Összeolvadás a fogászati szoftverek piacán – Mit hoz a jövő?

2022-10-21 09:52:00 FORRÁS: Orvosok Lapja. Fotó: Jonathan Borba, Unsplash

Szerző: dr. Dul Zoltán fogorvos

Orvosok lapja - Fogorvosok (FoTESZ)

A fogászati szoftverek területén egy nagy átrendeződés történt idén tavasszal: a két legnagyobb fogászati szoftver (a Flexi-Dent és a Cloudent) egyesült egy közös cégben, így immár közös erővel szolgálják ki a magyar fogorvosok igényeit. Ezzel kapcsolatosan kérdeztem Friss Tamást, a Flexi-Dent fogászati szoftver cégvezetőjét az egyesülés hatásáról, a jövőbeli tervekről és a fogászati szakmát érintő kihívásokról.

Kedves Tamás! Először is köszönöm szépen, hogy elfogadtad az interjúfelkérést. Első kérdésem, hogy miért lesz jó a magyar fogászati szakmának, hogy egyesül a fogászati piac két legnagyobb szereplője? Együttesen már a rendelők bőven több mint 50%-át lefeditek. Nem kell félnünk nekünk, fogorvosoknak, hogy a piacvezető szerep az innováció kárára megy?

Nem, nem kell, sőt éppen ellenkezőleg! Azért is indult el ez az egyesítés, mert felmértük ezeket az előnyöket, a szakmai fejlődési lehetőségeket, és azt, hogy korábban erre sokkal több lehetőségünk volt. Azt, hogy sokkal jobban élveztük, amikor újító dolgokat hozhattunk be a piacra, és visszakívánjuk az ilyen időszakokat. Az utóbbi években erre sokkal kevesebb volt a lehetőségünk, mert nagyon sok volt a piaci történés. Ezek múlásával pedig felmerült, hogy két olyan vállalkozás esetében, ahol az alapvető értékekről hasonlóan gondolkodunk, és maga a technológia is hasonló, lehetséges lenne két céget egyesíteni és az erőforrásokat jobban kihasználni, sokat fejleszteni, újítani, a piac előtt járni.

Jelenleg két külön szoftverként működtök. Milyen változásokra számíthatnak a felhasználók a közeljövőt tekintve. Mikortól lesz – ha lesz – egységes szoftver?

Nagyon érdekes, amit kérdezel, mert az, hogy egy ilyen egyesítéskor mi történik a két eredeti termékkel, az nagyon sok mindenen múlik. Hogy őszinte legyek, az elején még talán más volt az elképzelés, és nagyon sok ponton változik az álláspontunk menet közben arról, hogy mi legyen a végeredmény. Azt hamar eldöntöttük, hogy egyelőre mindkét szoftver megmarad, hiszen mindkettőt szeretik a felhasználóik. Azt pedig nehéz megjavítani, ami nem romlott el! Szépen apránként, egy-egy modul újrafejlesztése során helyezzük a két platformot egy új, közös kódbázisra. Így tehát a folyamat valószínűleg évekig is eltart majd. Ebből a felhasználók nem fognak észrevenni semmit, legfeljebb azon kevesek, akik több rendelőben tevékenykednek, és mindkét szoftvert használják a munkájuk során. Ők idővel azt tapasztalhatják, hogy a két szoftver adott verziója nagyon-nagyon hasonló vagy „ugyanúgy néz ki”.

Más oldalról nézve a Flexi sokkal érettebb, teljesen más koncepció áll a fejlesztése mögött, tehát mondhatjuk, hogy a két szoftver nem feltétlenül ugyanarra való. Más-más rendelőkben hozható ki a két szoftverből a maximum. Ezt pedig meg kell tanulnunk értékként kezelni.

Sokszor találkozunk azzal, hogy a jogszabályok akár néhány hetes átfutással jönnek ki a Magyar Közlönyből, és azonnali integrációt igényelnek. Hogyan tudtok ezzel a feladattal megbirkózni? Mi volt az eddigi legnehezebb integráció?

