2023-03-05 09:24:00 FORRÁS: Orvosok Lapja
Szerző: dr. Dúl Zoltán Ph.D, fogorvos
Orvosok lapja - Fogorvosok (FoTESZ)A december végén megjelent jogszabály változások így a fix díj elvonása, és az új indikátor rendszer bevezetése korántsem segíti a magyar közfinanszírozott alapellátás működését. A rezsi költségeink nőnek, az anyagköltségeink szintén havonta csúsznak feljebb, miközben az állami térítés csökken. Ki marad így benne a rendszerben?
Még december végén szóltunk róla, hogy élesednek a kritikáink az egészségügyi tervekkel kapcsolatban és nem feltétlen abba az irányba mutatnak a tárgyalások, amelyről korábban szó volt. Ezek a változások sajnos be is következtek.
A Belügyminisztérium honlapján december közepén megjelent több rendelettervezet, amely az egészségügyi ellátás jelentős változását hozta magával minden területen. A nagy nyilvánosság egy hetes véleményezési határidőt kapott - szentestéig, így a Magyar Orvosi Kamara is élt a lehetősséggel és egy több, mint 100 oldalas viszont válaszban kifejtette a tervekkel kapcsolatos kritikáit. Később az egészségügyért felelős államtitkár egy majd' 3 órás beszélgetésen konzultált a Kamara elnökségével, ahol számos fontos kritika elhangzott a jogszabály tervekkel kapcsolatban, többek között szóba került az új rendszer kockázata és az alapellátó fogorvosok megemelkedett rezsije. Mindazonáltal, az év utolsó napján megjelentek a végleges jogszabályok a Magyar Közlönyben, amelyek semmilyen szempontunkat nem vették figyelembe, ugyanakkor már 2023. január 1. napjától hatályosak.
A közfinanszírozott fogászatok területét nézve egy szuper teljesítmény rendszer került kialakításra, amely magába foglalja az eddigi fejkvóta alapú bázis finanszírozás összegének új helyre csoportosítását: belekerül a teljesítmény finanszírozási kasszába, így egy magasabb teljesítmény finanszírozási rendszer jön létre, az iskolafogászatokat leszámítva.
Ennek köszönhetően - és az átlagfinanszírozás 2023. február 1-én történő megszüntetésével - a sokat emlegetett pont-forint finanszírozás nőni fog. A havi finanszírozás összeg sokkalta jobban fog függeni az időszakosan leadott teljesítménytől és kevés lesz a megmaradó fix elem. A rezsitámogatás és a bértámogatás összegei maradnak a fix elemek, amelyek aligha lesznek elegek a rendelő működtetésére egy nyári szabadság alatt.
Az új jogszabály bevezeti az indikátor rendszert a fogászat területén, amely 4 indikátor vezet be, mind a felnőtt mind a gyermekfogászatok esetében. Ezek többek között nézni fogják a szűrésen megjelentek arányát, a 2 éven belüli újra tömés vagy tömött fog húzásának gyakoriságát.
Régóta nagy kívánalom a minisztérium és a kormányzat részéről, hogy jobban mérhető legyen a fogászati teljesítmény. Erre a különböző indikátorok jó alapot tudnak adni, mivel számos jó nyugati példa van erre. Ugyanakkor ilyen formában, hogy csak az orvosnak van felelőssége, és a beteg bármit megtehet szankciók nélkül az egész nagyon torzított hatású lesz. Ha a beteg nincs motiválva az egészséges életmód, és a helyes szájápolás művelésére, az orvos lehet a legjobb, a tömés készülhet a legjobb anyagból 2 éven belül gond nélkül alá tud szuvasodni.
A Kamara javasolta, hogy egy 3 hónapos inkubátor periódussal kerüljön a rendszer bevezetésre, ahol már látjuk, hogyan működnének az indikátor értékelések. A javaslatunk nem került elfogadásra. Úgy gondoljuk, hogy a mostani rendszer inkább csak papíron fog tudni működni, de lényeges előrejelzésre nehezen lesz alkalmas jelen formában.
