Értékmentés és innováció Kisbéren

Kisbér a Batthyány családnak köszönhetően a 18. századtól kezdődően egészen a II. világháborúig a lótenyésztés fellegvára volt, amely a kisbéri félvér fajtát adta a világnak. A kisbéri ménesben született és a városról kapta nevét Kisbér, az egyetlen magyar ló, aki 1876-ban meg tudta nyerni a hamburgi Epsom Derbyt. 1874-ben szintén itt született a verhetetlen csodakanca, Kincsem, és később Imperiál, a XX. század legjobb tenyésztésű versenylova.

Az önkormányzat mindig is törekedett a Kisbér központjában található fedeles lovarda hasznosítására. A lovaglás mellett megfelel rehabilitációs tevékenységre is, mivel zárt, nyugodt környezetet biztosít, így segít a lónak, a páciensnek és a terapeutáknak az egymásra hangolódásban. Közelsége a kórházhoz ideális, mivel kerekesszékkel is könnyen megközelíthető. Kórházunk rehabilitációs tevékenysége miatt a Közép-Dunántúli Régió fontos egészségügyi intézménye. A pszichiátriai és a mozgásszervi rehabilitációs osztályokon hasznosítható leginkább a lovasterápia módszere.

De miért éppen a ló? Elsősorban etológiai jellemzői miatt. Szocializációjukat tekintve ők is társas lények, értik a hierarchiát, azaz a dominancia és az alávetettség jelzéseit. Fontos számukra a kooperáció, kötődnek egymáshoz, és társfelismerő képességgel rendelkeznek. Természetüknél fogva szelídíthetők, tanulékonyak, kíváncsiak és intelligensek. Szeretik a nyugalmat, keresik a biztonságot nyújtó másikat. Érzékenyek lények, nonverbális kommunikációt használnak, képesek tükrözni az emberi érzelmeket. Emellett szinkronizációs képességgel rendelkeznek, ránk tudnak hangolódni.  Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy képesek megtörni a védekezési mechanizmusokat, így könnyebb, gyorsabb kapcsolatépítést tesznek lehetővé.

Hallberg definíciója szerint a lovasterápia „bármely típusú terápia vagy kezelés, amely lóval való interakciót vagy tevékenységet foglal magában, és amelyet erre kiképzett szakember vezet.” (Hallberg, 2018). Konkrét célok mentén felépített folyamatról van szó, amely a páciens-ló-terapeuta terápiás háromszögében zajlik. Ez lehet önálló vagy kiegészítő kezelés is.

A lovasterápiában három ágat különböztetünk meg: a hippoterápiát, amelyet gyógytornászok végeznek, a pszichológiai lovasterápiát, illetve a gyógypedagógiai lovasterápiát. Kórházunkban az első kettővel szeretnénk majd támogatni betegeinket.

A hippoterápia neurofiziológiai alapokon nyugvó mozgásterápiát jelent lóval, illetve lovon (Büki, 2006). A kezelés során a páciens a ló hátán ül, a terapeuta pedig vezeti a lépésben haladó lovat. A hippoterápia hatásmechanizmusa abban rejlik, hogy a sétáló ember és a lépésben haladó ló ugyanazokat a mozgásmintákat használja. Tehát járás közben az ember medencéje ugyanúgy mozog, mint ahogyan azt lovon ülve a ló passzívan mozgatja (Büki, 2006).

A terápia indikációi közé ortopédiai és neurológiai kórképek tartoznak, ahol a következő célokat fogalmazhatjuk meg: izomtónus szabályozása, egyensúlyjavítás, szimmetria kialakítása, felegyenesedés forszírozása, test- és térérzékelés fejlesztése. 

A 77 ágyas mozgásszervi és neurorehabilitációs osztályon többek között pl. post-stroke betegek, traumás koponyasérültek, traumás gerincsérültek, amputáltak rehabilitációja történik komplex szemléletben, így e betegek számára indikálható a hippoterápia mint kiegészítő gyógytornakezelés.

