Jogszabályváltozások a fogászatban. I. rész: EESZT

Az EESZT Magyarországon 2017. november 1. napjával indult, amikortól az összes háziorvos, kórházi szakellátó és gyógyszertár köteles volt csatlakozni a térhez. Ez a csatlakozási folyamat a gyakorlatot tekintve jóval lassabban valósult meg ténylegesen, és a háziorvos kollégáknál is többhavi, akár féléves csúszással ment végbe. Mi, fogorvosok eddig kivételezett helyzetben voltunk, mivel a 2017-es csatlakozási határidőből kaptunk felmentést kaptunk, a MOK Fogorvosi Tagozata kérésének hála. Ugyanakkor a járványhelyzet kicsit feledtette azt a bizonyos új, június 1-i határidőt, amely már törvényileg meghatározta, hogy minden fogorvosi ellátónak is műszakilag csatlakoznia szükséges az EESZT-hez, a magánegészségügyi szolgáltatókkal egyetemben.

A csatlakozás folyamata
A csatlakozás több lépcsőből álló folyamat, amely az ÁEEK EESZT információs portálján (https://e- egeszsegugy.gov.hu/) pontosan részletezve van. Dióhéjban: egy adminisztratív csatlakozással kezdődik, amikor a fogorvosi tevékenységünkkel kapcsolatos adatokat, illetve a cégünk vagy egyéni vállalkozásunk információit tartalmazó dokumentumot kell visszaküldeni az ÁEEK részére. Eközben meg kell rendelnünk a kártyaolvasót, amelyet a közfeladatot ellátó szolgáltatók részére az ÁEEK ingyenesen biztosít és pár hetes átfutással kézbesít is részünkre. Emellett intézkednünk kell az eSzemélyi igazolvány igényléséről. Ha megtörtént az EESZT rendszerébe való felvételünk, ezt az ÁEEK központ e-mailben jelzi számunkra, majd kapunk egy SMS-kódot a megadott telefonszámunkra, amelynek segítségével hitelesítenünk kell egy tanúsítványt az ágazati portálon. Fontos megjegyeznem, hogy van, akinek ez az SMS-kód már évekkel ezelőtt megjött, mert az első lépést már 2017-ben megcsinálta, az a kód ugyanúgy működik most is. Ha ezzel megvagyunk, akkor lényegében elvégeztük a műszaki csatlakozást.

Az adatszolgáltatás
A műszaki csatlakozási kötelezettség, sajnos nem egyértelműen vonja maga után az adatszolgáltatási kötelezettséget is. A jogszabályok változása az elmúlt időszakban nem egységesen, hanem salátatörvények formájában valósult meg. Így a 39/2016. (XII. 21.) EMMI-rendelet, más néven EESZT-rendelet a műszaki csatlakozásunkról rendelkezik ugyan, ugyanakkor a fogorvosi szolgáltatók adatszolgáltatásról nem. A cikk írásának pillanatában is az szerepel – immár majd’ fél éve – az EESZT információs portáján, hogy „a Rendelet jelenleg módosítás alatt áll”. Miközben a többszörösen módosított 96/2003. (VII. 15.) korm.-rendelet kitér arra, hogy az EESZT-csatlakozásra kötelezett az új belépő bármely egészségügyi szolgáltatók esetén „a működési engedély kiadását követően az EESZT adatszolgáltatási kötelezettségét folyamatosan teljesíti”. Emellett az utóbbi kormányrendelet előírja azt is, hogy az adatszolgáltatás teljesítése ellenőrizhető, és a mulasztás büntetést, esetleg a működési engedély visszavonását vonhatja maga után. A módosított 43/1999. (III. 3.) korm.-rendelet továbbá rendelkezik már arról is, hogy a fekvőbeteg-szakellátási események esetében már a NEAK is összenézheti az EESZT-ben és a NEAK felé jelentett adatokat. Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy nem egyezik meg a NEAK felé jelentett teljesítmény és a térben lévő adathalmaz, a kérdéses teljesítményfinanszírozás visszavonható. Értelemszerűen fogorvosok nincsenek még nevesítve ebben a rendeletben sem, ugyanakkor nem nehéz továbbgondolni a törvényhozói akaratot, amely bármikortól nevesíthet minket is.
Ennek alapján azt mondhatjuk, a jogszabály ugyan még nem írja elő a fogorvosi szolgáltatók kötelező adatszolgáltatását, a más jogszabályokban található kereszthivatkozások miatt azonban már most mindenképp erősen javasolt a folyamatos és pontos adatszolgáltatás megkezdése a tér felé. Így mindenképp javasolom a kollégáknak: aki még nem csatlakozott, tegye meg, és ezt követően folyamatosan jelentse a fogorvosi a tevékenységét a térbe, a közellátást végző kollégák pedig a NEAK e-Jelentési adattartalomnak megfelelően. Ezzel minden kolléga el fogja tudni kerülni, hogy esetleges mulasztás miatt büntetést szabjanak ki rá a jövőben.

