Nem csak ellenőriz, védelmet is biztosít az orvosoknak az NVSZ

Nem ellenségként tekintünk az orvosokra! – mondta az Orvosok Lapjának Mező László, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) Központi Védelmi Igazgatóságának megbízott igazgatója. A rendőr ezredes azt is elárulta, milyen szempontok szerint választották ki 2021-ben az egészségügyi szolgálati jogviszony hatálya alá tartozókat ellenőrző kollégáikat.

Az egészségügyi dolgozók ellenőrzésére az egészségügyi szolgálati jogviszony 2021. márciusi bevezetése óta van lehetőségük. Ebben az elmúlt közel három évben hányan kerültek az NVSZ látókörébe?

A 119 ezer fős védett állományt tekintve 837 eljárás indult, és 245 ügyben tettünk feljelentést a rendőrségen, mert a nyomozás már az ő feladatuk. Az NVSZ nem nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnfelderítési szerveként felderítő munkát végez, amelynek során a gyanúig jutunk el.

A bűnfelderítő munka része a megbízhatósági vizsgálat is?

Ez csupán egy szűk területe a tevékenységünknek, ebben a körben a több száz lefolytatott vizsgálatból mindössze öt zárult feljelentéssel. A feladataink nagyobb részét az előkészítő eljárások teszik ki, amelyek vonatkozhatnak egy múltban elkövetett cselekményre a büntetőeljárási törvény alapján – például ha egy orvos korrupciós cselekményt követett el –, de a jövőre is a rendőrségi törvény vonatkozó szabályai szerint.

Az eljárásokat bejelentés nyomán indítják el?

Bejelentés vagy saját felderítés nyomán keletkező információk alapján, de igazából ennek nincs jelentősége. Nemcsak az érintett, hanem a szolgálat számára is az a jó vizsgálat, amelynek lezárásakor megállapítjuk, hogy nem történt semmi törvénybe ütköző.

Minden Önökhöz érkező bejelentést kivizsgálnak?

A bejelentés csak az előkészítő eljárás elrendeléséhez elég, ha a gyanút alátámasztja egy híváslista, vagy az EESZT-ben fellelhető egyéb adatok, keményebb eszközökhöz is folyamodhatunk, mint például a telefonlehallgatás, amihez viszont már bírói, ügyészi engedély szükséges.

Az orvos családtagjaira is kiterjednek a vizsgálatok és a titkosszolgálati módszerek?

Csak abban az esetben, ha a családtag érintett, például asszisztens a háziorvosi praxisban.

Miben különböznek az egyes eljárások?

Korrupciós ügyek esetében kilenc hónap az előkészítő eljárás időtartama, a titkos információgyűjtés – szintén szigorúan engedélyhez kötötten – hat hónap. A megbízhatósági vizsgálat lefolytatására alapesetben 15 nap áll rendelkezésre, de ez meghosszabbítható. Ezt az eljárást ügyészi engedéllyel végezzük, ami bűncselekmény elkövetésére jogosítja fel a kollégáinkat, azaz pénzt – vagy bármely más szolgáltatást – ajánlhatnak fel cserébe az egészségügyi ellátásért.

Az orvos havonta kétszer elfogadhat ajándékot a betegtől, amelynek értéke nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 5 százalékát (jelenleg mintegy 13 ezer forint). Ezt is ellenőrzik?

Az ajándékkosarak értékét nem ellenőrizzük, de pénzt semmilyen körülmények között nem lehet elfogadni. A hálapénz 2021-es kriminalizálása nemcsak az orvosokra, hanem a betegekre is kiterjed, bár esetükben nem bűncselekményről, hanem vétségről van szó, ami egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Ilyen eljárásuk is van?

Van ilyen jellegű ügyünk, de nem ez a prioritás. Tapasztalataink szerint egyébként a hálapénz kezd kikopni a gyakorlatból, jellemzően az idősebb korosztály élne még vele, a fiatalok határozottan elutasítják. Sokkal inkább azt tapasztaljuk, hogy hiába a megemelt fizetések, vannak, akik pótolni akarják valamilyen módon a korábban kapott paraszolvenciát, így gyakoribbá válnak a várólista-elkerülés vagy a magán- és az állami ellátás közötti át(nem)járhatóság nyomán kialakuló korrupciós bűncselekmények.

