A fogorvoslás szakfelügyelete

A fogászat területén Dr. Kivovics Péter professzor nyerte el nyilvános pályázat során a fog- és szájbetegségek szakirányban az országos szakfelügyelő főorvosi kinevezést. E havi számunkban vele készítettünk interjút a szakfelügyelet mostani és jövőbeni szerepét illetően.

Kedves Professzor Úr! Köszönöm szépen, hogy elfogadta az interjút. Első és legfontosabb kérdés, ami sokunkban felmerül: mi is az a szakfelügyelet? Mi a szerepe a fogászat területén?

A kérdés rendkívül fontos. Fontosságát az adja, hogy a magyarországi fogorvosláson belül számos formáció tevékenykedik, és a kollégák gyakran nem ismerik ki magukat közöttük. Elsőnek említeném a Magyar Fogorvosok Egyesületét (MFE), amely, mint a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) tagja, elsősorban tudományos és szervezési kérdésekben illetékes, tagtársaságai (Magyar Fogorvosok Fogpótlástani Társasága, Magyar Parodontológiai Társaság stb.) az egyes részterületek tudományos tevékenységét szervezik. Fontos az Egészségügyi Szakmai Kollégium, amelyen belül működik a Fog- és Szájbetegségek Tagozat. Ez a testület az egészségüggyel foglalkozó miniszter, illetve a Minisztérium tanácsadó testülete. Természetesen igen fontos a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amelyen belül dolgozik a Fogorvosi Tagozat. Ebben az újságban nem kell külön hangsúlyozni, hogy a MOK, mint köztestület, leginkább orvosérdekvédelmi feladatokat kell, hogy ellásson. Hogy ne térjek ki a konkrét kérdés elől, a Szakfelügyelet tevékenysége közvetlenül az Országos Tisztifőorvos, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) alá rendelt tevékenység. Feladatunk elsősorban (közérthetően megfogalmazva) a szakmát, ez esetben a fog- és szájbetegségek szakterületet érintő törvények betartása és betartatása. Ezenkívül törvénytervezetek véleményezése, állásfoglalások írása a Tisztifőorvos felkérésére, és nem utolsósorban a nemzetközi Council of Chief Dental Officer szervezetben való aktív részvétel, Magyarország képviselete. Emellett még számos tevékenységi körünk van (panaszok kivizsgálása, helyi problémák megoldása, döntés szakmai kérdésekben felkérés alapján), tevékenységünk törvényben pontosan szabályozott, és az ide vonatkozó rendeletekben, törvényekben leírásuk megtalálható: http://fogaszatiszakfelugyelet.hu/?page_id=5

Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a fogorvoslás magyarországi helyzetét befolyásoló előbb említett szervezetek és szervezeti egységek összhangban vannak, produktívan és konstruktívan dolgoznak együtt, és hasonlóan gondolkodnak a magyarországi fogorvoslás főbb kérdéseiről. Gyakran a szakfelügyelet az, aki az egyeztetéseket kezdeményezi, és ez idáig mindig nyitottsággal találkoztunk a többi szervezet részéről.

Milyen jogkörei vannak az országos szakfelügyeletnek a fogászat területén?

Az Országos Szakfelügyelet piramisszerűen épül fel. A megyei szakfelügyelő főorvosok és a budapesti szakfelügyelő főorvosok, valamint az országos szakfelügyelő főorvos jól összehangolt, együttes munkájából tevődik össze az Országos Szakfelügyelet tevékenysége. Területi szakfelügyelő főorvos kollégáim – akik igen nívós, szakterületükben jártas szakemberek – nagyban segítségünkre vannak. Tevékenységük nélkül nem tudnánk ilyen színvonalasan és megalapozott szakmai háttérrel végezni munkánkat. Mivel a szakfelügyelő főorvosok a megyei tisztifőorvoshoz, a budapesti szakfelügyelő főorvosok a budapesti tisztifőorvoshoz tartoznak, az országos szakfelügyelő főorvos, mint említettük, az Országos Tisztifőorvoshoz tartozik, ezért a szakfelügyelet, szakfelügyelő főorvosok – mint a NNK és a Tisztifőorvos – hatósági jogkörrel rendelkezik. 

Egy korábbi beszélgetés során említette, hogy szakfelügyelőként nem szeretne „rendőrt” játszani, így folyamatosan fellépni a különböző ügyekben döntőbíróként. Most is így gondolja?

Így van! Nem szeretnénk „csendőrködő” szakfelügyeletet vezetni. Célunk az volt, hogy „szolgáltató, problémamegoldó” szakfelügyeletet alakítsunk ki, amely segít eligazodni a paragrafusok között mind a fogorvosok, mind a betegek számára. A szakfelügyelet 2019 novemberében indította el tevékenységét a jelenlegi felállásban, tehát közel két éve működünk ebben a szellemben, és szinte minden problémát meg tudtunk oldani úgy, hogy folyamatosan egyeztettünk az érdekelt felek között, és megtaláltuk a mindenkit kielégítő megoldást. Nem volt szükség erőszakos hatósági intézkedésre, bírságok kiszabására sem került sor. Reméljük, a jövőben is ebben a szellemben tudjuk folytatni munkánkat. 

Láttam, hogy a fogászati szakfelügyelet aktív az interneten is. A szakfelügyelet honlapján böngészve (http://fogaszatiszakfelugyelet.hu/) számos új információval lettem gazdagabb, így többek között megtudtam az aktuális protokollokat, vagy hogy ki a megyei szakfelügyelő főorvos asszony. Itt felmerült bennem a kérdés, milyen ügyben fordulhatok hozzá, és mikor a Professzor Úrhoz fogorvosként?