A pszichológiai lovasterápia során – egyéb mentális, pszichés zavar kezelési módszerhez hasonlóan – arra kiképzett szakemberek biztosítanak terápiás lehetőséget megfelelő környezetben, lovakkal való munka által. A pszichológiai lovasterápia egy alapvetően nonverbális, cselekvő módszer, amely a páciens-ló-terapeuta háromszögben zajlik (Kardos, 2017). A pszichológiai lovasterápia a problémák, állapotok széles körében alkalmazható, többek között szorongásos zavarokban, hangulatzavarokban, személyiségzavarokban, addikciókban, gyermekek esetében például autizmusspektrum-zavar vagy ADHD esetében (Hallberg, 2018). Egyes kórképeken túl azonban konkrétabb alkalmazási célokat is meg tudunk határozni, ilyen lehet a szociális készségek fejlesztése, az énhatárokkal való munka, a tudatos jelenlét gyakorlása, az asszertivitás és együttműködés fejlesztése, általános mobilizálás és energizálás, a félelem leküzdése, egy korrektív kapcsolati élmény átélése. Pszichológiai lovasterápiában általában ún. földi munka zajlik, azaz a földről dolgozunk a lóval, de egyes esetekben a hátára is felülünk, lovagolunk (Hartje, 2012, Kardos, 2017). A terápia formáját tekintve lehet egyéni, páros, családdal történő vagy csoportos, de a terápiás lehetőségen túl alkalmazható önismereti, készségfejlesztő, illetve szervezetfejlesztő céllal is.

A lovasterápia egyébként nem teljesen új keletű a világban. Több szervezet és központ működik, ahol ezzel foglalkoznak, többek között a müncheni kbo-Isar-Amper klinika. Itt egyikünk szakmai gyakorlat keretében hat hetet töltött, ami nagyon hasznos tapasztalatnak bizonyult, hiszen hasonló keretek között működik, mint amire nekünk lehetőségünk van Kisbéren. A múltbéli nehézségek ellenére – főként osztályvezető főorvosunknak, Dr. Kassai-Farkas Ákosnak köszönhetően – mára már nemcsak a kórház, hanem a lovarda és az önkormányzat is támogat bennünket, és jelenleg hárman lovasterápiás képzésben vagyunk.  A jövő legnagyobb kérdése azonban még mindig fennáll: a finanszírozás. Ami viszont előremutató, hogy folyamatban van a Magyar Pszichiátriai Társaságon belül egy állatasszisztált szekció megalapítása.

Számunkra az értékmentés tehát azt jelenti, hogy megbecsüljük Kisbér lovas múltját és hagyományait, a lovak értékét tudatosítjuk magunkban és másokban is, és igyekszünk átmenteni ezt a jelenbe és a jövőbe, illetve értékmentésnek tekintjük az önkormányzat jelenlegi törekvését is, hogy a kisbéri lovarda sokat látott épületeit felújítsa. Az innovációt pedig abban látjuk, hogy a lovasterápia és a lovakkal való munka által egy új fejezetet nyithatunk Kisbér és a ló közös történetében, új és nemes feladatot adhatunk a lovaknak a terápiás szerepük által az eddigi munkaeszköz, csatatéri bajtárs, sporttárs szerepeik után, illetve a rehabilitációban is egy innovatív módszert alkalmazhatunk az állatasszisztált terápia által.

Hivatkozások

• Hallberg, L. (2018). The clinical practice of equine-assisted therapy. New York: Routledge.
• Hartje, W. H. (2012). Lovasterápia – gyógypedagógiai lovaglás, lovas pszichoterápia. Budapest: Mezőgazda Kiadó.
• Tóth B. (2016). A ló az ló- Lólesben a természetben és a házunk táján. Budapest: KSZPP Lovarda Kft.
• Dr. Büki Gy. és munkatársai (2006). Lovasterápia-Hippoterápia. MLTSZ: Unicornis Egészségforrás Alapítvány.
• Brenyó J., Dr. Hecker W. és Pataki B. (2020). A Kisbéri Ménes története - A kisbéri-félvér sorsa. Szentendre: Erdélyi Szalon Kiadó.
• Kardos E. (2017). Pszichológiai lovasterápia. Előadás: Lovasterapeuta képzés, MLTSZ, Pilisszántó. 
• Scheidhacker M., Kupsch M. (2010). Die Wirksamkeit von Psychoterapetutischem Reiten als stationäre Kurzzeitgruppenpsychotherapie. Schizophrenie Springer Verlag.