Mik a tapasztalatok?

Az orvosok körében jócskán van átfedés a magán- és a közellátásban való foglalkoztatásban. Gyakori, hogy a magánszektorban megtörténik a kivizsgálás, a műtétet viszont az állami kórházban végzik el, majd a beavatkozásért a magánellátásban végzett kontroll alkalmával fizetnek. Ilyenkor jellemzően nem rögzítik a magánorvosi vizitet az EESZT-be, vagy ha mégis, egy kolléga nevére állítják ki az ambuláns lapot. De találkoztunk olyan esettel is, ahol kiállították a leletet, de nem történt orvosi vizsgálat – ami pedig magánokirat-hamisításnak számít.

Minden ellátást kötelező rögzíteni az EESZT-ben…

Ha betartanák ezt a szabályt, az könnyebbséget jelenthetne a mi munkánkban is, ám ehhez a kötelezettséghez nem kötött érdemi szankciót a törvényalkotó. Találkoztunk olyan esettel is, amikor az orvos sem a magán-, sem az önkormányzati rendelőben, de az állami kórházban sem vitt fel semmilyen adatot a térbe.

Az ilyen joghézagok kijavítására tesznek javaslatot döntéshozó számára?

Az igazgatósághoz nemcsak a kórházak tartoznak, hanem az egészségügyi államtitkárság, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő is. Jelzéssel élünk a hiányosságok miatt, vagy ha nincsenek összekapcsolva egyes rendszerek, javaslattal is élünk például a magán- és közellátás átjárhatóságával kapcsolatban is.

Tapasztaltak visszaélést a háttérintézményekben?

Találkoztunk bűncselekményekkel, de ezek inkább a gyógyszerekhez kötődtek. Gyakori, hogy visszaélnek orvosok nevével gyógyszerreklámhoz, lopott receptekre nagy mennyiségben írnak fel szedatív szereket. Ilyen ügyekben is végzünk felderítést.

Visszatérve a magán- és közellátás közötti átjárásra, a várólistákra. A pénz mindig borítékban érkezik?

Az egyik ügyünkben úgy jutott a pénzhez az orvos, hogy fiktív szerződéssel legalizálták azt egészségügyi tanácsadás címén egy cégnek úgy, hogy közben nem történt teljesítés. Mások szolgáltatásokkal „fizetik ki” az orvosukat: találkoztunk olyan esettel, amikor ez egy luxushajóút volt. Ez ugyanúgy bűncselekmény, mintha pénzt adtak volna át.

Mely szakmákban a legjellemzőbb a korrupció?

A hamis Covid-oltás-igazolásokkal való visszaélések a háziorvosi praxisokban voltak jellemzőek, a járvány levonultával a szülészet-nőgyógyászat és a sebészet tört az élre, különösen a várólistás ellátások esetében. De találkoztunk már az onkológiai ellátásban is azzal, hogy előre fizetni kellett a daganatos betegnek azért, hogy hozzájusson a kemoterápiához. Ha nem valósul meg pénzmozgás, nem történik korrupció, ugyanakkor közszolgálati helyzettel visszaélés körébe esik, ha az orvos valótlan vizsgálatot visz fel például az EESZT-be.

A magán- és közellátás közötti átjárást visszafelé is ellenőrzik? Tehát, ha az állami kórházba érkező pácienst ahhoz a magánellátóhoz irányítja az orvos, ahol dolgozik, és ott pénzért hozzájut az ellátáshoz?

Álláspontom szerint büntetőjogi szempontból ez nem problémás, hiszen a beteg maga dönthet arról, hogy kifizeti-e a szolgáltatást, de egyes esetekben nem feltétlenül etikus. A vizsgálataink a munkahelyi fegyelemsértésre, munkahelyi szabályzat megsértésére nem vonatkozhatnak.

És ha orvosszakmai hibát tapasztalnak?

