A COVID-19 világjárvány pszichés vonatkozásai – egy nemzetközi vizsgálat előzetes magyarországi adatai

2021-01-19 18:00:00 FORRÁS: Orvosok Lapja

Szerző: Erdélyi-Hamza Berta, Gonda Xénia klinikai szakpszichológus, Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszi

Orvosoklapja - Diplomások (DTESZ)

A SARS-COV-2 törzs okozta koronavírus (COVID-19) Kínából indult 2019 végén, és 2020. január 30-án az Egészségügyi Világszervezet már nemzetközi aggodalomra okot adó népegészségügyi vészhelyzetről beszélt, majd hamarosan világjárvánnyá nyilvánították (1-2). Az ismeretlen vírus új helyzet elé állította mind az átlagembereket, mind az egészségügyben dolgozókat, bizonytalan volt a megfertőződések aránya és azok lehetőségei, a lappangási időszak hosszúsága. Majd egyre több információ érkezett a tünetekről, szövődményekről, klinikai eredményekről, illetve a túlélési és halálozási rátákról (3). Ezek tükrében biztosra vehető, hogy a COVID-19 járványnak jelentős hatásai vannak a mentális egészségre és a pszichés jóllétre, amelyek a járványidőszak enyhülésével vagy elmúltával is hosszú távú következményekkel is bírhatnak. 

A világjárvány 2020 tavaszán lezajlott első hullámában a közegészségügyi védekezés alapját szolgáló biztonsági intézkedések, lezárások és karanténelrendelések leginkább az emberek izolációjához és elszigeteltségéhez vezettek, a bizonytalan helyzet több millió embert érintett valamilyen módon. Annak érdekében, hogy a járvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések mentális és pszichés hatásait feltárjuk és megértsük, és ezáltal célpontokat azonosíthassunk, a beavatkozások mellett a megelőzés és a következmények hosszú távú enyhítését célzó stratégiák kidolgozására számos vizsgálat indult. Ezek egyike egy nagy nemzetközi összefogás keretében megvalósuló, 42 ország részvételével és tervezetten közel 100 ezer fős mintán zajló, átlagpopulációt célzó online vizsgálat, amelynek hazai részét a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának Szent Rókus Klinikai Tömbben dolgozó pszichológus csoportja szervezi. A kutatás célja a COVID-19 mentális egészségre és jóllétre gyakorolt hatásainak felmérése az átlagpopulációban, ezáltal a veszélyeztetett csoportok felderítése, emellett akár az átlagpopulációra, akár célcsoportokra vonatkoztatva azon pontok azonosítása, amelyek alapján kiszűrhetők a különösen veszélyeztetett csoportok vagy feltárhatók azok a támadáspontok és lehetőségek, ahol tehetünk a mentális jóllét javításáért, illetve azon keresztül az általános egészségügyi állapot lelki és viselkedésbeli hátterének megteremtéséért. 

A vizsgálat alapos mélységében méri a COVID-járvány során tapasztalt vagy annak következtében változást mutató jelenségeket, ezek egy részét validált mérőeszközökkel. A felmérés kitér az általános pszichés és testi jóllétre, a depresszióra, szorongásra, a szuicid kockázat számos összetevőjére, így a halállal kapcsolatos gondolatokra, attitűdökre és reménytelenségre, számos, a mentális jóllét és a testi betegségek szempontjából egyaránt fontos életmódbeli tényezőre, így az alvás, az étkezés, a szexuális élet, a mozgás minőség- és mennyiségbeli vizsgálatára, ezek változására, a dohányzással, szerhasználattal, alkoholhasználattal kapcsolatos tapasztalatokra, emellett részletes demográfiai adatokat is rögzítünk, illetve rákérdezünk korábbi vagy aktuális pszichés betegségekre és ezek kezelésére is. Külön szekció foglalkozik az internet- és közösségimédia-használattal, annak megítélésével, szerepével a járvánnyal kapcsolatos információkban, a járvánnyal kapcsolatos intézkedésekkel és a járvány, valamint a vírus eredetével kapcsolatos hiedelmekkel. Emellett a családra és családi kapcsolatokra gyakorolt hatást, az ezzel kapcsolatos aggodalmakat, az anyagi helyzetet és a spiritualitást is több kérdés vizsgálja. 

