Az iskola-ifjúságfogászat és fogszabályozás helyzete 2024. (1. rész)

Öt iskola- és fogszabályozó fogorvos közös munkaanyagát közöljük változatlan formában az iskolafogászatok helyzetéről. Szerzők: Gálné dr. Batta Anikó FTESZ- és országos kamarai küldött, főállású iskolafogorvos, Bakosné dr. Hoffmann Nikoletta FTESZ- és országos kamarai küldött, főállású iskolafogorvos dr.Victor Andrea FTESZ-küldött, főállású iskolafogorvos Dr. Kónya Éva FTESZ-küldött, főállású fogszabályzó szakorvos Dr. Oross Ákos FTESZ-küldött, főállású fogszabályzó szakorvos. 

1.Főállású, azaz a praxisjog eredeti elvének megfelelően egy körzet – egy orvos, heti öt nap személyes munkavégzés elven szerveződve nyújtotta be kérését, aláírását 108 gyermekellátó fogorvos kolléga a 2022-es év elején a tisztességes, legalább 80 százalékos bértámogatásra, és kérte mind a kamara, mind az alapellátás vezetőjének, az OKFŐ vezetőjének segítségét a praxisközöségekkel való együttműködésre, csatlakozási lehetőség megteremtésére. Az érintett szolgáltatóknak „nincs több saját” NEAK-praxisa, mely révén kettős bértámogatás finanszírozás valósulna meg! Az érintettek felmérése részünkről önszerveződés alapján készült, de hivatalos elemzés rendelkezésre áll az OKFŐ-nek a kollegiális rendszeren keresztül. A NEAK-nál pontosan kimutatható, beazonosítható a csupán 30 százalékos bértámogatásban részesülő főállású iskola-ifjúsági fogorvos és fogszabályzó szolgáltatók száma! Kérdés: pontos érintetti kör létszáma szakáganként?

2.Körzetkialakítás: OALI–OKFŐ:

 2013. „Iskola-ifjúsági fogászati körzetek kialakítása ott javasolt, ahol 1500 főt meghaladó oktatási intézmény, kollégium működik, és ellátásukra a meglévő struktúra nem megfelelő. Ellátási területe is az oktatási intézményekből kerül ki”, illetőleg „Vegyes fogászati körzet létrehozása javasolt olyan településeken, ahol nincs középfokú oktatási intézmény, illetve jelentős létszámú kollégista. Ebben az esetben az iskolafogászati teendőket is a vegyes szolgálatok látják el. Meglévő, működő felnőtt-gyermek körzetstruktúra megváltoztatása nem javasolt.”

Sajnos ezt a meglévő felnőtt-gyermek ellátást szervezték át úgy a problémában érintett nagy oktatási városokban, hogy a 2000. előtti gyermekfogorvosok körzeteit átnevezték az önkormányzatok területi ellátási kötelezettséggel iskolafogászativá „egyedi jogszabály-értelmezés” alapján, amivel csupán csak több körzet kialakítása vált lehetővé. A felnőttellátásból vegyes fogászat lett, de a gyermekek ellátása, az oktatási intézmények maradtak az eredeti gyermek/iskolafogorvosoknál. Az ÁNTSZ-engedélyeket mindenki megkapta, OALI–OKFŐ alapellátási vezetés részéről ellenvetés nem történt.

Kérdés: Történt-e gyermekellátási adatok összehasonlítása pl. 2019-ből, a Covid előttről az érintett települések iskolafogorvosi és vegyes fogászati ellátói között? Eredménye?

2021. „A területi ellátási kötelezettségű gyermekfogászati körzetek nem alakíthatóak ki az iskola egészségügyi ellátás keretében biztosítandó iskolafogászat helyett. A területi ellátási kötelezettségű körzetekhez nem csatolható iskola-egészségügyi ellátás körébe tartozó intézmény ellátása.” Jelenleg ennek országos biztosításához nem áll rendelkezésre a megfelelő számú humán erőforrás! Az utóbbi évben történt át-visszaalakítások (11 db felnőtt-iskolafogászat struktúra esetében) során sem sikerült maradéktalanul eleget tenni „az egységes működtetés szabályainak”, a „diverzifikáltság” nőtt, a finanszírozási keret szűkült.

