2022 tavaszán, az új elnök megválasztásával a kamarai tagi szolgáltatások legkeresettebbje, a szakmai továbbképzés megújult. Dr. Linninger Mercedes programjának egyik legmarkánsabb pontja volt ennek megvalósítása. A Magyar Orvosi Kamara Fogorvosok Területi Szervezete (MOK FTSZ) által indított új előadássorozat valódi áttörés a fogorvosi továbbképzés palettáján: nem csupán az eddig megszokott, viszonylag merev szakmai keretek között mozog, hanem bátran kilép a hagyományos sztereotípiákból, és olyan határterületeket is feltár, amelyek jó ideje izgatják a praxisban dolgozó fogorvosok figyelmét. Az előadás-sorozat fókuszában nemcsak a fogászat puritán technológiai beavatkozásai állnak, hanem az orvostechnológiai korszerűség, a praxisokat érintő jogi és gazdasági kérdések, a multidiszciplináris gondolkodás és – újdonságként – a mentálhigiénés egészség megőrzése is, elméleti és gyakorlati formában egyaránt.
A sorozat koncepciója
Az előadás-sorozat, amely a Fogorvostudományhoz kapcsolódó határterületek címet kapta, eddig öt alkalommal került megrendezésre, de a programba szorosan illeszkedett a hagyományosan kétévente zajló Magyar fogorvosnapok 14. stációja is. A résztvevők száma minden rendezvényen igen magas volt, a helyszínen igénybe vehető teremkapacitásoknak megfelelő teltházzal.
- május 12-én 622 fő, október 6-án 606 fő,
- május 10–11-én 968 fő, november 8-án 607 fő
- május 9-én 891 fő, november 7-én 620 fő hallgatói résztvevő került regisztrálásra.
Ez önmagában is mutatja: van igény arra, hogy a fogorvosi közösség olyan továbbképzési formát kapjon, amely kilép a mindennapos rutin kereteiből. A MOK FTSZ tagi szolgáltatásként indította el az eseménysorozatot, a „tagsággal járó” előnyök közt élen járva, és egyedülállóan lehetőséget teremtve nemcsak szakmai, hanem közösségi értékek hordozására is.
A továbbképzésekre az OFTEX portálon keresztül regisztrálhatnak a fogorvosok, ott zajlik a nyilvántartás. A portál adja a keretét annak, hogy a fogorvosok továbbképzési pontokat gyűjtsenek, és ezáltal praxisuk szakmai megújulását is biztosítsák. Az előadás-sorozat tehát az OFTEX-keretet kihasználva kínál modern tematikát a fogorvosi szakmának.
Miért nagy ügy ez?
Elsősorban azért, mert a fogorvosi továbbképzések gyakran azonos szakmai vonalon, ismétlődő formában kínálják ugyanazokat a témákat: fogpótlástan, implantológia, parodontológia, konzerváló fogászat, esztétikai beavatkozások stb. Persze ezek rendkívül fontosak, de – és itt van a lényeg – elég gyakran figyelmen kívül maradnak azok a „határterületek”, amelyek ma már legalább annyira relevánsak a praxisban: az orvostechnológia új fejlődési irányai, az interdiszciplináris ellátás, a fogászati ellátás szervezeti, emberi tényezői, és nem utolsósorban a szakember mentális jólléte.
A MOK FTSZ előadás-sorozata ezt a hiányt célozza: szakított az eddig megszokott szigorú szakmai sztereotípiákkal. Ez azt jelenti, hogy nem „csak” előadások voltak implantátumokról vagy fogpótlásról, hanem olyan témák is előkerültek, mint például a digitális fogászat szerepe és az informatikai integráció, a fogorvos-munkahely ergonomiája, a betegek pszichológiai oldalának figyelembevétele és a csapatmunka szerepe a fogászatban. Mindezt úgy, hogy ugyanakkor helyet kapott a mentálhigiénés egészség megőrzése is, amely a mai, gyors tempójú és gyakran stresszes fogászati praxisban egyre fontosabb.
A mentálhigiénés blokk jelentősége
Minden egyes alkalommal külön időt szántunk a mentálhigiénés egészség megőrzésének fontosságának hangsúlyozására. Az előadáscélok között szerepelt, hogyan tudja a fogorvos kezelni a mindennapi munkából fakadó stresszt, fenntartani a pszichés egyensúlyát, figyelmet fordítani saját erőforrásaira; a praxisvezetés, a csapatmunka, az időmenedzsment mind megjelent ezekben a blokkokban. Nem csak elméletként, gyakorlati vonatkozásokkal is, interaktív feladatokkal, esettanulmányokkal. Ez különösen értékessé tette az eseményt, hiszen nem csupán „hallgatni valamit”, hanem átélni és alkalmazni a tanultakat igazi, felejthetetlen, és hasznos élményt nyújt.
A hat esemény és a résztvevők
A hat alkalom során több száz fogászati szakember találkozott, tanult, kapcsolatokat épített és kaphatott új gondolkodásmódot. A magas részvételi szám nem véletlen: azt mutatja, hogy a tagok aktívan keresik az új megközelítéseket, kívánnak kilépni a komfortzónájukból, és nyitottak arra, hogy a fogászatot ne csupán technikai beavatkozások sorozataként lássák, hanem mint komplex, emberközpontú ellátórendszert, amelyben a szakember is ember, saját pszichés állapottal, megújuló kihívásokkal.
