Az elmúlt, lassan két év teljesen megváltoztatta a magyar egészségügyet, beleértve a magyar fogorvoslást is. Sok új probléma jelentkezett, sok új akadály kiütközött, amellyel eddig nem is voltunk tisztában. Sokszor kellett akár napok alatt új protokollt, új eljárásrendet megtanulni, bevezetni és alkalmazni a betegellátás során, miközben számos barát, kolléga és munkatárs vesztette életét a pandémia miatt.

Ugyanakkor nem csak negatívumokról tudunk beszámolni, számos esetben történt pozitív változás is. Itt mindenképpen meg kell említenünk, hogy az egészségügy a mostani központi szerepe miatt a politika látószögébe került, így az eddig szőnyeg alá söpört problémákra is fény derült. Igaz ez a fogászat területére is.

A közfinanszírozott fogászat helyzete

A közfinanszírozott fogászati ellátásban, ahogy olvasóink e lapok hasábjain is végigkövethették, a 2021-es év a praxisközösségekről szólt. Év elején még úgy álltak a jogszabályok az alapellátás egészét tekintve, hogy kimaradunk a bérrendezésből, miközben a praxisok (újra)államosításának réme is felsejlett. Február közepén a helyzet úgy módosult, hogy a háziorvosokkal együtt lehetőség nyílt kollegiális praxisközösségek létrehozására is, amellyel a jogviszonyban álló orvosokéhoz hasonló, 80%-os bértömeg kifizetésére nyílt lehetősége az alapellátó kollégáknak is. A szoros praxisközösségeken ment továbbra is a vita, amely 5:1-es háziorvos-fogorvos arányával sok fogorvos kolléga kimaradását jelentette volna a magasabb, 100%-os bértámogatásból. Szeptember végén jött az újabb rendeletmódosítás, amely már önálló fogorvosi praxisközösségek létrehozását is lehetővé tette járási szinten a fogorvos kollégák számára. Ezzel bezárult a kör, így az alapellátás egészét tekintve a fogorvosok is részesülhetnek a megfelelő feltételek betartása esetén a közfinanszírozásban bekövetkezett bérrendezésből.

Emellett egy fontos másik esemény is történt. Évközben kinevezték az országos fogorvosi kollegiális szakmai vezetőt, Dr. Gszelmann Róbert személyében. Feladata, hogy összefogja és képviselje a fogorvosi alapellátó szakmai érdekeket a döntéshozók felé. Pár hónapja tartó munkálkodása nyomán már számos kitűnő, a fogorvosok megelőző és gyógyító tevékenységét támogató szakmai anyagot dolgozott ki, amelyet letett a döntéshozók asztalára. Ennek a munkának – ha politikai akarat is úgy akarja – nagyon szép eredményei lehetnek a későbbiek folyamán a fogorvos társadalomra nézve. Vele lényegében egy újabb kapu nyílt az döntéshozók felé az Országos Kórházi Főigazgatóságon keresztül.

Fontos megemlítenünk ugyanakkor, hogy a praxisközösségek megalakulásával a közfinanszírozott fogászatot érintő problémák egy jelentős része továbbra sem oldódott meg. A tételes finanszírozás sanyarú helyzete a mostani, lassan másfél éve tartó átlagfinanszírozás hatására egyelőre feledésbe merült. Ugyanakkor, ahogy visszajön a tényleges teljesítményfinanszírozás, a kérdés újra előkerül. Égető probléma lesz a minőségi ellátás biztosításának kérdése, főleg a fogászati anyagokat érintő, akár 50%-os infláció hatására.

A finanszírozásánál maradva meg kell említenünk, hogy lassan tíz éve nem volt a NEAK részéről eszköztámogatási pályázat. A közfinanszírozott fogászatok eszközparkja romlik és felújításra szorul. Mindenképpen szükséges lenne az országos fogászati műszerpark frissítése, és esetleges új diagnosztikai és terápiás készülékek beszerzése (pl. autokláv, CBCT).

A döntéshozóknak mindenképp el kell gondolkodni a fogászati kassza finanszírozásának utánkövetésén, pályázatok kiírásán vagy a térítésmentes fogászati csomag esetleges szűkítésén.