De milyen szoftverrel?
Viszont ha adatot szolgáltatunk, rögtön fel is merül a kérdés, hogy mivel? Milyen számítógépes szoftver szükséges hozzá? A fogászati közellátó szolgáltatók eddig 70-80%-ban a NEAK által biztosított és folyamatosan fejlesztett Tételes Fogászat (TetFog) szoftvert használtak. Ez a szoftver az ígéretekkel ellentétben ingyenesen nem alkalmas és nem is lesz alkalmas a NEAK és az ÁEEK felé történő egyidejű adattovábbításra. Így annak, aki ezt használta, mindenképp szoftvert kell váltania (vagy a TetFoghoz a Gekkosoft által készített fizetős interfész kiegészítő szoftvert kell megvásárolnia). Az ÁEEK részéről volt szó korábban egy alternatív szoftverről, de a miniHIS nem kapott fogászati támogatást. A szoftverváltás viszont egyszerűbb, mint valaha, szolgáltatók hada tette lehetővé, hogy a betegadminisztráció mellett az EESZT-adatszolgáltatásra is képes legyen a szoftvere, így a Flexi-Dent, Cloud Dent, DentAdmin 3, Dental 4 (SEC), DentalPocket, ArpaDent frissített változata is megfelel a jogszabályi követelményeknek. Ugyanakkor ezek legtöbbje havidíjas alternatíva, egyedüli ingyenes szoftver a Flexi-Dent FREE változata, amely két székig teljesen térítésmentesen használható online szoftver. Természetesen a felülete és használata különbözik a jól megszokott TetFogtól, de NEAK-os partnerrendelőket bevonva folyamatos fejlesztés alatt áll. Már mostani funkcionalitásban is teljes mértékig ki tud szolgálni egy közellátó praxist.

Miben segít nekünk az EESZT?
Számtalanszor elhangzott közhely, hogy az EESZT célja egy univerzális online tér létrehozása, ahol a páciens teljes betegéletútjában bekövetkező összes esemény rögzíthető és folyamatosan nyomon követhető az őt kezelő orvosok számára. Ha ez még a mai napon nem is igaz, amint mindenki csatlakozik, és a valóságnak megfelelő jelentéseket tesz, a jövőben mindenképp így lesz. Nézzünk néhány példát:

● Az e-Recept rész segítségével le tudjuk kérdezni foghúzás előtt – ha nem rendelkezett másként a digitális önrendelkezési jogával –, hogy a vérzékenységmentes páciens a sosem szedett vérhígítóját valójában öt éve folyamatosan kiváltja.
● Az e-Recept kiállítását követően le tudjuk kérdezni, hogy a betegünk kiváltotta a neki írt antibiotikumos terápiát.
● Az e-Beutalóval továbbküldött pácienst ellenőrizni tudjuk, hogy a szájsebészetre beutalt foghúzását megcsináltatta-e, vagy csak „hatott” az antibiotikum.
● Az e-Kórtörténeti naplóból (EHR) le tudjuk kérdezni, hogy mely kollégák milyen kezelésben részesítették a páciensünket. Esetlegesen fel tudjuk hívni a figyelmét egy esetleg kontrollvizsgálat szükségességére.
● A legújabb, idén ősszel aktiválódó modul, a Digitális Képtovábbítási és Távkonzílium (DKTK) segítésével látni fogjuk a más fogorvosi szolgáltatók által készített fogorvosi röntgenfelvételeket, illetve távkonzíliumot tudunk majd kezdeményezni.

A rendszer persze emellett számtalan gyerekbetegséggel küzd még. Az általunk tett jelentések nem strukturált adatként, hanem egyszerű ambuláns lapként kerülnek fel a térbe, amelynek átnézése és ellenőrzése jóval több idő, mint ha listázhatóak lennének a kezelések, a megszokottak szerint. Nem
kerülnek fel a korábbi, múltbéli kezelések, így egy ideig biztosan nem hagyatkozhatunk kizárólag a térre.
Ugyanakkor az, hogy minden, a kezeléssel kapcsolatos releváns információt láthatunk, nagyban fogja segíteni a minőségi és szakszerű ellátást. Ettől még persze nem mehetünk el amellett, hogy a rendszer fogorvos általi használhatósága nagyban függ majd attól, milyen kellő gondossággal fognak majd megjelenni az adatok a kollégák részéről a térben. Remélem, minden kolléga kellő alázattal tud hozzáállni az újdonságok ezen formájához, hogy a többi kolléga munkáját is megkönnyítse egyben.