A nyugat-nílusi vírusfertőzések jelentősége hazánkban

A nyugat-nílusi vírus (West Nile virus, WNV) a Flaviviridae család Flavivirus nemzetségének tagja. A vírust elsősorban a Culex nemzetséghez tartozó szúnyogfajok terjesztik. Magas vírusszám csak madarakban alakul ki, a szúnyogok madarakról tudják átvinni a fertőzést emberekre vagy emlősállatokra (pl. lovakra). Emberben és emlősállatokban a vírusfertőzés során nem alakul ki kellően magas és hosszantartó viraemia, ezért emberről emberre szúnyogcsípés útján a vírus nem terjed (1).

A WNV-re a sporadikus előfordulás jellemző a szúnyogok aktivitását lefedő szezonális időszakban. Magyarországon a járványgörbe csúcsa az augusztus-szeptemberi időszakra tehető. A viraemiás szakaszban emberről emberre is terjedhet a fertőzés transzfúzió, transzplantáció útján, továbbá nagyon ritkán transzplacentárisan vagy szoptatás során is bekövetkezhet fertőzés.

A WNV szezonális időszakában a véradók tünetmentes fertőződésének kizárása céljából nukleinsav-kimutatást végeznek a felhasznált vérek, vérkészítmények biztonságosságának biztosítására, vagy az aktív víruscirkulációban érintett területeket zárják ki a véradásból 28 napra. Az átlagos lappangási idő 2-14 nap, de a WNV-fertőzések nagy része (70-80%-a) tünetmentesen zajlik.

A tünetes WNV fertőzések során általában nyugat-nílusi láz (West Nile fever, WNF) alakul ki, mely kórkép gyengeséggel, fejfájással, lázzal, esetleg ízületi fájdalommal, illetve morbilliform és maculopapularis kiütésekkel járhat. Előfordulhat hányás, hasmenés, lymphadenopathia is. (2). Az összes fertőzött kb. 1%-ánál súlyos neurológiai érintettséggel járó WNV neuroinvazív tünetegyüttes (West Nile neuroinvasive disease, WNND) jelentkezik. Az idegrendszeri tünetek meningitis, encephalitis vagy acut flaccid paralysis formájában manifesztálódnak. Az idegrendszeri panaszok mellett a másik kórformára (WNF) jellemző kísérő tüneteket is tapasztalhatunk, de a kiütések megjelenése ritka. Míg a WNF nem korspecifikus, a WNND sokkal inkább az időskori fertőzésekben fordul elő. A neurológiai kórkép magas halálozással (kb. 10%) járhat (3).

A humán WNV-fertőzések laboratóriumi diagnosztikáját országos szinten a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Virális Zoonózisok Nemzeti Referencialaboratóriuma végzi. A diagnosztika elsősorban ellenanyag-kimutatáson alapul. Vérsavó- és liquormintákból történhet az anti-WNV IgG-, IgM- és IgA-ellenanyagok kimutatása. Az eredmények értékelésében nehézséget okoz, hogy a savóban az IgM- és az IgA-ellenanyagok hónapokig perzisztálhatnak.

A flavivírusokra jellemző szerológiai keresztreaktivitás miatt minden mintát meg kell vizsgálni a Magyarországon endémiás, egyéb flavivírusok irányába is (kullancsencephalitis és Usutu-vírus). A vírus nukleinsavának kimutatása szintén fontos szerepet kapott a diagnosztikában: tapasztalataink szerint a legcélszerűbb az alvadásgátolt teljes vérminta és vizeletminták reverz transzkripciós PCR-vizsgálata (4). Követéses vizsgálatok támasztják alá, hogy vizeletmintából hosszabb ideig mutatható ki a vírus nukleinsava, mint vérmintából. Vérminták kapcsán ugyanakkor nagyobb a találati arány, és erősebb pozitivitás mérhető a vörösvértesteket is tartalmazó, teljes vérben, összehasonlítva a vérplazma- vagy vérsavómintákkal. PCR-pozitív eredményt legkisebb valószínűséggel liquormintákból kaphatunk (4-6). Vizeletmintákból a vírus izolálása is sikeresen elvégezhető volt (6).

Az 1. ábrán a laboratóriumilag is megerősített vagy valószínűsített aktuális, hazai humán WNV-fertőzések éves eloszlása, valamint a vizsgált minták száma látható. A Covid-19 pandémiáig folyamatosan növekedő esetszám oka a javuló surveillance és a vizsgálatkérések számának növekedése a WNV-fertőzések jobb ismertsége miatt. 2018-ban úgy Magyarországon, mint egész Európában az esetszámok drasztikus növekedése volt jellemző (1. ábra). Ekkor hazánkban 215 autochton és 10 importált humán WNV-fertőzést igazoltunk, míg az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint  az előző évihez képest több mint hétszeresére nőtt a WNV-esetek száma Európában.