Tényleg nagyon nehéz dolog ez. Különösen azért, mert amikor hirtelen történik egy ilyen, akkor még időbe telik, amíg erre lesz megfelelő technikai specifikáció, vagyis amíg kiderül pontosan, hogy mi és hogyan vonatkozik ránk, fejlesztőkre. Onnantól aztán még kevesebb az idő. És a technológiában hamar megmutatkoznak az ellentmondások, hibák – vagyis ha az elméletbe, ami alapján mi dolgozunk, hiba csúszik, akkor az még sokáig bosszúságot okoz a munkánkban. És a legrosszabb, hogy a végfelhasználók felé nekünk kell magyarázkodni! Konkrétan nem tudom megnevezni, hogy mi volt az eddigi legnehezebb, de főleg azok okoznak nehézséget, amik egy-egy kész feladatban igényelnek valamilyen részletbővítést – egy későbbi funkció hozzáfejlesztését, valamilyen bővítést –, mert akkor az gyakran kibillenti a korábban már jól működő funkciókat is.

Ha már jogszabályi változások… az elmúlt évek legnagyobb innovációja az egészségügy területén az EESZT kötelező bevezetése volt. Véleményed szerint az EESZT integrációja mennyire változtatta meg a fogászati szakmát?

Szerintem a fogászati szakmát nem igazán változtatta meg. De azt hiszem, nem állítja azt senki, hogy meg kellett volna változtatnia. Van számos terület, amiről azt gondolom, hogy kellett változásnak történnie, és változtatott is rajta, de nem hiszem, hogy a fogászat ilyen lenne. Mostanra már régen minden szereplő tudomásul vette a jelentési kötelmet, amely megtörténik, de nem ezen a területen van a fókusz. Azt nem tudom megítélni, több hozadéka kellene-e lennie az EESZT-nek, összevetve más területekkel, de az biztos, hogy szerintem kevesebb valósul meg. Mondok egy példát! Míg a háziorvosnál mindig azt látom, hogy ha belépek, akkor megnyitja a kartonom, amin lekéri az EESZT-előzményeket, addig a fogorvosnál ilyet sosem tapasztalok. Egy szakorvos is gyakran kezdi a legutóbbi leletek áttekintésével, megnézi, hogy van-e valamilyen laborom a közelmúltból, addig ilyesmit a fogorvos nem csinál. De mondom, nem is biztos, hogy ez szükséges lenne. Innen nézve reális mondjuk az is, hogy a fogászati szektor volt szinte az utolsó csatlakoztatott kör, amely eléggé el is húzódott. Nyilvánvalóan nem ezen volt a fókusz, és ennek biztosan megvan az orvosszakmai oka.

Régóta beszéltek a papírmentes rendelő lehetőségéről, hogy zöldebben, fizikai papír használata nélkül oldjuk meg egy beteg dokumentációját. Ez a jelen jogszabályi környezetben tényleg egy valóság tud lenni, akár NEAK finanszírozott rendelők esetében is?

Szerintem igen! Itt egyébként gyorsan kiemelném, hogy bár magasztos és mostanában még „divatos” is zöld oldalról megközelíteni a kérdést, de valójában ezen túlmutat ez a dolog. Nem arról van szó, hogy ezzel hektárnyi fát mentenénk meg havonta. Viszont az, hogy nem lesz a kinyomtatott lapokból szemét, amit azután szelektív vagy nem szelektív módon kezelni, szállítani, raktározni kell stb., az összességében sokkal többet számít.

Mi ebben a környezettudatosságon kívül a valódi érték és előny? Mindenképp a tárolás, raktározás problematikája, azután pedig az elektronikus aláírás révén a gyors ügyvitel. A következő és leglényegesebb pedig a humán erőforrás megkímélése a papíralapú dokumentáció előkészítésétől. Itt ugye arról van szó, hogy akár nyomtatják a végén, akár elektronikus, magát a szövegezést el kell készíteni páciensenként, alkalmanként. Ez egy nehézkes munka, amit az egészségügyi törvény elvárásai szerint kell végezni. Kétlem, hogy a recepciósok nagy része tisztában lenne e törvény vonatkozó előírásaival. A papírmentes rendelő nálunk azt jelenti, hogy ezeket a szoftver mind tudja magától, és mérhetetlen mennyiségű terhet vesz le a dolgozók válláról, ráadásul nullára csökkenti az emberi tévesztés lehetőségét. És akkor mindjárt az első kérdésednél, az innovációnál tartunk: ez innováció. Jelenleg egyre nagyobb probléma az összes humánerőforrás-terület betöltése, pótlása, amely egy fogászaton dolgozik. Az, hogy a szoftver képes önállóan olyan tevékenységet végezni, amely nemcsak kevesebb hibát fog generálni, de ráadásul több óra munkától mentesíti az egyes területeken dolgozókat, az nagy horderejű! Szóval a papírmentesség nemcsak környezetvédelmi, hanem jelentős hatékonysági tényező is.