Mint korábban említettük, szolgáltató jellegű szakfelügyeletet építünk. Ebből adódóan, ha egy fogorvos kollégának vagy akár fogtechnikus kollégának, asszisztensnek, dentálhigiénikusnak bármilyen szakmát érintő problémája van, szívesen látjuk, és ha tudunk, segítünk. Ha nem a mi hatáskörünkbe tartozik a probléma, megkeressük azt a szervezetet, aki segíteni tud. Szakmai, szakmajogi, szervezési, szervezeti kérdésekben mindenképpen hatáskörünktől függően el tudunk járni. Segítünk kiigazodni a jogszabályok között, felvenni a kapcsolatot hatóságokkal, betegjogi képviselővel stb. Azelőtt gyakran lehetett hallani magánorvos kollégák szájából: „…nekem nincs főnököm, kizárólag én vagyok a saját főnököm...” Bizony ez nincs így. Szakmailag a szakfelügyelői hálózat az illetékes, segítséget tud adni, ha bevonják betegellátási kérdésekbe. Ehhez rendelkezésünkre áll egy jó szakemberekből álló szakfelügyelői hálózat és megfelelő logisztikai háttér, amelyet a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet vezetője biztosít. Rendelkezésre áll nem utolsósorban a szakfelügyelet jól szervezett titkársága, amelyet olyan főiskolai végzettségű dentálhigiénikus vezet, aki jelenleg mesterfokozatot szerez epidemiológiából. 

Milyen vizsgálatokat tud lefolytatni a fogászati szakfelügyelet?

A Szakfelügyelet elsősorban olyan vizsgálatokat folytat, amellyel az országos tisztifőorvos megbízza. Ezekről a szakma általában nem is értesül. A vizsgálat eredményeit a szakigazgatási szervek használják fel. A másik vizsgálattípus egy adott konkrét beteg ellátását vizsgálja. Az esetek többségében panaszos ügy áll a háttérben. A harmadik leggyakoribb vizsgálati típus az ellátási kapacitásokra, az átcsoportosításokra, illetve a betegutakra vonatkozik.

A legfrissebb statisztika szerint 2020 januárjában 6870 fogorvos rendelkezett aktív működési engedéllyel. Ebből 2800 fogorvos dolgozott a közellátásban (is). Ugyanakkor nem teljesen világos, hogy hány kolléga dolgozik magánellátásban is. Mit gondol, a szakfelügyeletnek esetleg lenne szerepe, hogy átláthatóság legyen ezen a téren?

A valós megközelítés szerint minden fogorvosi rendelő magánrendelő, amit nem szolgálati viszonyban lévő (régi szóval nem közalkalmazotti munkaviszonyban álló) fogorvos működtet, függetlenül attól, hogy szerződésben áll-e a NEAK-kal, vagy nem. Vagyis a Bt., Kft., Rt. és Zrt. formában működő rendelők mind jogilag magánrendelők. A tulajdonviszonyok is változatosak lehetnek, de a magánvállalkozásban működő rendelők magánrendelők, függetlenül a NEAK-szerződéstől. Becslésünk szerint a fogászati praxisok mintegy 95-98%-a magánrendelő.

Mint ismert, Magyarország jelentősen kevesebbet költ a központi költségvetésből, mind az EU, mind az OECD átlagát tekintve, fogászati ellátásra. Mit gondol, milyen változásokra lenne szükség a magyar fogászati ellátás szabályozását illetően?

Alapvetőleg a Szakfelügyelet nem foglalkozik finanszírozási kérdésekkel. Az azonban látszik, hogy a finanszírozási struktúra változás előtt áll. Nagyobb hangsúlyt kell kapnia az ellenőrzött elszámolásnak, a minőségbiztosításnak és a minőségellenőrzésnek. A nyomatékosabb, nívósabb és főleg ellenőrzött prevenciós tevékenységnek prioritást kell kapniuk a finanszírozásban. Végül, de nem utolsósorban a jogilag bizonytalan, elavult iskolafogászati rendszert fel kell váltania egy jogilag tiszta, prevenciós szemléletű gyermekfogászati rendszernek.

Mit gondol, milyen jövőbeni lehetőségek állnak a szakfelügyeleti munka előtt?

A Szakfelügyeleti munkát törvények és rendeletek irányítják. A törvényhozók döntik el a fejlődés útját és lehetőségeit. Remélem, a fejlesztés eredményeképpen színvonalasabb fogorvosi-szájsebészeti ellátást tudunk biztosítani a betegeinknek. 2019-ben történt kinevezésünk óta hat szakfelügyeleti közleményt, tizenhat állásfoglalást publikáltunk, és négy szakfelügyeleti előadást készítettünk, amelyeket a honlapunkon lehet megtekinteni, nem beszélve a nyilvánosságot nem igénylő háttértevékenységről. Nemzetközi elfogadottságunk büszkeségre adhat okot. Nagysikerű Zoom-konferenciát tartottunk a Covid–19 pandémia fogorvosi vonatkozásairól. Ezt az irányt követve szeretnénk folytatni tevékenységünket az előttünk álló másfél évben.

Köszönöm szépen az interjút, és további sikeres munkát kívánok a Professzor Úrnak és az összes területi kollégájának!

A magam és kollégáim nevében köszönjük az érdeklődést, és remélem, munkánkat a felettes szerveink, fogorvostársadalom, a fogászati közösség és legfőképpen a betegek megelégedettségére tudjuk folytatni!