Kuruzslótörvény: az AB elutasította a benyújtott alkotmányjogi panaszt

2021-10-06 08:00:00 FORRÁS: Orvosok Lapja

Szerző: MOK DTESZ Elnökség

Orvosoklapja - Diplomások (DTESZ)

2019 őszén a Parlament elfogadta a köznyelvben „kuruzslóellenes törvényként” emlegetett szabályozást, mely 2020. február 15-én lépett hatályba. A jogszabály megalkotásának célja az volt, hogy megvédje a pácienseket a jogosulatlanul, megfelelő képzettség nélkül végzett egészségügyi tevékenységektől.

A jogszabály megalkotása során felmerült, hogy az orvosi szakvizsgákhoz kötődő tevékenységek esetében van egy különleges terület, a pszichoterápia, melynek esetében az orvosokon kívül a szakpszichológusok is letehetik ugyanazt a szakvizsgát, jogosulttá válva ezzel a pszichoterápiás tevékenység végzésére. Ugyanakkor a jogszabály eredeti megszövegezése kizárólag orvosok részére tette volna ezt lehetővé, kizárva ezzel a felsőfokú egészségügyi szakirányú szakképzettséggel rendelkező, illetve sok esetben ráépített pszichoterápia szakvizsgát is tett (klinikai, neuropszichológiai és alkalmazott egészség) szakpszichológusokat a pszichoterápiát jogosultan végzők köréből. Ennek kiküszöbölésére, kollégáink védelme érdekében került bele a törvény végső szövegébe az a módosítás, mely kifejezetten kijelenti, hogy pszichoterápiás ellátást az orvosokon kívül a fentebb említett szakpszichológusok is végezhetnek önállóan.

A törvény (részben a megfelelő információk hiánya, azok félreértelmezése miatt) nemcsak a szakmán kívül, de a pszichológus, szakpszichológus szakmán belül is indulatokat váltott ki, és sok kollégában bizonytalanságot, illetve a büntetőjogi szankcionálhatóság miatt jelentős félelmeket keltett azokban is, akik a törvény alapján jogosultan végeznek pszichoterápiát, és azokban is, akik szakpszichológus és pszichoterapeuta végzettséggel nem rendelkeznek, azonban saját egyéb végzettségük alapján, esetleg a saját kompetenciahatáraik maximális figyelembevételével végeznek olyan tevékenységet, mely a pszichoterápia tevékenységei közé  tartozó elemeket is tartalmaznak. A viták élesen tematizálták az elmúlt másfél év pszichológus szakmán belüli és szakmák közötti diskurzusát, jelentős szakadásokat okozva.

Részben emiatt nyújtottak be az elmúlt év nyarán egy alkotmányjogi panaszt a szakpszichológus szakmán kívülről, mely kérte az egészségügyi szakpszichológusok jogbiztonságát garantáló, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 187. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, arra hivatkozva, hogy az sérti többek között a nem pszichológus szakemberek számára a foglalkozás szabad megválasztásának jogát.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz beérkezését követően megvizsgálta a tavaly elfogadott törvénymódosítást, majd 2021. júliusában úgy döntött, hogy a beadványt elutasítja, az adott bekezdést nem semmisíti meg, így megakadályozta, hogy kikerüljön a törvényből az a rész, amely védelmezi a felsőfokú egészségügyi szakirányú szakképzettséggel rendelkező szakpszichológusok pszichoterápia végzéséhez való jogosultságát. 

 

A közzétett határozat legfontosabb megállapításai:

[21] Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.

[48] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint jelen esetben a vizsgált büntetőjogi tényállás esetében lehetőség van arra, hogy az Abtv. 46. §-ában biztosított jogköre alapján, a hatályos jog kíméletével járjon el. Az Alkotmánybíróság észlelte ugyanis, hogy a szabályozás alaptörvény-ellenessége abból fakad, hogy a jogalkotó nem kellő körültekintéssel határozta meg a szankcionálandó magatartást. Ezért úgy ítélte meg, hogy az Alaptörvénnyel való összhang helyreállítása nem a vitatott tényállás megsemmisítését, sokkal inkább a hatályos szöveg pontosítását, kiegészítését teszi szükségessé.