A jogszabály változások az egész orvostársadalmat tekintve felháborodást keltettek. Így hasonlóképp hozzánk a háziorvos kollégák új indikátor rendszere is veszélyezteti a folyamatos működést, illetve a negatív béreltérítés lehetősége is aggályokra adott okot a kórházi kollégák esetében. A Magyar Orvosi Kamara az alapszabálynak megfelelően egy rendkívüli küldött közgyűlést hívott össze február második napjára, ahol meg tudtuk vitatni a mostani helyzet adta lehetőségeket és reagálni tudtunk az orvosok nevében a döntésekre.
A küldöttközgyűlés is hangsúlyozta, hogy nem a kormányzattal van baja, hanem a jelen egészségügyi jogszabályokkal. Ennek megfelelően az elfogadott alapelveink között szerepel, hogy egy valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitikára és korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszerre van szükség. A magyar egészségügynek a szakmai és etikai szabályokon alapuló átlátható működésen kell alapulnia, amely biztosítja a humánerőforrást megőrző szabályozási környezet és pályaképet nyújt a benne dolgozók számára.
A fogászati alapellátást tekintve a küldöttközgyűlés elfogadta, hogy jelezzük a kormányzat részére az alapellátással kapcsolatos problémákat. Egyrészt jeleztük, hogy az utóbbi évben a fogászati ellátás költségei folyamatosan emelkedtek, a rezsi költségek az egekbe szöktek, miközben a források szűkösek maradtak. Így írtunk, hogy biztosítani kell az alapellátás működési feltételeit, az elszálló rezsiárak kifizethetőségét, és ezt nem szabad kockáztatni nem kipróbált új finanszírozás erőltetett bevezetésével. Másrészt jeleztük, hogy kérjük a fix díjak visszaállítását, a bázisfinanszírozás megtartásával.
Látni kell, hogy a kormányzat egy döntés előtt áll és nem akarja látni: ugyanabból a finanszírozásból, ugyan annak a tortának a különböző késekkel történő felosztásából nem lesz több pénz. Ebből nehéz ugyanazt a térítésmentes szolgáltatási csomagot biztosítani a lakosság számára. A rendszerbe több pénzt, nagyobb átláthatóságot kell rakni, hogy továbbra is működni tudjon a közfinanszírozott fogászati ellátás a mostani színvonalon. Ha ez nem történik meg akkor színvonal jelentősen csökkenni fog, a betegek hozzáférése is jelentősen csorbulni fog a rendszerben maradó kevesebb kolléga miatt. Még több lesz a tartósan betöltetlen praxis. Ki marad így a rendszerben?
Az orvosok ezt nem szeretnék, a MOK küldöttközgyűlése ezt nem szeretné, ezért kérte a küldöttközgyűlés a kormánytól hallgassa meg a problémákat és egyeztetést követően módosítsa a jogszabályokat.
A küldöttközgyűlésen határoztunk arról is, hogy ha az általunk kritikusnak gondolt problémák nem kerülnek javításra, akkor a korházi orvosok felmondják az önként vállalt túlmunkát, a háziorvosok nem vesznek részt az új alapellátási ügyeletben, az alapellátók pedig letétbe helyezik a felmondásukat.
A küldöttközgyűlésen hozott határozatokra másnap Dr. Takács Péter, az egészségügyért felelős államtitkár már egy sajtótájékoztatót tartott. Itt az Államtitkár Úr lényegében tényszerű válasz nélkül a Magyar Orvosi Kamarára hárította a felelősséget, hogy veszélyezteti a beteg ellátást. A probléma felvetésünkre érdemben nem reagált.
Itt állunk most. Nem gondoltuk, hogy ilyen forró év vége és ilyen vitákkal teli januárunk lesz. Fontos, hogy a kormányzat meghallgassa a benne dolgozó képviselőit, és reagáljon rá érdemben. Ez szolgálja mind az orvosok, mind a gyógyulásra váró betegek érdekeit.