Az iskolafogászati praxisok kérdése továbbra is megoldatlan. Számos iskolafogászatot ellátó kolléga hosszú évek óta harcol azért, hogy az évek hosszú munkájával felépített praxisa praxisjogos, eladható legyen, mint a többi, nem iskolafogászatnak nevezett alapellátó praxis. Ezzel a kérdéssel már többször fordultak a kollégák a döntéshozók felé mind kamarai szinten, mind egyénileg, ugyanakkor mind ez idáig még nem született megnyugtató döntés. Továbbra is várjuk a kérdés rendezését, a praxisjog akár részbeni biztosítását az iskolafogászatot ellátó kollégák részére. Reméljük, hogy ez kérdés 2022-ben már nyugovópontra tud jutni.

Mindezen kérdések mellett ugyanakkor volt egy téma, amelyre így év végén a Magyar Orvosi Kamara talált egy megnyugtató megoldást: ez a praxisok védelme esetleges jogviták esetén.

A praxisok védelme egy jogvita esetén

Számos alkalommal előfordult, hogy a praxist fenntartó önkormányzat és az alapellátást végző orvoskolléga (legyen az akár háziorvos, házigyermekorvos vagy fogorvos) között jogvita alakult ki a jövőt illetően, amely akár indokolatlanul is a praxis elvesztéséhez vezetett. Ezt a problémát észlelve a Magyar Orvosi Kamara bevezette a jegyzékbe vételi eljárást.

Az eljárás célja, hogy egyetlen orvoskolléga se veszíthesse el egy jogvita közben az állását vagy a praxisát. A jövőben az a kamarai tag, akinek foglalkoztatásra irányuló, bármely típusú jogviszonyát a vele szerződő fél (pl. fenntartó önkormányzat) vitatható módon szüntette meg vagy bontotta fel, kérheti álláshelyének jegyzékbe vételét a kamara illetékes területi szervezetétől. E foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok közé tartozik az egészségügyi szolgálati jogviszony, a munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony is. Az esetleges jogvita jogerős lezárásáig az adott praxis betöltése csak helyettesítőként, átmeneti jelleggel történhet meg. Az állást, a praxist MOK-tag véglegesen nem fogadhatja el. Ha a kolléga mégis megtenné, ez etikai vétségnek számítana, amely akár kizárást, így a magyarországi munkavégzés felfüggesztését is vonhatja maga után.

Fontos kiemelni, hogy ilyenkor a Kamara a tényleges ügy végeredményét nem fogja befolyásolni, csak fenntartja a jogot, hogy más ne tölthesse be praxist a jogvita kielégítő lezárásáig. Ez az új lehetőség minden bizonnyal nagyobb védelmet fog biztosítani a praxisokban dolgozó kollégák számára, és hagy időt a jogvita rendezésére.

A magánellátás kérdései

Véleményem szerint mindenképpen foglalkozni kell a nem közfinanszírozott magánellátók kérdésével is. Látjuk azt, hogy a döntéshozók nem vagy csak részben foglalkoznak a szabályozás szintjén a tisztán magánellátás kérdésével. Tavaly indokolatlanul bezárták őket is majd' két hónapra, és nem kaptak kompenzációt. Máskor viszont mintha tudomást sem vennének róluk a döntéshozók, pedig a fogorvosok nagyobb része minimum részben magánellátásban is dolgozik. Előbb-utóbb mindenképp terítékre kell kerülnie egy olyan szabályozásnak, amely a magánfogászati ellátókra is vonatkozik. Ez segítené fehéríteni és magasabb minőségre emelni a magyar magánfogászati ellátást.

Csak pozitívan

Úgy gondolom, van okunk bizakodni. Bár továbbra is számos probléma kerülgeti a fogászati ellátást, az idei év iránya bíztató. Ha így haladunk, tényleg egy jobb, minőségibb és fenntartható fogászati ellátás felé haladunk. Szeretném minden olvasónak megköszönni az egész éves támogatását, továbbá mindenkinek békés, boldog karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új évet kívánok!