Vezércikk - május

2023-05-09 08:00:00 FORRÁS: Orvosok Lapja

Szerző: dr. Kincses Gyula, elnök, MOK

Orvosok lapja - Aktuális

2023. február utolsó napjaiban a parlament hirtelen felindulásból elkövetett törvénykezéssel megszüntette az Orvosi Kamara kötelező tagságát, és elvette a szakma önigazgatási-önkormányzati hagyományainak szimbólumát, az etikai eljárásokat.

Az orvostársadalom bebizonyította, hogy nem hagyja magát, fontos számára a szakma függetlensége, önbecsülése. A szűkre szabott, egy hónapos határidő alatt 33.911 kolléga jelezte, hogy önként csatlakozik a Kamarához. Ez az eredeti tagság 67%-a. A csatlakozási határidő letelte után tovább jöttek a jelentkezések, és most, május legelején már több mint harmincnégyezer tagunk van. Ez hatalmas eredmény! Köszönet mindenkinek, akinek a munkája, hite, reménye benne volt ebben!

Tudom, hogy – akár az ország – a Kamara tagsága is többféle szemléletű, meggyőződésű, így a csatlakozókat is különféle szándék, érzelem vezette. A közös bennünk az, hogy a Kamara mindannyiunknak fontos, de volt akinek a Kamara szakmai jelenléte, érdekvédelme, társadalmikontroll-szerepe az igazán jelentős, és volt akit az a mód irritált, ahogyan a kormányzat megpróbálta ellehetetleníteni a Kamarát. Nekik a Kamara léte és a dac egyformán meghatározó volt a döntésben, azaz a szakma függetlenségét, önbecsülését tartották megtartandó értéknek. És azt is tudom, hogy a maradók között sok olyan kolléga is van, aki nem ért egyet a jelenlegi elnökség szemléletével, tevékenységével. Ők kiemelten értékes tagjai közösségünknek, mert az ő számukra tényleg a Kamara mint eszme és hagyomány volt a lényeg, és emiatt felülírták személyes érzelmeiket. És fontosak azért is, mert nekünk az orvostársadalom egészét kell képviselünk, és ehhez az ő hangjukra is szükség van.

A harmincnégyezer tag, orvos, fogorvos, diplomás gyógyító komoly erő, amit nem lehet alábecsülni. Súlyunk van, és erre jó eséllyel szükség is lesz. A kormányzat évtizedes késlekedés után hozzákezdett az egészségügy átalakításához. A MOK elnöksége ennek szükségességét nem vitatja, inkább forszírozza, hiszen az ellátórendszer számos működési hiányossággal küzd, és a technológiai-tudományos fejlődés olyan gyors, hogy ennek az egészségügy szerkezetében és működésében is meg kell jelennie. De a részletekben, a megvalósításban már számos vitánk van és lesz is. Hitünk szerint a gyógyítás magas intellektuális szintű tevékenység, amit a protokollszerű minőségi gyógyításon keresztül változatlanul a betegérdek vezérel, és ennek feltétele, hogy ne fegyelmezett alkalmazottak, hanem független, a beteg érdekében dolgozó személyiségek maradjunk. Számunkra a szakmai szabályok a meghatározóak, nem a pénzügyi vagy hivatali érdekeket képviselő kinevezett vezető. Most az egészségügy központosítása zajlik, ami magával hozhatja a kapacitások szükségszerű átrendezését, az ellátások tömegének a lakosságközeli irányba mozdítását is, de ahhoz, hogy ez jól működjön, az orvosokat nem regulázható alkalmazottaknak, hanem partnernek kell tekinteni. 

A Kamara dolga nem egyszerű, és nem is lesz az. Nem az egészségügy szükségszerű átalakításának megakadályozása a dolgunk, hanem annak elérése, hogy a szükségszerű változások a lehető legkevesebb sérelmet okozzák a betegeknek és az ellátóknak. Ehhez vissza kell térni a partneri viszonyon alapuló tárgyalásokhoz, a szakmai együttműködéshez, de a nem orvosolt jogsérelmek kapcsán a szavunkat – szükség esetén – további nyomásgyakorlással kell nyomatékosítanunk.

