Nem leszünk katonák!

Kedves Kollégák!

Az orvostársadalom több évtizedes vágya, harca, követelése teljesült az orvosok jelentős béremelésének október 6-án megszavazott törvénybe foglalásával. Ez valóban történelmi eredmény.

Azt, hogy ennek kicsit is örülhetnénk, hogy elégedettséget éreznénk, egyáltalán nem állíthatom. Ilyen rossz szájízű, ekkora elkeseredettséget, ellenállást szülő győzelmet még soha nem éltünk meg. Rosszkedvünk, felháborodásunk oka számos.

Önmagában az a mód, ahogy a törvényt „kaptuk”, felháborító, és ez kizárja a törvény jóindulatú olvasását. A már-már kvaterkázó hangulatú, konstruktív megbeszélésen a Miniszterelnökkel a MOK bértáblájának elfogadásában, a hálapénz törvényi tiltásában és a konzultatív együttműködésben állapodtunk meg. Ehhez képest a bértábla egy teljesen új, egyáltalán nem egyeztetett, komoly korlátozásokat tartalmazó törvénybe lett becsomagolva, amelynek egyeztetésére a jogalkotási törvény szabályait tekintve nulla percet kaptunk. Mindezt nehéz bizalomépítő lépésnek tekinteni.

Ez csak rossz a szájíz, de a törvény számos valós sérelmez okoz. Ennek részleteit a különböző fórumokon, nekünk címzett levelekben részletesen leírtátok, itt csak a legfontosabbakat emelem ki:

● A törvény kirendeléssel kapcsolatos része elfogadhatatlan. Az orvosok nem katonák, az orvosi léttől, életpályától idegen a tartós vezénylés. Ez alkalmas a jelenlegi járványhelyzethez hasonló kihívások kezelésére, de „békeidőben” elfogadhatatlan. Szükségesnek tartjuk az ezzel kapcsolatos törvényhely módosítását és részletszabályok egyeztetett megalkotását.
● A másodállások, magánrendelések vállalásának korlátozására a törvény iránymutatás vagy korlátozó szabály nélküli biankó felhatalmazást ad. Ez elfogadhatatlan. A MOK elnöksége változatlanul kiáll a jelenlegi kusza, átláthatatlan és a betegbiztonságot nem garantáló gyakorlat felszámolása mellett, de a működőképesség megtartása érdekében ez csak folyamatként és egyeztetett, jogszabályokban lefektetett elvek mentén lehet eredményes.
● A kamara kizárólag olyan átalakítási javaslatot tart elfogadhatónak, ami az alapellátásban dolgozók számára is garantálja a bértábla szerinti jövedelem elérését. Enélkül a már ma is kritikus hozzáférést biztosító alapellátásban rövid időn belül tömeges praxiskiüresedés fog bekövetkezni.
● Ezenkívül számos, általatok is jelzett rétegérdek sérül, többek között súlyosan hátrányos helyzetbe hozza az egyetemeken dolgozókat, oktatókat és tudományos fokozattal rendelkezőket.
● A törvény tervezett ütemezése nemcsak orvos-, de betegérdekeket is sért: az egyre súlyosbodó járványhelyzetben az eredményes gyógyítás feltételeinek biztosítására, a kollégák pszichés terhelésének csökkentésére kell koncentrálni, nem ilyen vegzáló átszervezésekre.

Rosszkedvünk következő oka az, hogy tele vagyunk értelmezési bizonytalanságokkal, a két miniszter azonban nem avatja be a szakmát az átalakítási szándékokba, nem hangzanak el a megnyugtató értelmezések. Így marad az, hogy információ nélkül fövünk a saját levünkben. Ez senkinek sem jó.

És miután a gyógyítás csapatmunka, ránk is tartozik a szakdolgozók helyzete, akik mindezt a kötöttségnövekedést és potenciális jövedelemvesztést elszenvedik, de az ehhez rendelt béremelés nélkül. Közös érdekünk, hogy szolidárisak legyünk velük.

És akkor mit tegyük, tehetünk?

Miután a törvény a két alapkövetelésünket teljesítette, kategorikus elutasítása, visszavonásának követelése népszerű, de nem célszerű lépés lett volna. Ha elérjük a visszavonást, akkor elúszhat a béremelés, a járványhelyzet romlása esetén azonban rendeleti kormányzási módban elrendelhetik e törvény összes – számukra – fontos elemét, de bér nélkül. Ez nem jó alternatíva. Maradt az, hogy részletes
állásfoglalásunkban megneveztük azokat a pontokat, amelyek módosítását feltétlenül követeljük. Most – lapzárta előtt – ez zajlik, a törvény módosításáért, a végrehajtási rendeletek szelídítéséért, életszerűvé tételéért küzdünk.

És ha nem sikerül?

Sikerülnie kell, de ha nem, akkor beleállunk, Veletek összefogva. Azt tudnotok kell, hogy az önkéntes többletmunka felmondások élesítése erre jogilag sem megoldás. Azt más célra gyűjtöttük, és abban az esetben lehetett volna használni, ha nem kaptuk volna meg a követelt bért. A más célra leadott felmondások most – például a kirendelés megakadályozására – nem használhatók. Eredménytelenség esetén más eszközöket fogunk választani. Hogy milyeneket, az Tőletek függ, és a járványkezelő joghelyzettől.

Reméljük, erre sem lesz szükség, és a kormány – a szóbeli ígéreteknek megfelelően – jobb belátásra tér. Meglátjuk.

Most sok erőt és nem formális gesztusként jó egészséget kívánok Nektek a súlyosbodó járványhelyzetben.

Dr. Kincses Gyula
A Magyar Orvosi Kamara elnöke