2023-05-14 08:00:00 FORRÁS: Orvosok Lapja
Szerző: dr. Dúl Zoltán PhD, fogorvos
Orvosok lapja - Fogorvosok (FoTESZ)A december végén megjelent jogszabályváltozások, így a fix díj elvonása és az új indikátorrendszer bevezetése korántsem segíti a magyar közfinanszírozott alapellátás működését. A rezsiköltségeink nőnek, az anyagköltségeink szintén havonta emelkednek, miközben az állami térítés csökken. Ki marad így benne a rendszerben?
Még december végén szóltunk róla, hogy élesednek a kritikáink az egészségügyi tervekkel kapcsolatban, és a tárgyalások nem feltétlenül abba az irányba mutatnak, amelyről korábban szó volt. Ezek a változások pedig sajnos be is következtek.
A Belügyminisztérium honlapján december közepén több rendelettervezet jelent meg, amelyek az egészségügyi ellátás jelentős változását hozták magukkal minden területen. A nagy nyilvánosság egyhetes véleményezési határidőt kapott – éppen szentestéig –, így a Magyar Orvosi Kamara is élt a lehetősséggel, és egy több mint 100 oldalas viszonválaszban kifejtette a tervekkel kapcsolatos kritikáit. Később az egészségügyért felelős államtitkár egy majdnem háromórás beszélgetésen konzultált a Kamara elnökségével, ahol számos fontos kritika elhangzott a jogszabálytervekkel kapcsolatban. Többek között szóba került az új rendszer kockázata és az alapellátó fogorvosok megemelkedett rezsije is. Mindazonáltal az év utolsó napján a Magyar Közlönyben megjelentek a végleges jogszabályok, amelyek semmilyen szempontunkat nem vették figyelembe, ugyanakkor már 2023. január 1-jétől hatályossá váltak.
A közfinanszírozott fogászatok területére vonatkozóan egy szuperteljesítmény-rendszert alakítottak ki, amely magába foglalja az eddigi fejkvótaalapú bázisfinanszírozás összegének új helyre csoportosítását: belekerül a teljesítményfinanszírozási kasszába, így – az iskolafogászatokat leszámítva – egy magasabb teljesítményfinanszírozási rendszer jön létre.
Ennek köszönhetően – és az átlagfinanszírozás 2023. február 1-én történő megszüntetésével – a sokat emlegetett pont-forint finanszírozás nőni fog. A havi finanszírozás összeg sokkalta jobban függ majd az időszakosan leadott teljesítménytől, és kevés lesz a megmaradó fix elem. A rezsitámogatás és a bértámogatás összegei maradnak a fix elemek, amelyek aligha lesznek elegendőek a rendelő működtetésére egy nyári szabadság alatt.
Az új jogszabály bevezeti az indikátorrendszert a fogászat területén, amely mind a felnőtt, mind a gyermekfogászatok esetében négy indikátorral dolgozik majd. Az új rendszerben többek között figyelembe veszik majd a szűrésen megjelentek arányát, a két éven belüli újratömés vagy tömött fog húzásának gyakoriságát is.
Régóta nagy kívánalom a minisztérium és a kormányzat részéről, hogy a fogászati teljesítmény jobban mérhető legyen. Ehhez a különböző indikátorok stabil alapot tudnak adni, mivel számos jó nyugati példát ismerünk erre. Ugyanakkor ilyen formában, azaz hogy csak az orvosnak van felelőssége, és a beteg bármit megtehet szankciók nélkül, az egész nagyon torzított hatással jár majd. Ha a beteg nincs motiválva az egészséges életmódra és a helyes szájápolásra, az orvos lehet akár a legjobb is, a tömés készülhet a legjobb anyagból, de a fog két éven belül alá tud szuvasodni.
A Kamara javasolta, hogy egy három hónapos inkubátorperiódussal vezessék be a rendszert, ahol megfigyelhetjük, hogyan működnének az indikátorértékelések. A javaslatunkat azonban nem fogadták el. Úgy gondoljuk, hogy a mostani rendszer inkább csak papíron fog működni, de lényeges előrejelzésre nehezen lesz alkalmas a jelenlegi formájában.