A határterületek fontossága
Miért beszélünk „határterületekről”? Mert a fogászat ma már nem kizárólag a fog és fogíny kérdése: az implantátumok tervezése során fontos a 3D képalkotás, a digitális lenyomat- és tervezőrendszerek is; a parodontológia területén a szájhigiénia-menedzsment, a betegek edukációja és az életmódkérdések kapnak teret; a fogpótlástanban az anyag- és technológiai innovációk mellett a praxis gazdasági, szervezeti vonatkozásai válhatnak meghatározóvá. Egy korszerű továbbképzésnek tehát integrálni kell azokat a szakmai mozaikdarabokat, amelyek eddig gyakran különállóan jelentek meg, vagy nem jelentek meg egyáltalán.
Az előadás-sorozat pontosan ezt tette: összefüggéseket mutatott be az orvosi- és orvostechnológiai határterületek között. Például: hogyan hat a praxis technológiai szintje az ellátás hatékonyságára, hogyan segítheti a csapatmunka és a jó mentálhigiénés állapot az ellátás minőségét, miként integrálható a digitális rendelő a mindennapi praxisba, hogyan tud a fogorvos saját pszichés állapotára figyelni nehéz beavatkozás előtt is – és a lista korántsem teljes.
A tagi szolgáltatás perspektívái
Az, hogy ez a sorozat tagi szolgáltatásként, tehát tagjaink számára térítésmentesen lépett életbe, különösen értékes. A kamarai tagság így nem pusztán formális kötelezettség, hanem valódi hozzáadott értékkel bír: a tagok részére egy innovatív, gondolatébresztő, praxisközeli továbbképzési lehetőség nyílt meg. Az ilyen kezdeményezések erősítik a szakmai közösséget, tagsági lojalitást, és segítik, hogy a fogorvosok ne csak „egyedül üljenek a rendelőben”, hanem folyamatosan gondolkodó és fejlődő szakmai hálózat részeként működjenek.
Távoktatás, avagy továbbképzés az otthon kényelmében
Fenti, megújult, sikeres rendezvénysorozatunk méltatása közben nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a rendkívüli magas szakmai színvonalat képviselő kamarai lap, a Magyar Fogorvos hasábjain megjelenő nemzetközi publikációkra 2024 tavasza óta akkreditált távoktatási vizsgát szervezünk saját fejlesztésű vizsgaalkalmazásunkon keresztül, amelybe egyénileg regisztrálva tagjaink további továbbképzési pontokat szerezhetnek. A negyedévente záruló ciklusokban 2024-ben 1028, 866, majd 838, 2025-ben 865, 795, 749 végül 751 fő tett sikeres online vizsgát negyedévente.
Mi maradt meg és hová vezet tovább?
Az előadás-sorozat után a résztvevők visszajelzései szerint különösen nagy értéket jelentett az, hogy másként gondolkodtak a fogorvoshivatásról: nem csupán technikai végrehajtóként, hanem komplex ellátóként, aki egyszerre felel a betegekért, a rendelőjéért, saját jóllétéért és a csapatáért. A mentálhigiénés részblokkok ugyancsak azt erősítették: a szakmai fejlődés nem független attól, hogy a szakember pszichésen is stabil, vállalja a reflektív gondolkodást és időt szán a saját megújulásra.
A következő lépésként – és az ilyen típusú rendezvényeknél ez természetes – igyekszünk még erősebben kapcsolódni a gyakorlathoz, miközben a mentálhigiénés komponens is mélyülhet. A MOK FTSZ ezzel a sorozattal tehát – ha tetszik – „új irányt jelölt ki” a fogorvosi továbbképzés számára: nemcsak a tudás bővítését, hanem szemléletváltást is. 2026-os programjaink már szervezés, illetve akkreditálás alatt vannak, a tavaszi program már elérhető kollégáink számára az OFTEX portálon.
Összefoglalva: a MOK Fogorvosok Területi Szervezete által indított előadás-sorozat valóban nagyszerű kezdeményezés. Megmutatta, hogy a fogorvosi továbbképzés ma már sokkal több lehet, mint technikai frissítés: lehet gondolatébresztő, integratív, humánus és praxisközeli. A tagi szolgáltatásként nyújtott lehetőség erősíti a kamarai tagság értékét, a résztvevők számára inspiráló, a fogászat jövője szempontjából pedig példaértékű. Az, hogy hat alkalom során ilyen jelentős részvétel volt, azt bizonyítja: a szakma készen áll az új megközelítésre. A mentálhigiénés fókusz, a határterületek feltárása és az interdiszciplináris gondolkodás mind olyan elemek, amelyek segítenek abban, hogy a fogorvos ne csupán kezelőként, hanem holisztikus ellátóként jelenjen meg – és közben saját jóllétéről is gondoskodjon. Mindannyiunknak jó érzés látni, hogy ilyen fejlődési lehetőségek nyílnak, és bizakodhatunk abban, hogy a jövőben ezek az események tovább bővülnek, még több gyakorlati mélységgel és még szélesebb témakörrel.
