E havi számunkban folytatjuk az öt iskola- és fogszabályozó fogorvos közös munkaanyagának közlését változatlan formában az iskolafogászatok helyzetéről.
Az iskolafogászat hagyományos, de nem elavult!
Több mint százéves jól bevált, működő „hungarikum”. Széles körű, hosszú távú, rendszeres ellátást biztosít. Tevékenysége az intézményi, évi kétszeri szervezett szűréseken alapul (iskolaidő 9,5 hónap – jelentős éves teljesítménybeli szezonalitást mutat!), mely megteremti a visszarendelések, gondozás lehetőségét. Ennek hiányában csak eseti találkozások történnek. Szoros, személyes, bizalmi kapcsolat alakul ki (gyermekellátásban ez különleges jelentőségű!), szűrés, felvilágosítás, családi gondozás: prevenciós ellátás, kapuőri szerep, valamint definitív ellátás is megvalósul egy szolgáltatón belül, nincs fölösleges betegút, „kóvályogtatás”.
„A csatlakozás fogalmilag kizárt”: együttműködési lehetőséget kértünk, kérünk a praxisközösségekhez immáron harmadik éve!
„Miniszter úr azt kérte, hogy most nyissuk tágabbra a gondolkodás kereteit, és alternatívaként felvethetünk az eddigi joghelyzettel, gyakorlattal nem konform javaslatokat is” (idézet a kamara 675-1/2022. ikt.számú leveléből). „Az alapellátási törvény felhatalmazza a Kormányt a praxisközösségek együttműködési lehetőségeinek meghatározására” (idézet a kamara 1702-1/2022. ikt.számú leveléből).
Kérdés: 2021-ben a kamara milyen lépéseket tett az iskolafogorvosok pk-hoz való csatlakozása érdekében a régóta fennálló probléma ismeretében? A 2021. márciusi, akkori alelnöki tanulmányon kívül volt-e B verzió a kamara részéről, a szept. 26-ig terjedő (öt hónapnyi értékes időintervallum) visszamenőleges csatlakozási lehetőség ismeretében?
2022 nyarán kompromisszumos átdolgozásra került az érintettekkel a fent említett alelnöki tanulmány. Kamarai vezetőségi egyeztetés, összefésülés után mi lett a sorsa? A 2023. szeptemberi államtitkári egyeztetésen milyen megoldási javaslatok merültek fel, melyiket támogatta a két, témában érintett, több évtizedes kamarai vezetőségi múlttal rendelkező FTESZ alelnök, akik közül azóta az egyik már nagykamarai fogorvos-alelnök, és a bekért adatszolgáltatás milyen konzekvenciákkal zárult, mennyire mozdult előre az ügy? Megszakadt a kapcsolat? Sajnos minket hónapról, hónapra emlékeztet a kb. milliós nagyságrendű bértámogatási-finanszírozási hiány a probléma megoldatlanságára!
A 2023. december 21-én kelt, dr. Dargay Eszter helyettes államtitkárnak szóló levél a „tavalyi évben a bértámogatás soron szereplő felhasználatlan többletforrás elcsoportosításáról szól, amelyet a fogorvosok nem tudtak felhasználni teljes mértékben”. Mit tud erről az alelnök úr?
Harmadik éve várunk az anyagi rendezésre! Praxisjogról szóló papírjaink megléte vagy hiánya nem befolyásolja orvosi kompetenciánkat, a praxisközösségben való együttműködési készségünket, képességünket, szándékunkat annak valamennyi szintjén! „Elvárásnak kellene lennie a részvételünknek a pk-ban”, de eddig még lehetőséget sem kaptunk az együttműködésre! Kérdés: Miért engedték elcsoportosítani a rendelkezésre álló összeget a fenti események, lehetőségek ismeretében? Mi a szándék az idei évi ötmilliárd forintos keret felhasználásával? Az érintett orvosok helyzetének rendezése kb. 1,5 milliárdot venne igénybe egy előzetes kimutatás alapján.
Jó lenne azt a széles körű, elszánt akaratot látni, mely lehetővé tette a csak fogorvosokból álló praxisközösségek létrehozását 2021-ben, és 2023 novemberében valamennyi nyertes FTESZ-tisztségviselő-jelölt kampánybeszédében elhangzott az új választások során. Hogy valóra válhasson az új kamarai alelnökúr állítása, „valóban egy hajóban evezhessünk”, de ne csak a feladatok, hanem a finanszírozás terén is, és ne csak „foltozandó területe” legyünk a fogorvosi szakmának! Sajnos az év végi levél tartalmából ez nem érződött.
Népegészségügyi szemlélet
Fontos lenne a népegészségügyi szemlélet erősítése, a primer és secunder prevenció eddigi megvalósítói az érintett orvosok voltak. Szintén stratégiailag fontos szempont a családpolitika terén: több gyermek több szakmáját szerető, elhivatott gyermekorvosi-fogorvosi ellátót igényel! A korai betegségfelismerés, későbbi állapotromlás megelőzése érdekében kész rendszer, hálózat, nívós, empátián alapuló, több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező, képzett humánerőforrás orvosasszisztencia és kész infrastruktúra (zömében a vállalkozások tulajdona!) áll rendelkezésre! Kérdés: Miért hagyják ezt tönkremenni?