A jogszabály változások az egész orvostársadalomban felháborodást keltettek. A mi helyzetünkhöz hasonlóan a háziorvos kollégák új indikátorrendszere is veszélyezteti a folyamatos működést, illetve a negatív béreltérítés lehetősége is aggályokra adott okot a kórházi kollégák körében. A Magyar Orvosi Kamara az alapszabálynak megfelelően egy rendkívüli küldött közgyűlést hívott össze február 2-ára, ahol meg tudtuk vitatni a mostani helyzet adta lehetőségeket, és az orvosok nevében reagálni tudtunk a döntésekre.
A küldöttközgyűlés is hangsúlyozta, hogy nem a kormányzattal van problémája, hanem a jelenlegi egészségügyi jogszabályokkal. Ennek megfelelően az elfogadott alapelveink között szerepel, hogy egy valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitikára és korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszerre van szükség. A magyar egészségügynek a szakmai és etikai szabályokon alapuló átlátható működésen kell alapulnia, amely biztosítja a humán erőforrást megőrző szabályozási környezet, és pályaképet nyújt a benne dolgozók számára.
A fogászati alapellátást tekintve a küldöttközgyűlés elfogadta, hogy ismertetjük a kormányzattal az alapellátással kapcsolatos problémákat. Egyrészt jeleztük, hogy az utóbbi évben a fogászati ellátás költségei folyamatosan emelkedtek, a rezsiköltségek a rendelőkben is az egekbe szöktek, miközben a források szűkösek maradtak. Felhívtuk rá a figyelmet, hogy biztosítani kell az alapellátás működési feltételeit, az elszálló rezsiárak kifizethetőségét, és ezt nem szabad kockáztatni nem kipróbált új finanszírozás erőltetett bevezetésével. Másrészt jeleztük, hogy kérjük a fix díjak visszaállítását, a bázisfinanszírozás megtartásával.
Látni kell, hogy a kormányzat döntés előtt áll, és nem akarja érteni: ugyanabból a finanszírozásból, ugyanannak a tortának a különböző késekkel történő felosztásából nem lesz több pénz. Ebből nehéz ugyanazt a térítésmentes szolgáltatási csomagot biztosítani a lakosság számára. A rendszerbe több pénzt kell rakni, nagyobb átláthatóságot kell biztosítani, hogy a közfinanszírozott fogászati ellátás továbbra is működni tudjon a mostani színvonalon. Ha ez nem történik meg, akkor a színvonal jelentősen csökkenni fog, és a betegek hozzáférése is jelentősen csorbul majd, mert kevesebb kolléga marad a rendszerben. Még több lesz a tartósan betöltetlen praxis. Ki marad így a rendszerben?
Az orvosok és a MOK küldöttközgyűlése ezt nem szeretné, ezért kérte a küldöttközgyűlés a kormánytól, hogy hallgassa meg a problémákat, és egyeztetést követően módosítsa a jogszabályokat.
A küldöttközgyűlésen határoztunk arról is, hogy ha az általunk kritikusnak gondolt problémákat nem javítják, akkor a kórházi orvosok felmondják az önként vállalt túlmunkát, a háziorvosok nem vesznek részt az új alapellátási ügyeletben, az alapellátók pedig letétbe helyezik a felmondásukat.
A küldöttközgyűlésen hozott határozatokra másnap dr. Takács Péter, az egészségügyért felelős államtitkár már egy sajtótájékoztatót tartott. Itt az államtitkár úr lényegében – tényszerű válasz nélkül – a Magyar Orvosi Kamarára hárította a felelősséget, hogy szerinte veszélyeztetik a betegellátást. A problémafelvetésünkre érdemben nem reagált.
Itt állunk most. Nem gondoltuk, hogy ilyen forró decemberünk és ilyen vitákkal teli januárunk lesz. Fontos, hogy a kormányzat meghallgassa a benne dolgozó képviselőit, és érdemben reagáljon. Ez szolgálja mind az orvosok, mind a gyógyulásra váró betegek érdekeit.Fogorvos tagjaink rovata.