1. ábra: A 2006 és 2021 között WNV irányába vizsgált betegek és a laboratóriumilag igazolt WNV esetek számának évenkénti eloszlása

A vizsgálatkérések száma számottevően csökkent a Covid-19 pandémia idején 2020-ban és 2021-ben, ezért a valószínűsített és igazolt esetek száma is csökkent (1. ábra).

Meghatároztuk a hazánkban cirkuláló, betegekből kimutatható nyugat-nílusi vírus genetikai jellemzőit is. Először a genom egy rövidebb szakaszának szekvenálásával lineage-2 (2-es leszármazási vonalú) WNV-cirkulációt igazoltunk. A genetikai vizsgálatok eredményét az NNK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának epidemiológus munkatársai rendszeresen jelentik az ECDC felé. Napjainkban már lehetőség van a teljes genom szekvenálására újgenerációs szekvenálási módszerrel is. Ezzel a módszerrel a középső, keleti és déli országrészből származó mintákat karakterizáltuk. E régiók endémiásnak tekinthetők, mind a WNV-incidenciát, mind pedig a szeroprevalenciát tekintve. A 2019-ben az Országos Vérellátó Szolgálattal együttműködésben végzett WNV szerológiai szűrés eredménye is igazolja, hogy egyértelműen az alföldi régió tekinthető a legérintettebbnek, de WNV-fertőzésekre számíthatunk a középső országrészben is (2. ábra) (7).

2. ábra: 2019-ben a WNV-szeroprevalencia megyénkénti eloszlása (összesen 3005 önkéntes véradó vizsgálatával kapott eredmény).

Összefoglalva, nyugat-nílusi láz gyanúja esetén a következő mintákat célszerű beküldeni a Nemzeti Népegészségügyi Központ Virális Zoonózisok Referencia Laboratóriumába: vérsavó, EDTA-val alvadásgátolt teljes vér, vizelet, illetve neurológiai kórkép esetén − ha rendelkezésre áll − liquor. Nem tisztázott etiológiájú kiütéses megbetegedés esetén érdemes a WNV-re is gondolni. A mintákat kérjük 4 °C-on tárolni és hűtve szállítani. Ha egy héten belül nem megoldható a minták NNK-ba küldése, akkor kérjük a mintákat a mintavételtől a szállítás időpontjáig -20 °C°-on tárolni, majd fagyasztva szállítani.

 Szerzők:

Nagy Anna¹, Horváth András¹, Nagy Orsolya¹, Koroknai Anita¹, Csonka Nikolett¹, Barabás Éva², Takács Mária¹

¹ Nemzeti Népegészségügyi Központ, Virális Zoonózisok Nemzeti Referencialaboratóriuma, Budapest

² Országos Vérellátó Szolgálat, Konfirmáló Laboratórium, Budapest

Irodalomjegyzék:

1. Colpitts TM, Conway MJ, Montgomery RR, Fikrig E. West Nile virus: Biology, transmission, and human infection. Clin Microbiol Rev. 2012;25(4):635–48.
2. Barzon L, Pacenti M, Ulbert S, Palù G. Latest developments and challenges in the diagnosis of human West Nile virus infection. Expert Rev Anti Infect Ther. 2015;13(3):327–42.
3. Hayes EB, Sejvar JJ, Zaki SR, Lanciotti RS, Bode AV., Campbell GL. Virology, pathology, and clinical manifestations of West Nile virus disease. Emerg Infect Dis. 2005;11(8):1174–9.
4. Nagy A, Bán E, Nagy O, Ferenczi E, Farkas Á, et al. Detection and sequencing of West Nile virus RNA from human urine and serum samples during the 2014 seasonal period. Arch Virol. 2016;161(7):1797−806.
5. Nagy A, Mezei E, Nagy O, Bakonyi T, Csonka N, Kaposi M, et al. Extraordinary increase in West Nile virus cases and first confirmed human Usutu virus infection in Hungary, 2018. Eurosurveill. 2019;24(28).
6. Nagy A, Nagy O, Bán E Molnár E, Müller Zs, et al. A nyugat-nílusi vírus kimutatása humán betegmintákból: nyomon követéses vizsgálatok a 2015. évi szezonális időszakban. Orv Hetil. 2017;158(20),791−796.
7. Nagy A, Csonka N, Takács M, Mezei E, Barabás É. West Nile and Usutu virus seroprevalence in Hungary: A nationwide serosurvey among blood donors in 2019. PLoS ONE. 2022;17(4).