3. „Az iskolafogászat szerves része az iskola-egészségügynek” problémakörben:

 „(2) Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el.” Idézet forrása: a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról.

 

 Alapvető különbségek az iskolafogászat és az iskola-egészségügy között:

• „6. § (1) Az iskolafogászati alapellátás (a továbbiakban: iskolafogászat) preventív és terápiás gondozást jelent a szükségleteknek megfelelően.”
• NEM csak szűrés! Időkorlát szabályozza a szűrések mennyiségét gyermekenként, és tanítási félévenként is, de szűrni csak oktatási idő alatt lehet! Gyógyításra annyi időnk, lehetőségünk van, amennyi a szűrések után marad! Évente 2x szűrjük körzeteink létszámát! (Ezt a körzetben ellátottak létszáma befolyásolja.) Melyik másik alapellátási körzet mondhatja el ezt a körzete valamennyi lakosáról?
• A vállalkozás eltartóképes teljesítményéhez viszont nélkülözhetetlen a szűréseken kívül a „terápiás” teljesítmény is: az ellátotti kör és a tevékenység is homogén, gyermekfogászat, nincs „válogatási” lehetőség a paciensek között!
• Az iskolafogorvos finanszírozása a fogászati kasszából történik (fix és teljesítményrészből áll össze), az iskolaorvos finanszírozása az iskola-egészségügyi kasszából történik, egész évben fix, és ebből csupán a saját bérét kell fizetnie, egyéb költsége minimális.
• Az iskolafogorvosi rendelő minimumfeltételei azonosak a többi fogorvosi alapellátóéval, zömében az iskolafogorvos biztosítja a felszerelést, anyagot-eszközt, épületet, rezsit, mely az iskolafogorvos saját költsége, többségében a vállalkozások saját tulajdona is, amelyet legtöbbször INGYEN szolgáltat az ÁLLAM RÉSZÉRE közfeladatuk ellátása érdekében!
• Az iskola-egészségügyben a minimumfeltétel a szűrési tevékenységhez igazodik, minimális, amit az ingatlannal együtt az oktatási intézmény vagy az önkormányzat biztosít INGYEN az ISKOLAORVOSNAK!
• Az iskolafogorvos a finanszírozásából biztosítja az orvosi alapbéren kívül a szakdolgozó alapbérét is, amelyhez 2021-ben 100 százalékos bértámogatás járt praxisközösségi szinttől függetlenül, míg a vállalkozás összes terhét biztosító orvosnak azóta is csupán 30 százalélos a bértámogatása! (34 év, 2 szakvizsga utáni orvosi bértámogatás: br. 499 000 Ft/hó, nettó 293 702 Ft/hó, még a garantált bérminimumot sem érte el már tavaly sem, idén meg pláne nem!!) Óriási a bérfeszültség, bérolló nyílása orvos-orvos között!!

30–80, 30–100 százalék egyik napról a másikra! Míg az asszisztens E kategóriás bruttó bére is 518 745 Ft, március után 547 000 Ft! Kezdő orvosi bérrel, beígért tanári kezdő fizetéssel való összehasonlítás?!

• Iskolaorvos esetében az állam külön fizeti a szakdolgozóját a védőnőt.
• Az iskolaorvosok tényleg az intézményekben dolgoznak, nincs magántulajdonuk, többségük közalkalmazott volt, ezáltal könnyen eü. jogviszony alá vonhatóak.
• Az iskolafogorvos a nyári szünetben is folyamatos ellátást nyújt (teljesítménykényszer a vállalkozás működési költségének biztosítása érdekében, fix rész nem elegendő!!), sőt, sok helyen az ügyeletben való részvételre is kötelezik.

 3. 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről:

(4) A fogorvosi alapellátás keretében a fogorvos feladatai: a) a fog- és szájbetegek alapellátás körébe tartozó vizsgálata, kezelése és gondozása, b) a fogászati szűrővizsgálatok végzése, c) a góckutatás, d) a terhesek fogászati gondozása, és e) a sürgősségi ellátás.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a gyermek-, ifjúsági fogorvos, illetve az iskolai, ifjúsági fogorvos koordinálja és végzi a fogászati prevenciós munkát.”

