedűs Zsolt elnök, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiuma

Orvosoklapja - Aktuális

tikai kérdések megvilágításához gyakran példaként hozzák fel azt a képzelt helyzetet, amikor csak egy mentőcsónakunk van, ám két ellentétes irányban fuldokló ember van a vízben.

Etikai kérdések megvilágításához gyakran példaként hozzák fel azt a képzelt helyzetet, amikor csak egy mentőcsónakunk van, ám két ellentétes irányban fuldokló ember van a vízben, és tudjuk azt, hogy mire az egyik irányban levő embert megmentjük, addigra a másik már elmerül, és őt így már nem menthetjük meg. Melyik irányba küldenénk a csónakot? Mi alapján döntenénk? 

Továbbgondolva: mi van akkor, ha az egyik irányban három embert is meg tudnánk menteni, míg a másikban csak egyet, akkor hova irányítanánk a csónakot? 

A MOK Etikai Kollégiuma létrehozott munkacsoportot, és még tavasszal elkészítette az Etikai megfontolások az orvosi erőforrások elosztásához COVID-19-pandémia idején Magyarországon című ajánlását, amely részletes etikai útmutatást, ajánlást ad orvoskollégáinknak, felkészítve őket arra helyzetre, ha esetleg a jelenlegi COVID-19 vírusos megbetegedések száma olyan mértékűvé válna, hogy azzal az ellátórendszer nem lenne képes megbirkózni az elégtelen számú intenzív ágyak, helyek, lélegeztetőgépek, szakemberek, egyéb erőforrások miatt. 

A kezelésekhez való hozzáférés igazságos szabályozása a pandémia túlterhelő hatására adandó szükséges válasz. Így tettek más országok is, amelyek munkáit, megfontolásait alaposan mérlegeltük és integráltuk munkánkba. A kérdés nem az volt, hogy felállítsunk-e prioritásokat, hanem az, hogyan lehet ezt etikus és következetes módon megtenni ahelyett, hogy a követendő, általános elvek érvényesülését veszélyeztetve az egyes intézmények egyedi megközelítéseire vagy egyes orvosok pillanatnyi megérzéseire alapoznánk.

Ahogyan vannak sajnos vírustagadók, úgy vannak sajnos a jelenlegi világjárvány miatti esetleges forráshiány problémáját tagadók világszerte. Mindkettő bizonyítottan súlyos károkat okoz az effektív védekezésben, és hozzájárulhat a halálozások növekedéséhez.

Sajnos egyesek az esetleges forráshiány tagadását mutatják megszólalásaikban, a legalacsonyabb szintű evidenciákra, saját tapasztalataikra, szaktekintélyükre hivatkoznak, és közben paradox módon már a humánerőforrás-hiány kiküszöbölésére tesznek gyakorlati javaslatokat Magyarországon. Így akrobatikus szellemi ficamokat képeznek eszmefuttatásaikban, és ezt egy politikai napilap hasábjain teszik. Ez több szinten is rossz irányba téríti el a tiszta szándékainkat és munkánk komplex válaszait egy esetleges komplex helyzetre. 

A mi alaptézisünk az, hogy a csónakallegória abszolút releváns, és fel kell készítenünk a társadalmat és az orvostársadalmat is arra az eshetőségre, ha ilyen szituáció alakulna ki, hogy minél több emberéletet mentsünk meg.

Mi úgy gondoljuk, hogy inkább legyünk túlságosan is felkészültek egy ilyen helyzetre, mintsem tagadjuk annak lehetőségét, hogy az kialakulhat. Erre kötelez hippokratészi eskünk, illetve ezt mi széles alapon nyugvó evidenciák, nemzetközi jó gyakorlatok és tisztán szakmapolitikai szempontok szerint gondoljuk így.

Kérünk minden kollégát, hogy tanulmányozzák időben az elkészült publikus ajánlást, és implementálják azt a gyakorlatba, ha szűkös erőforrás alakulna ki kórházukban a COVID-19 járvány kapcsán, hogy ezáltal minél több emberéletet tudjanak megmenteni! 

Megtekintések száma: 1965

A legégetőbb szakmapolitikai kérdések és vitatémák rovata.

ESEMÉNYEK