Térjünk át egy kicsit az általános fogászat területére. Milyen kihívásokat látsz jelenleg az általad kezelt rendelők életében?

Újra fognak rendeződni a magyarországi páciensek költési szokásai. Megváltozik a bevétel, megváltoznak a kiadások, és sok dolog fog átkerülni a korábbi sávból a „luxus” megítélés alá. Ez annyiból érdekes, hogy az, „ami fáj”, nehezen lesz luxus, mert elkerülhetetlen az ember számára. Ugyanakkor az a feltételezésem, hogy a körzetes fogászatok sokkal terheltebbek lesznek, mert a magánalapú ellátást kevesebben fogják tudni finanszírozni maguknak. Kérdés, hogy ők majd milyen igényeket támasztanak, megértik-e, hogy más egy NEAK-praxis, mint a magán – nem ugrálják körül a beteget átlagosan hárman, és lehet, hogy az alkalmazott eszközök is eggyel régebbiek. Nem tudom, ennek lesz-e jelentősége. A magánpraxisok piacán viszont sokkal komolyabban érezhető lesz majd a változás. Aki az elmúlt években nehezen tartotta a lépést a változásokkal, az most könnyen lehet, hogy végérvényesen lemorzsolódik. Kevesebb páciensből kell megélni, magasabb költségek mellett. Ez egyáltalán nem lehetetlen, de sokkal tudatosabbnak kell majd lennie a fogászatok menedzsmentjének: több és több eszközre lesz szükségük, amelyek persze újabb forintokba fognak kerülni először. Kihívásokkal teli időszak vár mindannyiunkra. A szoftvereink tele vannak olyan statisztikákkal, kimutatásokkal, amelyek segítik a tudatos cégvezetést, de ezeket egyelőre nagyon kevesen használják ki. Erősítünk ezen a területen, mert azzal kalkulálunk, hogy a rendelőknek szükségük lesz rá.

Említetted, hogy jön egy gazdasági válság, amelynek az első jeleit már akár láthatjuk is a rekordokat döntögető infláció formájában. Hogyan tud egy gazdaságilag szűkös időszakban egy magánfogászati rendelő túlélni?

Át kell strukturálni. Kevesebb páciensből kell több bevétel. Specializálódni kell bizonyos szakterületekre, hogy az adott rendelő képessége minél nélkülözhetetlenebb legyen. Esetleg – újra – a külföldiek felé kell fordulni, amire a forint romlása sajnos jó apropó, hiszen még több fogturistának válik evidenssé Magyarországot választani az ellátás helyszínéül. Sok opció van, de ezekhez mind-mind a vállalkozó sapkáját viselő fogorvos kell a rendelőből.

Mit gondolsz a közfinanszírozott rendelőkről, őket hogyan segítheti a szoftveretek használata?

Szinte csak a kötelező minimummal. Ami jól meg is mutatkozik abban, hogy ez a vásárlói réteg a legárérzékenyebb, illetve ez a réteg húzta el a legtovább az EESZT kapcsán kialakult szoftverválasztási kötelezettséget. Nagyon kevés az ebből a szektorból érkező racionális igény, a szoftver a legtöbbüknek csak teher. Jellemzően itt az idősebb generáció ténykedik, tudjuk, hogy a korfa itt egy elöregedő képet mutat – vagyis minden digitális adminisztráció inkább csak extra nehézség. Egyelőre nem látom, hogy mi az, ami ezzel kapcsolatban változna, de igyekszünk szoros kapcsolatot tartani azokkal a fiatal fogorvosokkal (is), akik közfinanszírozottan kezdik meg munkás életüket, és várjuk a tapasztalataikat.

Gondolkodtál azon, hogy esetleg más orvosi területre is belépjetek?

Igen, sokszor napirendre kerül. Valójában a Flexinek is, és a Cloudentnek is van „nem fogászati” verziója. A Flexinél inkább nagyobb klinikák ellátására való a szoftver, a Cloudentnél pedig a kisebb szakorvosi vállalkozásoknak kedvez a programverzió. Utóbbival több mint 300 rendelőt látunk el. De mindezek ellenére nem tervezünk más szinten olyan szinten specializálódni, mint a fogászati szektor esetében.

Köszönöm szépen az interjút, további sok sikert kívánok a szoftverek fejlesztéséhez!

Megtekintések száma: 1033

Fogorvos tagjaink rovata.

ESEMÉNYEK