Nemcsak az egészségügynek, de  az új helyzetben magának a Kamarának is meg kell újulnia. Írásom címének eredetileg a MOK 2.0 címet szántam, de ez nem lenne pontos, hiszen a Kamara újkori története többszörös megújulás története. Az önkéntes egyesületi kamarát 1994-ben felváltotta a törvény erejével létrehozott köztestületi Kamara, majd 2007-ben újabb nagy változás jött: Molnár Lajos a mostanihoz hasonló módon és ugyanilyen eredménytelenül kívánta ellehetetleníteni a Kamarát. 2010 után újabb szakasz következett, visszatért a kötelező tagság, és 2019-ben a MOK belső megújulását célzó Újratervezés orvoscsoport tagjai vették át a Kamara vezetését. Ezek után jött a mostani fordulat, ami megint új szakaszt nyit az életünkben. A tanulság: a Kamara az orvosi hivatás attribútumai miatt a jogi és politikai környezettől függetlenül él, létezik, és fontos az orvostársadalomnak, de az országnak is.

A Kamara megújulása egyszerre gazdasági kényszer és a jobb, hatékony tagközpontú működés lehetősége is. Kényszer, mert kétségtelenül nagy eredmény, hogy a kollégák közel 70%-a tartotta meg a tagságát, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy közel 30%-kal csökkentek a bevételeink. Változásokra van tehát szükség, de egyértelműsítem: a jól működő Kamarában a munka a területi szervezetekben, helyben folyik, tehát nem tervezzük a területi szervezetek (TESZ-ek) összevonását, megszüntetését. Igaz ez a két szakterületi TESZ-re, a FOTESZ-re és a DTESZ-re is. Ugyanakkor végig kell gondolni,  hogy milyen háttérszolgáltatásokat lehet egyszerűsíteni, esetleg regionalizálni. Bizonyosan kisebb Országos Küldöttközgyűlést kell választanunk, hogy az hatékonyabban és olcsóbban tudja végezni a munkáját, megteremtve azt esetleges online egyeztetés és döntéshozatal lehetőségét is.

A Kamarát változatlanul szakmai köztestületnek tekintjük, és a szakmai tevékenység megerősítése érdekében más szervezetű elnökségre van szükség. A Kamara elnöksége azt javasolja, hogy a kezdetekhez visszanyúlva ne hierarchikus tisztségekre válasszunk tisztségviselőket, hanem olyan elnökség alakuljon, amelyben a fő területeknek (alapellátás, szakellátás, szakterületi TESZ-ek) témafelelőse van, és az elnökségnek ki kell egészülnie a tagság életét meghatározó területek felelőseivel, akik akár bizottsági elnökök is lehetnek. Például szakmai kérdésekért felelős titkár (képzés, szakképzés, szakmai protokollok), jogi-munkajogi kérdésekért felelős titkár (a beérkezett jogszabályi változások véleményezése, jogszabályi változások kezdeményezése, a munkajogi kérdések képviselete), finanszírozási- gazdálkodási kérdésekért felelős titkár (NEAK-finanszírozás és a MOK belső gazdálkodása is), kommunikációért, arculati kérdésekért felelős titkár és így tovább.

Meg kell oldanunk azt, hogy ezek a területek leképeződjenek, de legalább megjelenjenek a területi szervezetekben is. Az alapszabály megújításánál alapelv, hogy rendelkező alapszabály helyett megengedő alapszabályra van szükség, amely lehetőségeket sorol fel, ezeken belül pedig a területi szervezetek dönthetnek a számukra kedvező és reális konkrét megoldásról.

A megújult, „tagságorientált” Kamara nagyon fontos területe a tagi szolgáltatások bővítése, erősítése. Kiemelt figyelmet fordítunk a jogi szolgáltatásra, ami egyszerre jelenti az ágazati és személyes jogvédelem erősítését. Ez utóbbira jó példa az alapellátásban a MOK által szervezett és finanszírozott pertársaságok létrejötte.

Kedves Kollégák! A harmincnégyezer visszalépő tag nagy siker és erő. Meg kell becsülnünk ezt, és élnünk kell ezzel a legitimációval. Erős, munkás évünk lesz, amelynek a kerete az alapszabály megújítása és az új tisztségviselők megválasztása. De mindez csak keret, mert a Kamara mi magunk vagyunk, mi harmincnégyezren, és rajtunk múlik, hogy hogyan élünk ezzel a lehetőséggel.

Megtekintések száma: 11913

A legégetőbb szakmapolitikai kérdések és vitatémák rovata.

ESEMÉNYEK