[52] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Btk. 187. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt tényállás elkövetési magatartásának pontosításával, a pszichoterápiás gyakorlat körébe eső tevékenység büntetőjogi fogalmának meghatározásával feloldható az Alaptörvény XII. cikke és a Btk. kifogásolt rendelkezése közötti ellentmondás. A Btk.-ban foglalt tilalmazott tevékenységek egyértelmű meghatározása esetén a tényállás nem korlátozza a foglalkozás szabad megválasztásának vagy a vállalkozóvá válás jogát, mert olyan tevékenységek tilalmát rendeli büntetni, amelyekre nem terjed ki az Alaptörvény XII. cikke. 

[53] Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a jogalkotói mulasztás megállapításával és a jogalkotónak címzett felhívással megteremthető az összhang az Alaptörvény és a Btk. 187. § (1) bekezdés b) pontja között. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Btk. 187. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

 

A vizsgálata során az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt tehát határozottan elutasította, de a törvényszöveg pontosítását kérte az Országgyűléstől. A módosítást/pontosítást 2022. március végéig kell megtenni. A teljes határozat elérhető az Alkotmánybíróság honlapján.

Kifejezetten előremutató, hogy az AB a törvényi megfogalmazás kapcsán a pszichoterápia gyakorlatába utalt tevékenységek vonatkozásában pontosítást kért a jogalkotótól. (Figyelemreméltó az is, hogy a döntés során két különvélemény is született, melyből az egyik, amit három alkotmánybíró is aláírt, egyáltalán nem tart szükségesnek semmilyen módosítást, mivel úgy véli, az érintett bekezdés a panasz benyújtóját nem érinti, és a törvény megfogalmazása megfelelő.) 

A széles körű szakmai egyeztetés elősegítheti a pszichoterápia fogalmának és a pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenységek áttekinthető rendszerezését. A pontosítás a szakpszichológusok mellett valamennyi társszakma képviselőjének félelmeit is tisztázhatja megfelelő képzettségen alapuló és a kompetenciákat tiszteletben tartó munkavégzése során, mellyel árnyaltabbá, szakszerűbbé, biztonságosabbá és szélesebb körben elérhetővé válhat a páciensek, kliensek ellátása, és a segítők jogbiztonságának növekedése mellett a képzési rendszer és a kompetenciák rendszere is átláthatóbb lesz. A törvény várható módosítása pedig azt is garantálja, hogy a pontosabb és egyértelműbb megfogalmazás mentén mindenki, aki a saját képzettségének és kompetenciájának megfelelően dolgozik, biztonságban érezheti magát. 

A határozat tehát felhívja a figyelmet, hogy a PT szakma szabályozásával kapcsolatban még adós a rendszer annak érdekében, hogy egyértelműek legyenek a kompetenciaszintek, kevésbé legyen szűk a keresztmetszet, hogy az arra rászoruló kliensek hozzáférjenek a problémájukhoz szükséges szolgáltatásokhoz, melyeket képzettséggel és kompetenciával rendelkező szakemberek végeznek, akik megfelelően tudnak képződni és jogbiztonságban végezhetik a munkájukat. Ennek érdekében a MOK DTESZ a MOK elnökségével együttműködve segíti a törvényhozást a kompetens, a betegek érdekeit szem előtt tartó egészségügyi ellátás széles körű biztosíthatóságának megteremtése érdekében. A MOK DTESZ számára elsődleges volt eddig is, és most is, hogy tagjait a törvényi változás ne zárja ki a pszichoterápia végzésének legális lehetőségéből. Örömteli, hogy az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a szabályozás megsemmisítésére semmi esetre sincs szükség.

Megtekintések száma: 202

Klinikai szakpszichológus, klinikai mikrobiológus, klinikai biokémikus, klinikai sugárfizikus és klinikai molekuláris biológus tagjaink rovata.

ESEMÉNYEK