A körülbelül 1000 fős minta segítségével készült, előzetes magyarországi adatok elemzése alapján többek között a mentálisan egészséges és pszichiátriai diagnózissal rendelkező személyek karanténidőszak alatti fizikai aktivitásának, alvási, táplálkozási, szexuális, szerhasználati- és internethasználati szokásainak, illetve ezek járvánnyal összefüggő változásának és attitűdbéli különbségeinek deskriptív vizsgálata történt meg. A nemzetközi adatgyűjtés lezárását követően sokkal alaposabb és sokoldalúbb, a deskriptív elemzés mellett összefüggéséket és hatásokat feltáró modellek vizsgálatára is sor kerül majd.

A  korábbi pandémiák (MERS-COV, SARS, H1N1) idején végzett kutatások alapján a mentális egészség megőrzésének és támogatásának mind az átlagpopulációt, mind a különböző célcsoportokat tekintve létjogosultsága van (4-6). A megfertőződéssel küzdők traumatizálódása, a hozzátartozók szorongásszintjének és halálfélelmének növekedése, az egészségügyi dolgozók, frontvonalban teljesítő személyek pszichés terheltsége megkívánja a pszichológiai intervenciók elérhetőségének lehetőségét. Ezek kidolgozásához és alkalmazásához a hasonló kutatások eredményei szolgáltatnak majd bizonyítékokon alapuló támpontokat, és ezek eredményeit nemcsak az aktuális, de a jövőben nagy valószínűséggel ismételten bekövetkező pandémiák és krízishelyzetek esetén is alkalmazni tudjuk majd.

A COVID-19 mentális hatásainak figyelembevételével mind a tavaszi hullámban, mind a jelenleg is zajló, második hullámban indultak olyan kezdeményezések, ahol önkéntes segítségnyújtók várják a megkereséseket, akár célzottan a veszélyeztetett csoportok megszólításával. A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája és Klinikai Pszichológia Tanszéke kifejezetten az Egyetem dolgozói számára szervezett pszichés támogatást, de országos szinten elérhetők a Mental for Doctors szakemberei is. Pszichiátriai betegséggel élők számára számos kórház és pszichiátriai osztály, többek között a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet is indított telefonos szolgáltatást. Emellett a pszichológus szakmában több csoport (például a Call for Help!, illetve a Pszi.hu) szerveződött a járvány során az annak következtében tapasztalt pszichés nehézségek és krízisek segítésére. A mostani járvány alatt szerzett tapasztalatok és kutatások eredményeinek segítségével remélhetőleg bizonyítékokon alapuló módszerekkel is felvértezve állhatunk majd az elkövetkező, hasonló kihívások elé.  

Irodalom

  1. Torales, J., O’Higgins, M., Castaldelli-Maia, J. M., & Ventriglio, A. (2020). The outbreak of COVID-19 coronavirus and its impact on global mental health. International Journal of Social Psychiatry, 0020764020915212.
  2. Li, H., Liu, S. M., Yu, X. H., Tang, S. L., & Tang, C. K. (2020). Coronavirus disease 2019 (COVID-19): current status and future perspective. International Journal of Antimicrobial Agents, 105951.
  3. Corman, V. M., Landt, O., Kaiser, M., Molenkamp, R., Meijer, A., Chu, D. K., Bleicker, T., Brünink, S., Schneider, J., Schmidt, M. L., Mulders, D. G., Haagmans, B. L., van der Veer, B., van den Brink, S., Wijsman, L., Goderski, G., Romette, J.-L., Ellis, J., Zambon, M., & Drosten, C. (2020). Detection of 2019 novel coronavirus (2019-nCoV) by realtime RT-PCR. Eurosurveillance 25, 2000045.
  4. Dong M, Zheng J. (2020). Letter to the editor: headline stress disorder caused by Netnews during the outbreak of CoViD-19. Health Expect 23: 259-60.
  5. Elizarrarás-Rivas J, Vargas-Mendoza JE, Mayoral-García M et al (2010). Psychological response of family members of patients hospitalised for influenza A/H1N1 in Oaxaca, Mexico. BMC Psychiatry 10: 104.
  6. Jones, N. M., Thompson, R. R., Dunkel Schetter, C., & Silver, R. C. (2017). Distress and rumor exposure on social media during a campus lockdown. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 114, 11663–11668.
Megtekintések száma: 1022

Klinikai szakpszichológus, klinikai mikrobiológus, klinikai biokémikus, klinikai sugárfizikus és klinikai molekuláris biológus tagjaink rovata.

ESEMÉNYEK