A kényszerűségben rejlő lehetőség

A változás ugyan nem mindig jelent fejlődést, de magában hordozhatja azt, ha jól használjuk ki. 

Jelenleg még nem tudjuk, hogy milyen irányba mozdul el az etikai eljárások részletes szabályozása, azok mennyire lesznek zártak vagy éppen transzparensek, egyáltalán milyen szempontok, milyen etikai kódex alapján történik majd az orvosok etikai vizsgálata. Az új etikai kódex elkészítése is az ETT hatáskörébe került, melyhez a MOK csak véleményezési jogot kapott.

A jelenlegi hatályos törvényben mindeközben ellentmondások is felfedezhetők, melyek értelmezési nehézségeket teremtenek a Kamarán belül és a feltételezett döntéshozói szándék szempontjából is. Számunkra még nem egyértelmű, hogy mit enged meg a jelenlegi jog a MOK-nak a saját tagjai etikai szabályozása kapcsán. A napokban megkerestük az egészségügyi államtitkárságot, hogy ezekre a jogi értelmezési bizonytalanságokra egyértelmű választ kapjunk. Egyelőre légüres tér alakult ki az orvosetikai ügyrend kapcsán, ami mind a betegek, mind az orvostársadalom oldaláról aggályos. 

Mindazonáltal úgy gondolom, hogy amennyiben a magyar orvostársadalmat érintő etikai eljárásrend az európai jógyakorlatoknak megfelelő változásokon esne át, a magyar egészségügy ezen a téren tíz évet is nyerhetne.

Az, hogy az orvosi kamarától függetlenül történjen az orvosok etikai vizsgálata, nem példa nélküli az európai gyakorlatban. 

Az angliai etikai szabályozás 2011-es megújítása, a kamarától alapjában függetlenül működő etikai bíróság, a Medical Practitioners Tribunal Service (MPTS) felállítása a társadalom elismerését és bizalmát vívta ki a szigetországban. Az MPTS-nek azt tulajdonítják, hogy átláthatóbb, függetlenebb és hatékonyabb, mint az angol orvosi kamara (GMC) korábbi rendszere. Emellett dicsérték azért is, hogy a büntetés helyett a korrekcióra és az orvosok támogatására helyezi a hangsúlyt. Az MPTS a hibáztató egészségügyi kultúra helyett a hibákat feltáró, abból tanuló egészségügyi rendszert támogatja.

A szankciók kiszabásának célja nem elsősorban a büntetés, hanem a lakosság egészségének, biztonságának, jólétének védelme és ezáltal az orvosok iránti bizalom helyreállítása, amiben a gondosan mérlegelt transzparencia is segítséget nyújt.

Bár az etikai bizottságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy az általa kirótt szankció megfelelő és arányos-e, általánosságban elmondható, hogy a gyakorlatban a szakma egészének jó hírneve fontosabb, mint bármelyik orvos egyéni érdeke.

Az MPTS felállításánál az volt a cél, hogy a nagyobb társadalmi visszhangot kiváltó ügyekben (pl. erőszak, helytelen szexuális kapcsolat, tisztességtelenség, súlyos szakmai negligencia) gyors, transzparens és a társadalom igazságérzetének megfelelő döntést lehessen hozni. A kamarától függetlenített etikai bíróságnál megszüntették azt a korábbi gyakorlatot, hogy az orvosi kamara egy személyben az ügyész, a bíró és az esküdtszék, így segítették elő, hogy fajsúlyos eseteknél még véletlenül se érvényesülhessen az orvoslobbi befolyása. Nem elég tisztességesnek, illetve elfogulatlannak lenni, hanem annak is kell látszani. 

Egy hasonló rendszer bevezetése Magyarországon azt szolgálná elsősorban, hogy a társadalom bízzon a Magyar Orvosi Kamarában és az orvostársadalomban; bízzon abban, hogy az orvosok nem zárnak össze súlyos eseteknél, hanem egy tőlük független és transzparensen működő orvosi etikára specializálódott bíróság vizsgálná ki az ügyeket, és hozna határozatokat.  

A hatalmast botrányt kavart ügy után, amikor a háziorvos Harold Shipman kábító-fájdalomcsillapítók túladagolásával megölte legalább 250 betegét, a 2000-es évek elején a Shipman-jelentésekben foglalt ajánlás következményeként történt változás a szigetországban. Az angol orvosi kamara konzultáció után módosította fegyelmi eljárásait, hogy megváltoztassa a bizonyítási követelményeket az orvosok szakmai alkalmassági eljárásaiban (fitness to practice). Az évtizedek óta érvényben lévő büntetőjogi bizonyítási normát kivezették, és a polgári bizonyítási normát vezették be.