Az iskolafogászati primer prevenció szerves része, folytatása a gyermekfogszabályozás hasonló 30 százalékos finanszírozási, erkölcsi elismerési, működési-hovasorolási problémákkal biztosítja a gyermekek kiemelkedően életkorhoz (18. életévig járó állami támogatás) kötött ellátását ugyanazon fogászati finanszírozási kasszán belül! Gyermekorvoshiány idején érték a rendelkezésre álló, a gyermekek ellátását főállásúként végző szakorvosok munkája is! Hiszen itt is ugyanúgy, mint a háziorvoslásban „ötvöződik a tudás, a szakmaiság és az empátia”. Az utánpótlás kiképzése drága, hosszú idő, infrastruktúra nem áll rendelkezésre, jelentős költség lenne annak pótlása, anyagi megbecsülés hiányában kiüresedik a NEAK-os ellátás ezen ágazata is!
Egyéb szempontok
Az egészségügyi vállalkozások védelme, a munkahelyek megőrzése a kormány gazdaság stratégiai szempontja! A 2021-es „soha nem látott mértékű bérfejlesztés az orvosi szektorban” jogegyenlőség és a szektorsemlegesség sérülését jelenti esetünkben!
Kérdés: Miért ér kevesebbet a mi szakvizsgánk, több évtizedes gyermekellátásban eltöltött orvosi gyakorlatunk? „A házi gyermekorvosokra szükség van: van múltjuk és van jövőjük!” A főállású gyermekellátó iskolafogorvosoknak elvették a hosszú és áldozatos munkával felépített egzisztenciáját, múltját egy nem kellő körültekintéssel megalkotott törvényi változtatással 2012. január 1-jével. Ez az utóbbi három évben 50-70 százalékos bérelvonást és egy méltó nyugdíj elérésének ellehetetlenítését vonta maga után.
Kérdés, hogy a többi ellátó ez alatt valóban 50-70 százalékkal magasabb szintű és teljesítményű ellátást produkált 2021-től?
Remélhetőleg az elmúlt három év után a jelenben is tovább zajló nagymértékű kormányzati alapellátási átalakítások során feltárásra és megoldásra kerülnek a fentebb említett élvonalbeli információink alapján azon jogszabályok, törvények, melyek az elmúlt időkben jelentős károkat, ismétlődő hátrányos helyzeteket teremtettek a gyermekfogászati alapellátásban dolgozó iskolafogorvosok és fogszabályozó szakellátó kollégák számára.
A 2019-es alkotmánybírósági döntés: „Jogszabály-módosítás kezdeményezésének indoka nem lehet a jogszabály Alaptörvény-ellenessége, azonban bármilyen más alapos és alátámasztott indok alapján helye van az indítványnak” az érintettek érdekében (praxisjog, társult vagy tanácskozási együttműködés a praxisközösségekkel, jogviszony).
Kérdés, hogy rendelkezésre áll-e ilyen tartalmú új anyag naprakészen, ami akár a jelenleg zajló „fogorvosi praxisjog vásárlási támogatás érdekében szükséges jogszabály módosítás” előkészítésével együtt is bemehet?
Amíg a fent vázolt problémakör „megnyugtató módon rendezésre” nem kerül, szükséges volna a feladatok egyértelmű meghatározása, tisztázása, valamint az orvoskollégák és az ellátotti kör széles körű tájékoztatása a finanszírozási anomália okán kialakult betegellátási biztonság érdekében. (37 hónapnyi 30 százalékos orvosi bértámogatás mellett 100 százalékos vagy afölötti teljesítmény elvárása etikátlan, irreális az asszisztensi folyamatos, kötelező bértámogatás emelések ismerete, elvárása mellett.)
Türelmünk, teljesítőképességünk érthető módon fogy, de továbbra is állunk rendelkezésre konstruktív segítségükre, ahogy eddig is tettük a prevenciós szemléletű ellátás fenntartása, javítása érdekében.
Várjuk a válaszaikat, hiszen tudjuk, hogy a döntéshozókkal a „pályán a vezetőség tárgyal”, a probléma előterjesztésében, megoldásában Önöké a főszerep. Az érintettek jelen esetben csak a pálya széléről várhatják a tájékoztatást, sajnos a két új régióelnök nem tudott a kérdéseinkre válaszolni. Ezen levél és válaszaik által viszont valós idejű kommunikáció, párbeszéd jöhet létre (nem csak négyévenkénti szavazógomb-nyomogatás) a MOK vezetősége, az FTESZ, a nagykamarai küldöttek és a tagság között.
Szerzők:
Gálné dr. Batta Anikó FTESZ és országos kamarai küldött, főállású iskolafogorvos, Bakosné dr. Hoffmann Nikoletta FTESZ és országos kamarai küldött, főállású iskolafogorvos, Victor Andrea FTESZ küldött, főállású iskolafogorvos, Kónya Éva FTESZ küldött, főállású fogszabályzó szakorvos, Oross Ákos FTESZ küldött, főállású fogszabályzó szakorvos