Gyermekfogászat mindkettő!

„Nincs különbség fogazat szempontjából a gyermekeknél iskola vagy utca szerint!” – település-ellátásszervezési kategória, mely így 2012. január 1-jétől kirekesztő, és nem a több évtizedes gyermekfogorvosi munkát, szakképesítést veszi alapul! A gyermekek ellátása fizikailag és pszichésen is a legmegterhelőbb munka a fogászaton belül! Mi az, ami a gyermekfogászat ezen területén nem prevenció?

Tizenkét éve próbáljuk a kamara és a jogalkotók figyelmét a kialakult problémára felhívni, azóta nem történt érdembeli, megnyugtató változtatás. A 2000-es törvény nem sorolja fel tételesen a fogászati alapellátás valamennyi résztvevőjét: felnőtt-, vegyes, gyermek-ifjúsági, iskola-ifjúsági fogászat, csak alapellátást végző fogorvosokra hivatkozik. Viszont a 2000. év körüli iskola-ifjúsági fogászati önkormányzati-feladatátadási szerződések területi ellátási kötelezettséggel köttettek alapellátásra, (még 2013-ban az OALI szerint is „az ellátási területe is az oktatási intézményből kerül ki” – törvénymódosítási kezdeményezés alapja lehet) a tevékenység, az ellátási kódok pedig azonosak valamennyi  praxisjogos felnőtt-, vegyes  és azonos, pluszfeladatot is tartalmaz a praxisjogos/területi gyermek-ifjúsági fogorvoséval. Azonos működtetési jogot adott ki a MOK valamennyi fogorvosi alapellátónak, minden iskola-ifjúsági fogorvosnak is, amely ellen semmiféle ellenvetést az engedélyezési feladatot 2009-ben átvevő ÁNTSZ vagy az OALI sem támasztott. (Mulasztásos törvénysértés?) Mégis csupán egyedüliként az iskolafogorvosok maradtak ki a működtetési jog praxisjogba átkonvertálásából a közfinanszírozott fogorvosi alapellátási szférában.

Pedig a működtetési jog átalakulása praxisjogba sem a működés feltételeiben, sem az ellátottak körében változást nem eredményezett, hatásköri vagy kompetenciakülönbség nem keletkezett egyetlenegy alapellátó esetében sem, csupán az iskolafogorvosok körzetei, addigi vásárlásai, befektetései értéktelenedtek el, váltak eladhatatlanná! 2021-ben a kör végleg bezárult, a bértámogatást praxisközösségi csatlakozáshoz, azt pedig praxisjoghoz kötötték, melyben az iskolafogorvosok területi ellátási kötelezettségét az intézményt nem ismerték el.

A károsult iskolafogorvosok változatlan formában, jog- és immáron bérfosztottan ugyanúgy, folyamatosan biztosítják napjainkig is a gyermekek ellátását az iskolafogászati körzetekben, magukba foglalva a településen lakók (területi) ellátását a hozzájuk rendelt oktatási intézményeken keresztül.

Nem a praxispapír az orvosi ellátás záloga, csak a mára közel bruttó harmincmilliós fejenkénti bértámogatás elmaradás méltánytalan, megalázó indoka! Kirekesztő jellege a helyzetnek ellehetetleníti az átvállalt feladatok maradéktalan teljesítését az érintett szolgáltatók önhibáján kívül egy betegközpontú, modern, a megelőző ellátások hatékonyabb nyújtása érdekében a szakellátókkal való együttműködést erősítő alapellátásban, mely ily módon sem a hátrányosan megkülönböztetett orvosok, sem a betegek megelégedését nem szolgálja. Kirekesztő jellegű továbbá abban a tekintetben is, hogy a fejlesztési forrásokhoz jutás lehetősége (anyag, eszköz, szakmai fejlődés / drága tanfolyamok elérhetősége) csak a szoros praxisközösségek tagjainak lesz. Az elmúlt év kiemelkedő inflációja (jan. 25,7 százalék!!) tovább rontotta a vállalkozásaink gazdasági helyzetét, így többletforrásigényünk méltán indokolt!