A GMC/MPTS a polgári jogi bizonyítási mércét alkalmazza annak megállapításakor, hogy az orvos ellen felhozott tények bizonyítottak-e. A polgári bizonyítási mérce a valószínűségek mérlegelése néven ismert.

Ahhoz, hogy az etikai bíróság bizonyítottnak találjon egy orvos elleni tényt, az MPTS-nek bizonyítania kell, hogy nagyobb a valószínűsége annak, hogy az orvos elleni eset bekövetkezett, mint annak, hogy nem következett be, figyelembe véve a helyzet bekövetkezésének inherens valószínűségeit.

A valószínűség értékelése során a bíróság – az adott ügyben megfelelő mértékben – figyelembe veszi, hogy minél súlyosabb az állítás, annál kevésbé valószínű, hogy az esemény bekövetkezett, és ezért annál erősebbnek kell lennie a bizonyítéknak, mielőtt a bíróság arra a következtetésre jut, hogy az állítás a valószínűség mérlege alapján megalapozott. A csalás általában kevésbé valószínű, mint a gondatlanság. A szándékos testi sértés általában kevésbé valószínű, mint a véletlen testi sértés. 

Minél valószínűtlenebb tehát az esemény, annál megalapozottabban kell bizonyítani, hogy az valóban megtörtént, mielőtt a valószínűség mérlegelése alapján annak bekövetkezése megállapítható lenne. A valószínűségek mérlegelése az etikai bizottsági eljárások ténymegállapítási szakaszában alkalmazandó.

Az MPTS működésének egyik legfontosabb jellemzője, hogy az orvosi kamarától függetlenül, de egyben teljesen transzparensen vizsgálják ki az orvosetikai ügyeket. A függetlenség és a transzparens működés együtt garantálja, hogy a célnak kitűzött elvek a lehető legjobban érvényesülhessenek a napi gyakorlatban, és az esetleges hibákból a társadalom nyomására is folyamatosan tanuljanak, és fejlesszék a rendszert magát.

Nemcsak magatartás-etikai, hanem szakmaetikai felülvizsgálatokat is végeznek, melyek kiróható szankciókban is megjelennek, például bizonyos szakmai tevékenységek korlátozása vagy tréningre való kötelezés. Ennek bevezetése nagyon időszerű lenne Magyarországon is, mivel eddig az etikai bizottságoknak erre nem volt jogosítványuk.  

Lényeges, hogy a szigetországban egy nagyon jól kidolgozott, mindenki számára elérhető szankciós útmutató alapján dolgoznak. A szankciók differenciáltabbak, és az orvos őszinte belátási hajlandósága is latba esik az etikai ügy elbírálása során.

Az etikai bizottságnak számba kell vennie a rendelkezésre álló szankciókat, kezdve a legkevésbé korlátozókkal, ezek alapján dönt, hogy alkalmazzon-e büntetéseket, és ha igen, milyeneket. Figyelembe kell vennie az arányosság elvét is, a társadalom és az orvos érdekeinek mérlegelésével (ez általában hatással lesz az orvos karrierjére, például a képzés alatt álló orvos működési engedélyének rövid felfüggesztése is jelentősen késleltetheti a karrierje előrehaladását a képzési szerződések jellege miatt).

Miután azonban az etikai bizottság megállapította, hogy a társadalom védelme érdekében egy bizonyos szankció szükséges (és ez a szankció a szükséges minimális intézkedés), akkor ezt a szankciót alkalmazni kell, még akkor is, ha ez az orvos számára nehézségeket okozhat. Erre azért van szükség, hogy megvalósuljon a törvény által előírt elsődleges, a társadalom védelmét szolgáló cél.

Ott az orvosetikai kivizsgálások során a társadalmi közérdek magasabb rendű célt szolgál, mint az egyes emberek személyes adatainak védelme, ezért is tudnak a berögzült magyar viszonyokhoz képest sokkal átláthatóbban működni.  

Az úgynevezett azonnali hatályú, ideiglenes intézkedések gyakorlatának bevezetése az etikai eljárások alatt szintén fontos előrelépés lehetne Magyarországon. Ilyenkor az ideiglenes végzésekkel foglalkozó etikai bíróságok döntenek arról, hogy egy orvos praxisát korlátozni kell-e a vizsgálat lefolytatásának idejére.

Erre már itthon is adott a jogi lehetőség az ügyvédi és a közjegyzői kamarában, és ezt alkalmazzák az angol orvosetikai ügyrendben is.

Hogy Magyarországon milyen irányban fog változni az orvosetikai eljárásrend, azt elsősorban a döntéshozói szándék határozza meg. Az európai jógyakorlatok ismerete és mérlegelése, esetleges magyarországi adaptációja fontos egy ilyen változtatásnál, hogy a lehető legjobban éljünk a lehetőségeinkkel, és európai mércével is fejlődjünk ezen a téren.