Kollégáink nem orvosok, de ha nagyon durva, a kívülállónak is szemet szúró szakmai problémát észlelünk, arról értesítjük az intézmény vezetését vagy az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ).

Nem csak vizsgálódnak, védelmet is nyújtanak.

Ez az egyik legfontosabb tevékenységünk. Ha megfenyegetnek egy egészségügyi dolgozót, zaklatás miatt a rendőrség kezd nyomozásba, az NVSZ-nek ilyenkor abban van hatásköre, hogy a súlyosabb bűncselekmény megvalósulását megelőzze. A kollégáimtól azt várom el, hogy azonnal álljanak rendelkezésre minden ilyen esetben, ami lehet telefonos segítségnyújtás vagy jogi felvilágosítás, mi pedig a rendőrséggel karöltve dolgozunk tovább az ügyön. Rendőri védelmet kezdeményezhetünk, de azt már a rendőrség valósítja meg.

Említene néhány példát?

Volt olyan esetünk, amikor az orvost halálosan megfenyegető, a rendelőbe érkező beteg ellátása során kollégáim fehér köpenyben jelen voltak a helyiségben; szerencsére nem történt semmi. De olyan is, hogy a kórházat felgyújtással fenyegető hozzátartozóról derítettük ki, hogy pár évvel korábban egy munkásszállóban ugyanezzel riogatott, és azt be is váltotta; őt elfogták. Találkoztunk szerelemféltéssel, zsarolással is ebben a körben.

Mit tudnak tenni a kötelező gyermekkori védőoltásokkal szemben olykor agresszívan fellépő csoportokkal szemben?

Egyre több bejelentés érkezik hozzánk az oltástagadóktól, mert ők úgy érzékelik, hogy az orvos, de még inkább az NNGYK bűncselekményt követ el azzal, hogy kikényszerítik az oltás felvételét. Úgy látjuk, az ügy hátterében egyetlen ügyvéd áll, erre utal az is, hogy sablonszerű beadványok érkeznek hozzánk, csak a nevek változnak. Továbbítjuk ezeket az NNGYK-hoz. Van azonban olyan ügyünk is, amikor az orvost korrumpálták azért, hogy csak papíron „adja be az oltást”.

Az NVSZ tevékenysége nemcsak az orvosokra, hanem a szakdolgozókra is kiterjed. Ott milyen esetekkel találkoztak?

A Covid idején alakultunk, első ügyeink egyike volt, hogy egy korábban egy háziorvosi rendelőben dolgozó hölgy éjszakánként a még mindig nála lévő kulccsal bement a rendelőbe, és 300-400 oltás beadását rögzítette az EESZT-ben. Milliókat keresett ezzel. Egyébként a szakdolgozók jellemzően olyan szolgáltatást árulnak, amit az orvosoktól vesznek meg, vagy akik az orvos pecsétjét használják annak tudta nélkül. Ugyanakkor találkoztunk olyan esettel is, amikor az orvos elfogadta a hálapénzt, de a szakdolgozó visszautasította.

Hogy tapasztalja, közel három év után ismerik az orvosok az NVSZ tevékenységét?

Folyamatosan járjuk az ország egészségügyi szolgáltatóit, kapcsolatban vagyunk a területen működő szakmai szervezetekkel, így a Magyar Orvosi Kamarával is. A klinikai központokban, nagyobb kórházakban jelen vannak az NVSZ összekötői, akikhez bármikor fordulhatnak segítségért, felvilágosításért, de mi is 24 órában fogadjuk a telefonokat. Fontos tevékenységünk a megelőzés, ennek jegyében járunk az egyetemekre, egészségügyi főiskolai karokra korrupciómegelőző előadásainkkal. Kiadványainkkal, felvilágosító anyagainkkal, videóinkkal jelen vagyunk a médiában és a közösségi oldalakon. A hozzánk befutó jelzések, megkeresések számát tekintve úgy gondolom, hogy az egészségügyi ellátórendszerben dolgozók egyre inkább tisztában vannak a feladatainkkal, szerepünkkel, és azzal, hogy bizalommal fordulhatnak hozzánk.